Botka Valéria kóruskarnagy művészi pályája során elévülhetetlen érdemeket szerzett a zene szeretetének elmélyítésében, az együtténeklés örömének megismertetésében és gyermekek ezreinek adott életre szóló impulzust a kollektív éneklés, a zene iránti igényesség felkeltéséhez és műveléséhez.

Máriakálnok-Arakon született 1928. június 10-én. Tanulmányait 1950 és 1954 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte Ádám Jenő, Gát József, Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence és Vásárhelyi Zoltán növendékeként. 1954-ben férjével, Csányi Lászlóval megalapította a Magyar Rádió Gyermekkórusát, amelynek 1986-ig volt vezetője. 1970-ben az Állami Operaház Gyermekkarának is alapítója volt - e kórus élén szintén 1986-ig állt.

Magyarországi fellépéseinek száma csaknem háromezerre tehető. A Rádió Gyermekkórusával vendégszerepelt csaknem valamennyi európai országban, az Egyesült Államokban, Kanadában, valamint 15 alkalommal Japánban. Együtteseivel számtalan hangfelvételt készített. Csányi Lászlóval közösen kilenc kötetnyi kórusművet adott közre. 1966-ban Liszt-díjat kapott, Németh László-díjas, a Magyar Örökség díjának kitüntetettje.

Részlet a hetek.hu cikkéből, melyben arról kérdezték Botka Valériát, mit üzenne a mai fiataloknak: "Az a legfontosabb, hogy a hivatásuknak éljenek, és ne kényszerből válasszanak szakmát. Szeressék csinálni, amit csinálnak, és amikor éreznek magukban valamire elhivatást, addig ne nyugodjanak, amíg azt el nem érik."