Klasszikus

Elhunyt Ben Johnston, a mikrotonális zene egyik úttörő zeneszerzője

2019.07.22. 16:40
Ajánlom
Július 22-én elhunyt Ben Johnston amerikai zeneszerző. Lehet, hogy nem ismerte őt – érdemes.

1926. március 15-én született Georgia államban, az Egyesült Államokban. Elmondása szerint már gyerekként máshogy hallotta a zenét: „Mindent hallás alapján játszottam, és saját harmóniákat találtam ki.”

Fiatalon annyira szerette Glenn Miller zenekarát és a Broadwayn hallott varietézenét, hogy elhatározta, zeneszerző lesz. A második világháború alatt Stan Kenton free jazz-zenekarában zenélt. Azt mesélte, hogy ez a zene 

„pillanatok alatt belemászott a fülembe. Teljesen megváltoztatta, ahogy az összhangzattanról gondoltam.” 

Hagyományos klasszikus zeneszerzőként indult, egészen addig, míg össze nem hozta az élet az „ikonoklaszta” pályatárssal, Harry Partch-csel, akinek segített szokatlan hangszereket építeni. Az ötvenes években Johnston Darius Milhaud-nál tanult, majd 1952-ben találkozott John Cage-dzsel. Cage biztatta arra, hogy elektronika helyett dolgozzon hagyományos, akusztikus hangszerekkel.

Később három évtizeden át tanított az Illinois-i Egyetemen. Egyik tanítványa, Larry Polansky így fejezte ki mestere jelentőségét: „Szükségünk van Jackson Pollockra, szükségünk van John Ashberyre, szükségünk van James Joyce-ra és szükségünk van Ben Johnstonra, mert ők olyan dolgokat kérdőjeleznek meg, amiket senki más.”

Johnston a nyugati zene tizenkétfokúságát kérdőjelezte meg.

A nyugati zenében 12 hangot tartunk számot, de valójában minden félhang végtelen intervallumra osztható. Johnston a mikrotonalitás iránt érdeklődött, ezt a hangzásvilágot szerette volna egyesíteni a klasszikus hangszerjátékkal.

Legismertebb darabja valószínűleg az Amazing Grace nyomán írt IV. vonósnégyese.

Ismertebb művei közé tartozik a Quintet for Groups, a Sonnets of Desolation, a Sonata for Microtonal Piano, illetve tíz vonósnégyes. Ez utóbbiakat sokan a 20. századi kamarazene mérföldkövének tartják, a kvartetteket 2002-ben alapult Kepler Quartet vette lemezre. Ez volt a 90 éves Johnston születésnapi ajándéka.

Ha nem ismeri Ben Johnston munkásságát, érdemes a vonósnégyesekkel kezdeni a zenehallgatást. A VII. vonósnégyes harmadik tétele egyszerre gyönyörű és izgalmas (7:34), jól mutatja, mit lehet létrehozni a mikrotonális hangolási rendszerben.

De a X. vonósnégyes nyitótétele sem mindennapi, egy letisztultabb, klasszikusabb formát mutat. Aztán egyszer csak felbukkan egy ismert dallam: a Danny Boy melódiája.

Ben Johnston 2019. július 22-én hunyt el, halálhírét a Twitteren közölték. Kilencvenhárom éves volt.

(források: Wiki, NPR)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Színház

A nyáron is látható az év egyik legfelkavaróbb előadása Molnár Piroskával

A dokumentumfilmként, majd könyv változatban is megjelent, mélyen elgondolkodtató Egy német sorsot február elején, nagy szakmai és közönségsikerrel mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Molnár Piroska tolmácsolásában, Máté Gábor rendezésében. Az előadás – ami igazi kuriózum, hiszen a színésznő élete első monodrámáját játssza – júliusban és augusztusban hét alkalommal látható a Hatszín Teátrumban.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.
Zenés színház

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus hír

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Klasszikus hír

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Klasszikus magazin

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Klasszikus hír

Ennio Morriconénak szentelte a járvány utáni első koncertjét a milánói Scala

A 91 évesen elhunyt olasz zeneszerzőnek, karmesternek szentelte az újranyitás utáni első, közönség előtt tartott koncertjét a milánói Scala operaház hétfő este.