Klasszikus

Eleven gyengédség, féltő gondoskodás

2018.01.12. 09:08
Ajánlom
A Zongora című koncertsorozatban január 7-én, a 2018-as év nyitányaként a fiatal orosz generáció egy, a hazai közönség által talán még kevésbé ismert, viszont annál lenyűgözőbb alakja, Andrej Korobejnyikov adott fantasztikus koncertet a Zeneakadémián.

Az életrajzát nem szeretném boncolgatni, jobban is szeretem, ha úgy hallgathatok – főleg élőben – valakit, ha minél kevesebbet tudok róla. A név már önmagában is sokat elárul. Korobejnyikovról azonban érdemes tudni, hogy olyan kiváló eredménnyel végzett tizenkilenc évesen a Moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban, mely előtte, ennyi idősen, legutóbb Rahmanyinovnak sikerült. Nem is csoda talán, hogy az orosz szerző állt bizonyos értelemben az est középpontjában. Korobejnyikov három nyelven beszél. Jogász is, és jogi témájú cikkeket publikál különféle orosz folyóiratokban.

Andrei Korobejnyikov zongoraestje a Zeneakadémián

Andrei Korobejnyikov zongoraestje a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

Az est bár hivatalosan két részből állt, mégis, érzésem szerint, inkább három plusz egy egységből tevődött össze. Az első Franz Schubert három impromptu-jére épült, melyek rögtön igazolták: Korobejnyikov hihetetlenül érzéki és felkészült zongorista. Az első a D935/3-as B-dúr volt, amely az eljátszott impromptu-k közül a legkésőbb született. Majd  ugyanebből a kései sorozatból az f-moll következett, mely az egyik legösszetettebb és legsejtelmesebb darab. Elképesztően jó tempókat játszott Korobejnyikov, és Schubertnél különösen fontos ez. (Az f-moll impromptu-t jó néhány előadóval hallottam már, de csak néhány esetben éreztem ezt fajta aránytalálást, mint az orosz zongoristánál, mely a schuberti tömörítést ilyen hiteles módon volt képes közvetíteni.) A harmadik darabbal kapcsolatban még elfogultabb vagyok – pontosabban annak előadási módjával, mert Schubertnél gyakran érzem, hogy milyen hálás és izgalmas dolog, ha női kéz szólaltatja meg a zeneműveket, mintha a szövetük, a felépítettségük közelebb állna a női nem lelkivilágához.

Mintha Schubert zenéjében a leglényegesebb az eleven gyengédség, a féltő gondoskodás volna

– amit egyébként Korobejnyikovnak érzésem szerint sikerült megmutatnia. És ha már a harmadik, Esz-dúr darabhoz értünk, amit hihetetlen szélsőségek közt ingadozó dinamikával, és különleges pianókkal játszott, akkor meg kell említenem Maria João Pirest, aki Schubert és a nőiség kapcsolatának számomra legkülönlegesebb megtestesítője, s aki néhány nappal korábban adta utolsó koncertjét.

A középső rész, amely pozícióját és tartalmát tekintve is egyfajta gerincét alkotta a koncertnek, az említett Rahmanyinovról szólt, akitől elsőként az Op. 3. No. 1-es Elégiát, majd a Variációk egy Corelli-témára című művet játszotta Korobejnyikov. Itt – illetve a későbbi Liszt-szonátában – domborodott ki csak igazán az orosz zongorista hihetetlenül alapos felkészültsége, jól hallható és érezhető összpontosítási képessége, figyelme, valamint technikai tudása. Főleg az utóbbi Rahmanyinov-darabbal kapcsolatban igaz ez, amely nagyon komoly kihívások elé állít bárkit. Talán jól igazolja azt, hogy maga a szerző, aki köztudottan az egyik legnagyobb zongoristája volt korának, úgy nyilatkozott, hogy csak egyetlenegyszer játszotta jól a variációkat, akkor se az összeset, a többi előadás pedig felejthető, sőt hanyag volt. Nem is rögzítette felvételen a művet soha.

