Klasszikus

Elfelejtettük a 20. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzőjét

2020.02.12. 13:50
Ajánlom
Öt évig volt a Zeneakadémia tanára, de a kommunisták kultúracenzúrája miatt Svájcba emigrált. Veress Sándor a hiányzó kapocs Bartók, Kodály, illetve Ligeti, Kurtág generációi között.

Veress Sándor nevére sokkal jobban kellene emlékeznünk. A magyar zenei élet doyenje lehetett volna, ha nem kényszerül az emigrációt választani, zeneszerzőként, pedagógusként, előadóként és népzenegyűjtőként maradandót alkotott. Ő az, akinek köszönhetően Svájcban bevezették a Kodály-módszert, ő az, akit Bartók és Kodály is a legtehetségesebb fiatalok közé sorolt, és aki ’49-ben Bernbe emigrálva Heinz Holliger – és még számos neves zeneművész – tanára lett.

veress_sandor_1-135025.jpg

Veress Sándor

1907-ben született Kolozsvárott, tíz éves volt, amikor szüleivel együtt Budapestre költöztek. Mindössze tizenhét, amikor Bartók Bélánál és Hegyi Emánuelnél már zongorát tanult a Zeneakadémián, 1925-től pedig Kodály Zoltán tanítványa lett zeneszerzés szakon.

Ahogy számos zeneszerző, 1930-tól népdalokat gyűjtött (főleg csángó falvakban), öt évvel később pedig Bartók asszisztense lett a Magyar Tudományos Akadémián. Közben zeneszerzői sikereket is aratott: első vonósnégyesét a Végh Kvartett mutatta be a Zeneakadémián, de Prágában is volt premierje.

Igaz művész szólal meg, akinek magasabb ideáljai vannak, aki a muzsikától komolyan vár és követel valamit saját lelke és embertársai számára

– írta róla Tóth Aladár a harmincas években.

Veress 1943-ban Kodály posztjára került a Zeneakadémián, és az öt év jelentősége, amit tanárként itt töltött, jócskán meghaladja rövidségét. Tanítványai között volt Ligeti György és Kurtág György is.

 Nemes lelkű, csodálatos személyiség

– ezekkel a szavakkal jellemezte őt Ligeti. Veress zeneszerzéstanárként nem technikai kérdéseken őrlődött, feladatának az esztétikai és morális nevelést tekintette, amit mindenfajta művészeti nevelés gyökerének tartott.

1945-ben, Bartók halálakor írta Threnos című gyászzenéjét, 1948-ban pedig, a forradalom centenáriumára a Respublica-nyitányt, Petőfi Sándor szövege nyomán. Ez utóbbi mű is elhangzik a Concerto Budapest koncertjén. „Írhatott volna behódoló, a kommunista hatalomnak tetsző művet, de ez nem ilyen zene” – mondja Heinz Holliger, a Concerto Budapest februári hangversenyeinek veterán karmestere.

A háború után a kultúrában történő kommunista térfoglalással Veress nem tudott együttélni. Olyan zeneszerző volt, aki művészeti kérdésekben nem ismert el politikai korlátokat. 1938-39-ben Londonban volt tanulmányúton, de korábban megjárta Berlint, Amszterdamot és Rómát is. Amikor 1948-ban azzal szembesült, hogy a kommunista hatóságok elutasítják a nyugati művészetet, tiltólistára teszik Debussy, Ravel, Britten, Schönberg és Sztravinszkij zenéjét, sőt még Bartókot is (néhány közérthetőbb mű kivételével), Veressnek nem volt maradása. Ligeti visszaemlékezése szerint 1948 februárjában tanítványa kezébe adott egy újságot,

benne Andrej Zsdanov kultúrpolitikus döntésével az „elfajzott művészetről”.

Veress egy szót sem szólt, de mind erősebben felbukkant benne az emigráció gondolata. Állást ajánlottak neki Pittsburghben, Svájcban megismerkedett a művészetpártoló Paul Sacherrel, szaporodtak a lehetőségek, az idő pedig fogyott.

Végül 1949. február 6-án hagyta el végleg az országot. Ekkor kapta meg Kossuth-díját is – Kodály után másodikként –, amit nem tudott átvenni. Stockholmban és Rómában balettjét mutatták be, novemberben érkezett meg Bernbe.

HolligerPriskaKetterer3-1-1900x1248-140450.jpg

Heinz Holliger (Fotó/Forrás: Priska Ketterer)

„Mindent, amit tudok, tőle tanultam” – mondja róla legnevesebb svájci tanítványa, a 80 éves Heinz Holliger oboista, karmester, zeneszerző, és rögtön hozzáteszi, élete legnagyobb inspirációja egykori mestere. – „Veress nem epigonokat gyártott, minden tanítványa megtalálta saját, egyéni stílusát.” Holliger, aki 1955-59 között volt tanítványa, nem érti, miért nem játsszák többet Veress műveit:

Mindenki előtt járt, mérföldekkel mindenki előtt.

