Frank Oszkár 1922. augusztus 24-én született Budapesten. Zenei tanulmányait magánúton kezdte Kuti Sándor zeneszerző, majd Turán Gézáné zongoraművész vezetésével. 1946-ban Weiner Leó tanította összhangzattanra, majd Budapesten, a Zeneművészeti Főiskolán tanult 1949 és 1954 között zeneszerzés szakon, mestere Szabó Ferenc volt. 1954-től 1961-ig zenetanárként dolgozott a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában, 1961-től 1982-ig a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanára volt. 1981 és 1983 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanáraként dolgozott.
Számos zeneelméleti szakkönyvet és tankönyvet publikált, több elemző tanulmánya jelent meg pedagógiai folyóiratokban.
Frank Oszkár 2019. július 6-án, délután hunyt el. Halálhíréről tanítványai tájékoztatták a szerkesztőséget.
95. születésnapja alkalmából Eötvös Péter így köszöntötte Frank Oszkárt a Parlando folyóirat hasábjain.
Kedves Oszi bácsi, öreg szívből gratulálok a fiatal születésnapodhoz, közben én is Péter bácsi lettem.
Nagyon sokszor gondolok Rád, mert az ajtó melletti polcon sorakoznak a régi kazetták, hat darab Hangzó Zeneelmélet, ilyenkor természetesen visszatér a 60 évvel ezelőtti emlék és a hála a tanításért. Ezért is kezdtem el 25 évvel ezelőtt egy Alapítványt, hogy én is tovább adhassam a fiatal zeneszerző és karmester generációnak a tudásom és tapasztalatom. Időközben nagy nemzetközi intézmény lettünk budapesti központtal, de a hallgatóink a világ minden tájáról jönnek. Ez jelenleg a harmadik munkaköröm. Az első a komponálás, szintén világméretű dimenzióban (most már a magyar Operaház is játssza az operáimat) és karmesterként járom a világot. Szóval, jó talajba hullott a mag, amit elvetettél.
Isten éltessen sokáig, nagy szeretettel:
Eötvös Péter