Klasszikus

Elfelejtettük a 20. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzőjét

2020.02.12. 13:50
Ajánlom
Öt évig volt a Zeneakadémia tanára, de a kommunisták kultúracenzúrája miatt Svájcba emigrált. Veress Sándor a hiányzó kapocs Bartók, Kodály, illetve Ligeti, Kurtág generációi között.

Veress Sándor nevére sokkal jobban kellene emlékeznünk. A magyar zenei élet doyenje lehetett volna, ha nem kényszerül az emigrációt választani, zeneszerzőként, pedagógusként, előadóként és népzenegyűjtőként maradandót alkotott. Ő az, akinek köszönhetően Svájcban bevezették a Kodály-módszert, ő az, akit Bartók és Kodály is a legtehetségesebb fiatalok közé sorolt, és aki ’49-ben Bernbe emigrálva Heinz Holliger – és még számos neves zeneművész – tanára lett.

veress_sandor_1-135025.jpg

Veress Sándor

1907-ben született Kolozsvárott, tíz éves volt, amikor szüleivel együtt Budapestre költöztek. Mindössze tizenhét, amikor Bartók Bélánál és Hegyi Emánuelnél már zongorát tanult a Zeneakadémián, 1925-től pedig Kodály Zoltán tanítványa lett zeneszerzés szakon.

Ahogy számos zeneszerző, 1930-tól népdalokat gyűjtött (főleg csángó falvakban), öt évvel később pedig Bartók asszisztense lett a Magyar Tudományos Akadémián. Közben zeneszerzői sikereket is aratott: első vonósnégyesét a Végh Kvartett mutatta be a Zeneakadémián, de Prágában is volt premierje.

Igaz művész szólal meg, akinek magasabb ideáljai vannak, aki a muzsikától komolyan vár és követel valamit saját lelke és embertársai számára

– írta róla Tóth Aladár a harmincas években.

Veress 1943-ban Kodály posztjára került a Zeneakadémián, és az öt év jelentősége, amit tanárként itt töltött, jócskán meghaladja rövidségét. Tanítványai között volt Ligeti György és Kurtág György is.

 Nemes lelkű, csodálatos személyiség

– ezekkel a szavakkal jellemezte őt Ligeti. Veress zeneszerzéstanárként nem technikai kérdéseken őrlődött, feladatának az esztétikai és morális nevelést tekintette, amit mindenfajta művészeti nevelés gyökerének tartott.

1945-ben, Bartók halálakor írta Threnos című gyászzenéjét, 1948-ban pedig, a forradalom centenáriumára a Respublica-nyitányt, Petőfi Sándor szövege nyomán. Ez utóbbi mű is elhangzik a Concerto Budapest koncertjén. „Írhatott volna behódoló, a kommunista hatalomnak tetsző művet, de ez nem ilyen zene” – mondja Heinz Holliger, a Concerto Budapest februári hangversenyeinek veterán karmestere.

A háború után a kultúrában történő kommunista térfoglalással Veress nem tudott együttélni. Olyan zeneszerző volt, aki művészeti kérdésekben nem ismert el politikai korlátokat. 1938-39-ben Londonban volt tanulmányúton, de korábban megjárta Berlint, Amszterdamot és Rómát is. Amikor 1948-ban azzal szembesült, hogy a kommunista hatóságok elutasítják a nyugati művészetet, tiltólistára teszik Debussy, Ravel, Britten, Schönberg és Sztravinszkij zenéjét, sőt még Bartókot is (néhány közérthetőbb mű kivételével), Veressnek nem volt maradása. Ligeti visszaemlékezése szerint 1948 februárjában tanítványa kezébe adott egy újságot,

benne Andrej Zsdanov kultúrpolitikus döntésével az „elfajzott művészetről”.

Veress egy szót sem szólt, de mind erősebben felbukkant benne az emigráció gondolata. Állást ajánlottak neki Pittsburghben, Svájcban megismerkedett a művészetpártoló Paul Sacherrel, szaporodtak a lehetőségek, az idő pedig fogyott.