A magyar zene két óriása, Bartók és Kodály árnyékából nehezen találták meg saját útjukat a következő generációk zeneszerzői. 1945 után minden megváltozott a világban és a zenében is, Veress Sándor azonban képes volt továbbhaladni azon az úton, amelyet Bartók, a második bécsi iskola és több évszázad zenei hagyománya kijelölt számára. Műveinek alapja a folklór, kompozícióiban a reneszánszban kialakult kontrapunktikus szerkesztésmódot használta, viszont sajátjává tette a dodekafón gondolkodást, művei a tizenkétfokúság végtelen lehetőségeiről árulkodnak.

Svájcban több versenyművet írt, jelentős alkotásai között van a Hommage a Paul Klee című fantázia, a Zongoraverseny, a Passacaglia concertante, a Vonósnégyesverseny és a Klarinétverseny, de írt csellószonátát, zongoratriót, valamint dalokat. (Az alábbi felvételen az 1954-es Vonóstriót halljuk.)

Vendégprofesszor volt a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen, Portlandben, valamint az ausztrál Adelaide-i Egyetemen. Tanítványai között volt Theo Hirsbrunner, Tamás János, Daniel Andres, Urs Peter Schneider, Roland Moser és Jürg Hanselmann. „Nem lenne ugyanolyan a zenei élet nélküle az országban” – szögezi le Holliger, és nagyon úgy tűnik, igaza van.

Veress 1992-ben, 85 éves korában hunyt el Bernben, a svájci állampolgárságot csak élete utolsó hónapjaiban vette fel.

Életművének gondozására hazánkban Ujfalussy József kezdeményezésére társaság alakult, honlapját fia hozta létre. Műveit játszotta a Fesztiválzenekar, Schiff András, Lukon Márta, Várjon Dénes, de neve nem került be a köztudatba.

Egyszerűen nem értem, miért nem játsszák többet a műveit

– mondja Holliger, aki mesteréről beszél a legszívesebben. „De úgy tűnik, ez most változni fog. Szerettem volna ezeket a darabokat a szülőhazájában bemutatni.”

Veress Sándor Divertimento című műve a Concerto Budapest előadásában, február 15-én és 16-án hangzik el a Zeneakadémián. Szombaton este 10 órától a Premier sorozatban a Respublica-nyitányt is hallhatja a közönség. A Premier koncert után Fazekas Gergely beszélget Brassói-Jőrös Andrea szólistával, Heinz Holligerrel és Claudio Veress-sel, a zeneszerző fiával.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A nomádok földjén - Chloé Zhao történelmet ír

A fiatal kínai-amerikai rendezőnő rekordok sorát dönti meg harmadik játékfilmjével, A nomádok földjével. Április végén az is kiderül, hogy hat jelölésből hányat vált díjra az Oscar versenyében. Bemutatjuk Chloé Zhaót.
Jazz/World

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Könyv

Egyedülálló vers- és regényadatbázist hoztak létre az ELTE kutatói

A különleges gyűjtemény a szerzői jogi védelem alatt már nem álló, a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában megtalálható magyar műveket listázza és elemzi nyelvi jellemzőik alapján.
Könyv

Kortárs írók kedvenc EP-idézetei lepték el Óbudát

Köztéri plakátokkal, 40 hazai író, költő kedvenc EP-idézetével, korábban nem publikált fotókkal és felolvasással ünnepli a harmadik kerület Esterházy Péter születésnapját.
Vizuál

Dokumentumfilm-sorozat készül Fekete István életéről

A film alkotói az író szülőfalujából indulva mutatják be Fekete István életének legfontosabb színhelyeit, történészek, kutatók és szakértők segítségével elevenítve fel egy kivételes írói pálya legfontosabb és legérdekesebb mozzanatait.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus zongora

Domingo támogatásával jutott mesterzongorához Balázs-Piri Soma

A Virtuózok ifjú tehetsége évek óta gyűjtött egy mesterzongorára, végül Plácido Domingo támogatása révén teljesülhetett a zongorista dédelgetett álma.
Klasszikus nekrológ

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Klasszikus gyász

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.
Klasszikus Film

Film készült a Szózat regényes történetéről – Nézze meg online, itt!

A Szózat és a zene kapcsolatáról beszélget Juhász Anna irodalmár és Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője a Budapesti Filharmóniai Társaság legújabb dokumentumfilmjében.
Klasszikus nekrológ

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.