korobejnyikov zak szollosi 4

korobejnyikov zak szollosi 4 (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

Én nyilván nem hallottam élőben a szerző előadásában az 1931-ben komponált variáció-sorozatot, de azt összehasonlítás nélkül is érzem, hogy Korobejnyikov interpretációja nem volt hanyag, sem felületes. A zene ugyanakkor nagyon megkívánja a koncentrációt, nehéz végig igazán élő figyelemmel fordulni a darab felé, annyira sokrétű.

Könnyű elveszni, elkalandozni egy-egy variáció összetettségében,

és annak a felismerésében és felfedezésében, hogy Rahmanyinov miként épít hidat két nagyon is különböző korszak között a zene eszközeivel.

korobejnyikov zak szollosi 1

korobejnyikov zak szollosi 1 (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

A szünetet követően Liszt-Schubert dal-átiratokat, majd a h-moll szonátát játszotta Korobejnyikov. Különleges várakozás volt bennem, egyrészt azért, mert mindig nagyon izgat, ha új, és komoly előadótól hallhatom Lisztnek ezt a valóban rendkívül ellentmondásos, és egyben letaglózó, lelki értelemben újraformáló művét, másrészt, mert legutóbb, élőben, épp a Zeneakadémián Várjon Dénestől hallottam egy igazán egyedi, eredeti felfogásban.

Korobejnyikov kimért volt, sejtelmes és precíz.

Ami különösen tetszett a játékában, hogy jól hallhatóan egyetlen egységként kezelte ezt a nem mindennapi zeneszövetet, amelyben persze jól elkülöníthető részként jelentkezik a három (illetve négy) szonáta-tétel, s amiket szintén külön egységek építenek fel, de – sok más előadóval ellentétben – Korobejnyikov itt is szimmetriát talált, például a decrescendókat illetően: a visszafojtott erejű hangokban is komoly erő rejtőzött. Különösen tetszett az Andante sostenuto rész, majd a visszavezetés és a fugato, valamint a mű ereszkedő lezárása, ami számomra a légszomj állapotát idézte meg.

korobejnyikov zak szollosi 3

korobejnyikov zak szollosi 3 (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

A vasárnap estében előreugorva kicsit, egy fiatal, hazai zongoraművész szavai csengnek a fülemben, aki a gratuláció előtti várakozás alkalmával, amikor még (illetve már) az öltözőjében tartózkodott az előadó, az alábbi hozzáfűzést tette a koncerthez:

Soha nem értettem, hogy ha a h-moll szonátát játssza az ember, utána hogy lehet bármi mást is játszani még egy koncerten.

Mosolyogtam a magyar zenész megjegyzését hallva, mert alapjában véve teljesen egyetértek vele, de azzal, és ahogy, előtte ráadásként Korobejnyikov eljátszotta még Beethoven d-moll (Vihar) szonátájának harmadik tételét, valamint két Rahmanyinov-prelűdöt, egy másik, ellentétes felfogást is teljesen hitelessé tett a számomra.

Andrei Korobejnyikov • Schubert: B-dúr impromptu, D. 935/3; f-moll impromptu, D. 935/1; Esz-dúr impromptu, D. 899/2 • Rahmanyinov: Morceaux de fantaisie, op. 3 – 1. elégia; Variációk egy Corelli-témára, op. 42 • Schubert-Liszt: Sei mir gegrüsst, Auf dem Wasser zu singen, Erlkönig (dalátiratok) • Liszt: h-moll szonáta • 2018. január 7., Zeneakadémia

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Barátom nem volt a sötét nyomor napjaiban” – Izsó Miklós színházi szabadságharcai

