Klasszikus

Elhunyt Eősze László zenetörténész

2020.08.18. 09:45
Ajánlom
Életének 97. évében elhunyt Eősze László zenetudós, zongoraművész, zenei író, a magyar zeneműkiadás 20. századi történetének egyik meghatározó alakja. Nemzetközi zenetudományi rangját - Kodályról szóló munkássága mellett - Wagnerről és Verdiről szóló könyvei, tanulmányai alapozták meg.

„El kellene oszlatni azt a tévhitet, hogy a zene csak pihentet-szórakoztat, vagyis kikapcsolódást nyújt. Elvégre Mozart vagy Schubert sem azért élt és alkotott, hogy ma Andaxin helyett vegyük igénybe szolgálatait.

Nem, a zene több ennél: mint minden igaz művészet, felemel és megrendít, tágítja horizontunkat és gazdagítja egyéniségünket" – vallotta. 

Eősze László, az MMA rendes tagja életének 97. évében hunyt el - közölte hétfőn a Magyar Művészeti Akadémia.

A zenetudós 1923. november 17-én született Rákoshegyen. 14 éves korától tíz éven át Horusitzky Zoltánnál, Kodály Zoltán egykori növendékénél folytatta zenei tanulmányait; zongorista növendéket tanárai igen korán szerepeltették - írják az akadémia által közölt életrajzban.

Zenei tanulmányaival párhuzamosan 1941-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem német-olasz-irodalom-esztétika szakára iratkozott be. Egyetemi évei alatt Wiesbadenben Walter Gieseking, majd Salzburgban Elly Ney zongora mesterkurzusainak a hallgatója volt. Wiesbadenben Otto Schmitgen zeneigazgató - kijátszva a növendékek felléptetésére vonatkozó tilalmat - zongoraművészként is felléptette Eősze Lászlót, aki 1944-ben a hazai közönség előtt is bemutatkozott.

MMA_118_Eoszelaszlo-hpr-093721.jpg

Eősze László (1923–2020) (Fotó/Forrás: Lugosi Lugo László / MMA)

Eősze László Liszt und die deutsche Romantik címmel nyújtotta be doktori disszertációját, majd 1946-ban a Népjóléti Minisztérium kultúrfelelőse lett, közben pedig 1947-ben Horusitzky Zoltán, Hernádi Lajos, Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence növendékeként a Zeneakadémia zongoratanári diplomáját is megszerezte. Hamarosan számot kellett azonban vetnie azzal, hogy zongorista karrierjére hivatali munkája és családja mellett egyre kevesebb időt tud fordítani. Utolsó nyilvános zongorakoncertjét 1951-ben adta.

Kodály Zoltán maga járult hozzá 1953-ban, hogy a fiatal Eősze László legyen az életrajzírója.

Első Kodályról szóló monográfiája személyes konzultációk, kétéves könyv- és levéltári kutatások, valamint a kortársak személyes visszaemlékezései alapján 1956-ban jelent meg.

Minisztériumi szolgálata után 1956-ban a Zeneműkiadó Vállalat állományába került; ebben az időszakban jelent meg nagyszabású vállalkozása, a nagyközönségnek szóló első magyar nyelvű egyetemes operatörténeti kézikönyv (Az opera útja, 1960).

A Zeneműkiadó Vállalatnál időközben volt lektor, szerkesztő, főszerkesztő, 1961-től a kiadó zeneirodalmi vezetője, majd 1966-ban egy évig igazgatója.

Művészeti vezetőként valójában a későbbiekben is Eősze László vezette a kiadót, melyben a nyugati minták alapján egyedülálló modellt dolgozott ki a zeneművek élő megszólaltatására, köztük a magyar kortárs zene nemzetközi terjesztésére - idézi fel az MMA közleménye.

Eősze László érdeme volt az Új Liszt Összkiadás életre hívása és kiadói tudományos műhelyként való megalkotása is, melynek köszönhetően Liszt szóló zongoraműveiből 18 kötet, bennük 322 Liszt-mű jelent meg. A kiadó irodalmi vezetőjeként több mint félezer zenetudományi, zenepedagógiai, zenei népművelő könyv kiadását kezdeményezte.

