Kertész Lajos Gyulán, egy református kántor-tanító családjában kapta életre szóló kettős elhívását Isten és a zene szolgálatára. Ennek engedelmeskedve 1943 és 1948 között először a Debreceni Teológiai Akadémián végezte el tanulmányait. A zongorázást teológus-évei alatt is oly sikerrel folytatta a Debreceni Zenedében, hogy kétszer is megszerezte az országos ifjúsági zongoraverseny első helyét. Így 1949-ben – friss lelkipásztori oklevéllel a zsebében – sikeres fölvételi vizsgát tett a Zeneakadémiára. Második iskolája falait öt évvel később, nagy sikerű záró hangversenyt követően zongoraművész-tanárként hagyta el. Első diplomája és hitét megvallani mindig kész magatartása az érvényesülés számos kapuját bezárta előtte, de ebből a hátrányból ő erényt és ajándékot formált – mindenekelőtt zenei nevelő munkája és tanítványai javára.

Pályafutása során többek között olyan kiváló tanítványai voltak, mint Bánfalvi Béla hegedűművész, Delley József zongoraművész, Dobozy Borbála csembalóművész, Elekes Zsuzsa orgonaművész, Eredics Gábor, a Kossuth-díjas Vujicsics Együttes vezetője, Homor Zsuzsanna zongoraművész, Járdányi Gergely nagybőgőművész, Joó Árpád karmester, Kassai István zongoraművész, Keönch Boldizsár énekművész, Németh Tamás zongoraművész, Papp Gyula rockzenész, Rédai József zongoraművész, Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmester. Mindeközben

Kertész Lajos (Fotó/Forrás: Kodály Filharmónia Debrecen)

Kertész Lajos a Magyar Kodály Társaság alapító tagja volt, munkásságát a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjével, Németh László-, Trefort Ágoston-, Művészeti Életpálya Elismerése- valamint Szenci Molnár Albert-díjjal ismerték el.

A halálát megelőző napon még Bachot gyakorolt. Kertész Lajos egész életében azt vallotta, hogy mindent Istennek köszönhet és gazdag pályájának minden áldásos eredménye ennek a köszönetnek a bizonyságtételévé vált.

Fejléckép: Kertész Lajos (forrás: Kodály Filharmónia Debrecen)