Trianon után sok erdélyi magyar művész menekült a román üldöztetések elől az anyaországba. De arra is volt példa, hogy egy magyar állampolgárságú színész-rendező önként vállalta, hogy Kolozsvárott marad és a magyarság szellemi fennmaradásáért küzd. Izsó Miklós nevét mégsem őrzik sem szobrok, sem emléktáblák. Pedig színészpedagógusként olyan nagyságokat adott a magyar színháztörténetnek, mint Kiss Manyi vagy Tompa Pufi.
Színház

Jön az Üvegcipő, az Apák és fiúk, Spiró György Kádár-darabja - Évadot zárt a Katona

Kilenc bemutatóval készül a 2021/2022-es évadra a fővárosi Katona József Színház, amelynek társulata két új taggal bővül ősztől. Az idei szezon utolsó új online előadásaként a Mennyekbe vágtató prolibuszt mutatják be június 22-én.
Színház

Ian McKellen újra Hamletet játszik

A biztonságos távolságtartást figyelembe véve kezdik el játszani Sean Mathias rendezését június 21-én, melynek címszerepét Ian McKellen játssza.
Zenés színház

Figaro3 – Mozart, Rossini, Milhaud operái és a családállítás

Figaro3 címmel különleges színházi élményt ígérő produkciót mutat ben az Opera, Dömötör András rendezésében. A bemutatót június 26-án tartják az Eiffel Műhelyházban, és ezzel párhuzamosan élő közvetítés formájában az Opera Otthonra sorozatban.
Színház

Öt új bemutató lesz idén Gyulán

A Gyulai Várszínházban az elmúlt években láthatóan egyre nagyobb figyelmet fordítanak a saját bemutató előadásokra, még ha többnyire, szükségszerűen, más színházakkal koprodukcióban is hozzák létre azokat. Ráadásul minden évben kortárs magyar szerzők műveiből készült ősbemutatót, sőt ősbemutatókat is tartanak. Idén öt új bemutatóval várják a nézőket, és közülük három lesz ősbemutató.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Bogányi Gergely szólójával tér vissza a Müpa színpadára a MÁV Szimfonikus Zenekar

Június 24-én Ligeti András vezényletével a MÁV Szimfonikus Zenekar Bartók, Schumann és Csajkovszkij műveit tolmácsolja, a zeneszerző és zongoravirtuóz Bogányi Gergely szólójával.
Klasszikus ajánló

Nyáresti koncertek Budapest egyik legszebb történelmi emlékhelyén

Nyolc koncert, a szimfonikus zenekarok mellett a 100 Tagú Cigányzenekar és a Budapest Bár fellépése is várja az érdeklődőket a 29. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválon július 1. és 29. között.
Klasszikus Nők a zenében

A magyar zenetanárnő, aki generációkat tanított meg szorongás nélkül hegedülni

Havas Kató a saját bőrén tapasztalta meg, milyen káros hatással van egy muzsikusra a szorongás, a megfelelési kényszer és a lámpaláz. Egy balatoni cigányprímás, egy amerikai találkozás és egy majdnem félbeszakadt karrier hatására dolgozta ki hegedűoktatási módszerét, amelynek központi jelszava volt a természetesség, a könnyedség és a belülről fakadó elegancia.
Klasszikus ajánló

Szabadtéri programokkal indul újra az Óbudai Társaskör

Július 9-én a Budapesti Vonósok háromnapos sorozatával nyit az Óbudai Társaskör, majd koncertekkel és zenés összeállításokkal várja a közönséget az Óbudai Nyár keretében. Vendégük lesz többek közt Bősze Ádám, Dés László és a Sárik Péter Trió.
Klasszikus ajánló

Barokk muzsikától a dallamos kortárs zenéig - 11 éves az Anima Musicae

A 11 éves Anima Musicae korszakokon átívelő műsorral készül születésnapi koncertjére. Locatelli, Haydn, Dohnányi és Wolf Péter műveivel, valamint Balog József virtuóz zongoraművésszel köszöntik a közönséget és az élet visszatértét június 20-án este, a Nádor Teremben.