Klasszikus

Eleven gyengédség, féltő gondoskodás

2018.01.12. 09:08
Ajánlom
A Zongora című koncertsorozatban január 7-én, a 2018-as év nyitányaként a fiatal orosz generáció egy, a hazai közönség által talán még kevésbé ismert, viszont annál lenyűgözőbb alakja, Andrej Korobejnyikov adott fantasztikus koncertet a Zeneakadémián.

Az életrajzát nem szeretném boncolgatni, jobban is szeretem, ha úgy hallgathatok – főleg élőben – valakit, ha minél kevesebbet tudok róla. A név már önmagában is sokat elárul. Korobejnyikovról azonban érdemes tudni, hogy olyan kiváló eredménnyel végzett tizenkilenc évesen a Moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban, mely előtte, ennyi idősen, legutóbb Rahmanyinovnak sikerült. Nem is csoda talán, hogy az orosz szerző állt bizonyos értelemben az est középpontjában. Korobejnyikov három nyelven beszél. Jogász is, és jogi témájú cikkeket publikál különféle orosz folyóiratokban.

Andrei Korobejnyikov zongoraestje a Zeneakadémián

Andrei Korobejnyikov zongoraestje a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

Az est bár hivatalosan két részből állt, mégis, érzésem szerint, inkább három plusz egy egységből tevődött össze. Az első Franz Schubert három impromptu-jére épült, melyek rögtön igazolták: Korobejnyikov hihetetlenül érzéki és felkészült zongorista. Az első a D935/3-as B-dúr volt, amely az eljátszott impromptu-k közül a legkésőbb született. Majd  ugyanebből a kései sorozatból az f-moll következett, mely az egyik legösszetettebb és legsejtelmesebb darab. Elképesztően jó tempókat játszott Korobejnyikov, és Schubertnél különösen fontos ez. (Az f-moll impromptu-t jó néhány előadóval hallottam már, de csak néhány esetben éreztem ezt fajta aránytalálást, mint az orosz zongoristánál, mely a schuberti tömörítést ilyen hiteles módon volt képes közvetíteni.) A harmadik darabbal kapcsolatban még elfogultabb vagyok – pontosabban annak előadási módjával, mert Schubertnél gyakran érzem, hogy milyen hálás és izgalmas dolog, ha női kéz szólaltatja meg a zeneműveket, mintha a szövetük, a felépítettségük közelebb állna a női nem lelkivilágához.

Mintha Schubert zenéjében a leglényegesebb az eleven gyengédség, a féltő gondoskodás volna

– amit egyébként Korobejnyikovnak érzésem szerint sikerült megmutatnia. És ha már a harmadik, Esz-dúr darabhoz értünk, amit hihetetlen szélsőségek közt ingadozó dinamikával, és különleges pianókkal játszott, akkor meg kell említenem Maria João Pirest, aki Schubert és a nőiség kapcsolatának számomra legkülönlegesebb megtestesítője, s aki néhány nappal korábban adta utolsó koncertjét.

A középső rész, amely pozícióját és tartalmát tekintve is egyfajta gerincét alkotta a koncertnek, az említett Rahmanyinovról szólt, akitől elsőként az Op. 3. No. 1-es Elégiát, majd a Variációk egy Corelli-témára című művet játszotta Korobejnyikov. Itt – illetve a későbbi Liszt-szonátában – domborodott ki csak igazán az orosz zongorista hihetetlenül alapos felkészültsége, jól hallható és érezhető összpontosítási képessége, figyelme, valamint technikai tudása. Főleg az utóbbi Rahmanyinov-darabbal kapcsolatban igaz ez, amely nagyon komoly kihívások elé állít bárkit. Talán jól igazolja azt, hogy maga a szerző, aki köztudottan az egyik legnagyobb zongoristája volt korának, úgy nyilatkozott, hogy csak egyetlenegyszer játszotta jól a variációkat, akkor se az összeset, a többi előadás pedig felejthető, sőt hanyag volt. Nem is rögzítette felvételen a művet soha.

korobejnyikov zak szollosi 4

korobejnyikov zak szollosi 4 (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

Én nyilván nem hallottam élőben a szerző előadásában az 1931-ben komponált variáció-sorozatot, de azt összehasonlítás nélkül is érzem, hogy Korobejnyikov interpretációja nem volt hanyag, sem felületes. A zene ugyanakkor nagyon megkívánja a koncentrációt, nehéz végig igazán élő figyelemmel fordulni a darab felé, annyira sokrétű.

Könnyű elveszni, elkalandozni egy-egy variáció összetettségében,

és annak a felismerésében és felfedezésében, hogy Rahmanyinov miként épít hidat két nagyon is különböző korszak között a zene eszközeivel.

korobejnyikov zak szollosi 1

korobejnyikov zak szollosi 1 (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

A szünetet követően Liszt-Schubert dal-átiratokat, majd a h-moll szonátát játszotta Korobejnyikov. Különleges várakozás volt bennem, egyrészt azért, mert mindig nagyon izgat, ha új, és komoly előadótól hallhatom Lisztnek ezt a valóban rendkívül ellentmondásos, és egyben letaglózó, lelki értelemben újraformáló művét, másrészt, mert legutóbb, élőben, épp a Zeneakadémián Várjon Dénestől hallottam egy igazán egyedi, eredeti felfogásban.