Zenetudományi munkásságát - a kiadóból történő 1987-es nyugalomba vonulásáig - mindvégig magánkutatóként bontakoztatta ki. 34 olasz magán- és közgyűjtemény átvizsgálásával 1980-ban megjelent, 119 római Liszt-dokumentum című könyvével Eősze László önmagában is jelentős opusszal járult hozzá a Liszt-kutatás történetéhez - áll a közleményben.

Kandidátusi fokozatát A századforduló eszmei áramlatainak hatása Kodály zeneszerzői egyéniségének kibontakozására című disszertációjával 1988-ban szerezte meg. Tudományos életműve gerincét a Kodály Zoltánról szóló hét forrásértékű, többes kiadásaival és fordításaival együtt 25 könyve, mintegy 75 tanulmánya alkotja, melyhez szervesen csatlakoznak a Kodály Zoltán hazai és nemzetközi reputációját szolgáló társaságokban, alapítványokban végzett nagy fontosságú közéleti munkái.

A Magyar Művészeti Akadémia 2015-ben önéletrajzi könyvet jelentetett meg Eősze László: Intermezzo - Élet- és korrajzféle címmel.

Eősze Lászlót az MMA saját halottjának tekinti; temetéséről később intézkednek.

Mintegy hétévtizedes zenetudományi munkásságát számos kitüntetéssel jutalmazták. 1976-ban a legjobb lemezkísérő tanulmány kategóriájában Los Angelesben Grammy-díjat kapott, 1979-ben Erkel Ferenc-, 1998-ban Kodály Zoltán-díjjal jutalmazták. További kitüntetései: Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1998), a Köztársaság Elnökének Érdemérme (2003), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Nagydíja (2003), Szabolcsi Bence-díj (2009), Széchenyi-díj (2013), Magyar Örökség díj (2013), az MMA Művészeti Írói Díja (2016).

 

Anekdotázva emlékezünk Kodályra

Kapcsolódó

Anekdotázva emlékezünk Kodályra

Talán nincs még egy zeneszerző, akiről annyi anekdota keringene, mint róla. Ötven éve hunyt el a mester, néhány kevésbé ismert történettel emlékezünk rá.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Tánc

Egyed Bea és Bozsányi Liliána győzelmével ért véget a X. Nemzetközi Monotánc Fesztivál

A különleges hangulatú és látványvilágú előadás mellett a nemzetközi táncszakma képviselői is tiszteletüket tették a Bethlen Téri Színházban.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Vizuál

Goya, Tiepolo, Canaletto – Újra láthatóak a Régi Képtár kincsei

Megújult terekben, újrarendezve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának új állandó kiállítási egysége. Immár hat évszázad európai művészeti irányzatairól és a legfontosabb alkotóiról kaphatunk átfogó képet, a korai gótikától egészen a klasszicizmus korának művészetéig.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Klasszikus magazin

Egy ukrán dallam, amit mindenki ismer

A háború kitörése óta az ukrán kultúra is egyre jobban a figyelem középpontjába kerül, ám létezik egy zenemű, amit eddig is világszerte ismertek. Csak épp azt nem tudják, hogy a dallam forrása egy ukrán zeneszerző népdalfeldolgozása.
Klasszikus hír

Orgona mesterkurzust tart Karosi Bálint és Szabó Balázs

Közösségi programokkal, koncertekkel és az orgona rejtelmeivel várja a jelentkezőket július 4. és 9. között a Budapest Orgona Mesterkurzus. Karosi Bálint és Szabó Balázs azok jelentkezését várja, akik mind a középfokú, mind a nehéz orgonarepertoárt jól ismerik.
Klasszikus kritika

Megfontoltan, líraian

A Zongora című sorozat rendezésében Berecz Mihályt követően újabb fiatal zongorista, Palojtay János adott szólóestet a Zeneakadémián, május 4-én. Ha van bennünk kellő türelem és igény az odafigyelésre, különleges élményben lehet részünk koncertjein.
Klasszikus ajánló

Negyedszázados fennállását ünnepli a Kremerata Baltica a Concerto Budapesttel

Három koncerten, rendkívüli és izgalmas összeállítású műsorral ünnepli a 75 éves Gidon Kremert és fiatal zenészekből álló, 25 éves kamaraegyüttesét a Keller András vezette Concerto Budapest a Zeneakadémián. A koncertek műsora múlt és jelen, a Baltikum és Magyarország közt képez hidat.