A művész 92 éves korában hunyt el Budapesten. Halálhírét felesége közölte az MTI-vel.
Béres János 1930-ban született a Borsod megyei Gagybátorban. Az Erkel Ferenc Konzervatórium oboa-magánének szakát, majd 1960-ban a Szegedi Pedagógiai Főiskola ének-zene szakán szerzett diplomát. 1951-től 1953-ig az Állami Népi Együttes táncosa, majd furulya szólistája volt.
1952-től 1975-ig a VI., majd a III. kerületi Állami Zeneiskola tanára volt, ő indította el a magyarországi furulyaoktatást, amelyhez tizenkét tankönyvet írt.
1975-ben megalapította az ország első népi hangszeres zeneiskoláját, az Óbudai Népzenei Iskolát.
1960-ban alapította meg a Béres népi kamaraegyüttest.
1951 és 2005 között a Magyar Rádió munkatársaként a rádió vidéki népzenei felvételeinek egyik elindítója, kilenc országos népzenei fesztivál szervezője volt. Hangversenyezett Európa csaknem mindegyik országában, ezen kívül Ausztráliában, Új-Zélandon, Japánban és az Egyesült Államokban is.
Hangfelvételeiből négy CD készült A magyar népzene gyöngyszemei sorozatban.
Munkásságát számos díjjal ismerték el. Egyebek közt megkapta a Rádió folklór nagydíjat (1971), a Földes Ferenc-díjat (1986) és az Eötvös József-díjat (2010) is, a Kossuth-díjat pedig 2014-ben vehette át.
Fejléckép: Béres János 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével (Fotó/Forrás: Wikipedia)
hírlevél