Korobejnyikov kimért volt, sejtelmes és precíz.

Ami különösen tetszett a játékában, hogy jól hallhatóan egyetlen egységként kezelte ezt a nem mindennapi zeneszövetet, amelyben persze jól elkülöníthető részként jelentkezik a három (illetve négy) szonáta-tétel, s amiket szintén külön egységek építenek fel, de – sok más előadóval ellentétben – Korobejnyikov itt is szimmetriát talált, például a decrescendókat illetően: a visszafojtott erejű hangokban is komoly erő rejtőzött. Különösen tetszett az Andante sostenuto rész, majd a visszavezetés és a fugato, valamint a mű ereszkedő lezárása, ami számomra a légszomj állapotát idézte meg.

korobejnyikov zak szollosi 3

korobejnyikov zak szollosi 3 (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

A vasárnap estében előreugorva kicsit, egy fiatal, hazai zongoraművész szavai csengnek a fülemben, aki a gratuláció előtti várakozás alkalmával, amikor még (illetve már) az öltözőjében tartózkodott az előadó, az alábbi hozzáfűzést tette a koncerthez:

Soha nem értettem, hogy ha a h-moll szonátát játssza az ember, utána hogy lehet bármi mást is játszani még egy koncerten.

Mosolyogtam a magyar zenész megjegyzését hallva, mert alapjában véve teljesen egyetértek vele, de azzal, és ahogy, előtte ráadásként Korobejnyikov eljátszotta még Beethoven d-moll (Vihar) szonátájának harmadik tételét, valamint két Rahmanyinov-prelűdöt, egy másik, ellentétes felfogást is teljesen hitelessé tett a számomra.

Andrei Korobejnyikov • Schubert: B-dúr impromptu, D. 935/3; f-moll impromptu, D. 935/1; Esz-dúr impromptu, D. 899/2 • Rahmanyinov: Morceaux de fantaisie, op. 3 – 1. elégia; Variációk egy Corelli-témára, op. 42 • Schubert-Liszt: Sei mir gegrüsst, Auf dem Wasser zu singen, Erlkönig (dalátiratok) • Liszt: h-moll szonáta • 2018. január 7., Zeneakadémia

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Vadász Zsolt, az Operettszínház művésze

A Budapesti Operettszínház egyik legfoglalkoztatottabb művészét 51 éves korában érte a halál június 21-én, adta hírül a Szinház Online.
Vizuál

Öt Donald Sutherland-film, amit látni kell

Filozofikus sci-fi, háborús szatíra, feszült kémjátszma vagy éppen sokkoló erejű horrordráma: Donald Sutherland számtalan műfajban bizonyította rendkívüli tehetségét. Kedvenc filmjeinkkel emlékezünk a kanadai színészlegendára.
Zenés színház

„Brünnhilde szerepe olyan, mintha maratont futnánk” – villáminterjú Iréne Theorinnal

A kiváló svéd szoprán a Budapesti Wagner-napok rendszeresen visszatérő vendége, akit a magyar közönség különösen érzékeny, lelki finomságokra kihegyezett szerepformálása miatt zárt a szívébe. Iréne Theorin egy nappal színpadra lépése előtt válaszolt kérdéseinkre.
Klasszikus

Ifjú versenygyőztesek hangversenye a Pesti Vigadóban

Június 25-én este a Szent István Filharmonikusok fiatal tehetségei mutatkozhatnak be a Pesti Vigadóban. Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 
Vizuál

Wim Wenders-filmhetet tartanak az Art+ Cinemában

Június 28. és július 2. között a német rendező 1984 és 2000 közötti filmográfiájából öt alkotást lehet majd elcsípni mozivásznon szinkronnal, majd ezek után legfrissebb alkotását, immár felirattal.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ifjú versenygyőztesek hangversenye a Pesti Vigadóban

Június 25-én este a Szent István Filharmonikusok fiatal tehetségei mutatkozhatnak be a Pesti Vigadóban. Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 
Klasszikus interjú

„A művek mélyebb megértését tartom a legfontosabbnak” – beszélgetés Szalai Molli zongoraművésszel

Külföldön értük utol a friss Junior Prima-díjas zongoraművészt, aki jövőre már második mesterdiplomáját szerzi. Az MVM Zrt. jóvoltából idén megemelt, hárommillió forinttal járó elismerést ezért felkészülésre, új hangszerre és megszakítás nélküli, folyamatos munkára fordítja majd.
Klasszikus hír

Balogh Máté olasz zeneszerzőversenyen nyert első díjat

A trieszti Friedrich Schiller Kulturális Társaság által kiírt dalversenyen a nagy német költő szövegeit kellett megzenésíteni. A megmérettetést az első alkalommal rendezték meg, Jörg Widmann fővédnöksége alatt.
Klasszikus ajánló

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.
Klasszikus interjú

„Emberi kapcsolat nélkül nem lehet tanítani” – interjú Szecsődi Ferenccel

Kortárs vonóshangszer-kiállítással nyílik meg A magyar hegedű ünnepe június 22-én délelőtt az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. A kétnapos összművészeti esemény idén összekapcsolódik Szecsődi Ferenc hetvenedik születésnapi ünneplésével.