Végül 1949. február 6-án hagyta el végleg az országot. Ekkor kapta meg Kossuth-díját is – Kodály után másodikként –, amit nem tudott átvenni. Stockholmban és Rómában balettjét mutatták be, novemberben érkezett meg Bernbe.

HolligerPriskaKetterer3-1-1900x1248-140450.jpg

Heinz Holliger (Fotó/Forrás: Priska Ketterer)

„Mindent, amit tudok, tőle tanultam” – mondja róla legnevesebb svájci tanítványa, a 80 éves Heinz Holliger oboista, karmester, zeneszerző, és rögtön hozzáteszi, élete legnagyobb inspirációja egykori mestere. – „Veress nem epigonokat gyártott, minden tanítványa megtalálta saját, egyéni stílusát.” Holliger, aki 1955-59 között volt tanítványa, nem érti, miért nem játsszák többet Veress műveit:

Mindenki előtt járt, mérföldekkel mindenki előtt.

A magyar zene két óriása, Bartók és Kodály árnyékából nehezen találták meg saját útjukat a következő generációk zeneszerzői. 1945 után minden megváltozott a világban és a zenében is, Veress Sándor azonban képes volt továbbhaladni azon az úton, amelyet Bartók, a második bécsi iskola és több évszázad zenei hagyománya kijelölt számára. Műveinek alapja a folklór, kompozícióiban a reneszánszban kialakult kontrapunktikus szerkesztésmódot használta, viszont sajátjává tette a dodekafón gondolkodást, művei a tizenkétfokúság végtelen lehetőségeiről árulkodnak.

Svájcban több versenyművet írt, jelentős alkotásai között van a Hommage a Paul Klee című fantázia, a Zongoraverseny, a Passacaglia concertante, a Vonósnégyesverseny és a Klarinétverseny, de írt csellószonátát, zongoratriót, valamint dalokat. (Az alábbi felvételen az 1954-es Vonóstriót halljuk.)

Vendégprofesszor volt a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen, Portlandben, valamint az ausztrál Adelaide-i Egyetemen. Tanítványai között volt Theo Hirsbrunner, Tamás János, Daniel Andres, Urs Peter Schneider, Roland Moser és Jürg Hanselmann. „Nem lenne ugyanolyan a zenei élet nélküle az országban” – szögezi le Holliger, és nagyon úgy tűnik, igaza van.

Veress 1992-ben, 85 éves korában hunyt el Bernben, a svájci állampolgárságot csak élete utolsó hónapjaiban vette fel.

Életművének gondozására hazánkban Ujfalussy József kezdeményezésére társaság alakult, honlapját fia hozta létre. Műveit játszotta a Fesztiválzenekar, Schiff András, Lukon Márta, Várjon Dénes, de neve nem került be a köztudatba.

Egyszerűen nem értem, miért nem játsszák többet a műveit

– mondja Holliger, aki mesteréről beszél a legszívesebben. „De úgy tűnik, ez most változni fog. Szerettem volna ezeket a darabokat a szülőhazájában bemutatni.”

Veress Sándor Divertimento című műve a Concerto Budapest előadásában, február 15-én és 16-án hangzik el a Zeneakadémián. Szombaton este 10 órától a Premier sorozatban a Respublica-nyitányt is hallhatja a közönség. A Premier koncert után Fazekas Gergely beszélget Brassói-Jőrös Andrea szólistával, Heinz Holligerrel és Claudio Veress-sel, a zeneszerző fiával.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Könyv

Nyerd meg a nyári könyvtáradat!

Egy könyvcsomag hat szóért vagy ötven kötet egyetlen vásárlásért. Júliusban több kiadó is segít, hogy akár egész évre elég olvasnivalónk legyen.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Klasszikus

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus rácz ödön

Rácz Ödön nagybőgős rekordot döntött A dongóval

Rimszkij-Korszakov eredetileg hegedűre és zongorára írt darabját már majd' minden hangszercsoport képviselői eljátszották, most egy extra gyors nagybőgő verziót mutatunk. Videó!
Klasszikus beszámoló

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Klasszikus magazin

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus hír

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Klasszikus hír

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.