Klasszikus

Elhunyt Kiss Imre

2012.11.26. 13:31
Ajánlom
A Müpa alapító-vezérigazgatóját, a Budapesti Tavaszi Fesztivál létrehozóját november 25-én érte a halál 69. életévében.

Méltatói szerint példamutató értékrendje, munkabírása, előrelátása, eredményessége emelte az egyik legjobb magyar kulturális menedzserré őt. "Rengeteget tanultam Kiss Imrétől, aki a Budapesti Tavaszi Fesztivált létrehozta és a Művészetek Palotáját elindította. Példamutató volt és marad számomra az értékrendje, ahogy a kapcsolatait használta. Mély és bölcs tanácsokkal látott el, némelyiknek az értelmét és az értékét most hasznosítom igazán" - emlékezett Kiss Imrére Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora.

"Totális villámhárítóként állt a Müpa élén, mögötte nyugodtan dolgozhattuk, sosem kellett politikai érdekekkel foglalkoznunk. Két lépéssel előttünk járt, ez lehetett a magyarázata, ha valamelyik intézkedését nem értettük. A fejében egy hatalmas mátrix volt, amiben pontosan szerepelt, mit mikorra szeretne megvalósítani és milyen lépéssor vezet odáig. A megvalósítás kötőszövete az volt, hogy megkövetelte az egyes munkaterületek embereitől az egymás iránti bizalmat. A mostani zeneakadémiai munkámban is a tőle tanultak vezetnek" - emelte ki a Csonka András, aki az alapítástól 2012 októberéig a vezérigazgató-helyettesi posztot töltötte be az intézményben.

"A magyar és a nemzetközi kulturális élet az elmúlt évtizedekben keveseknek köszönhetett olyan sokat, mint Kiss Imrének. Élete, munkássága koronája a Művészetek Palotája elindítása és világszínvonalra emelése volt. Sok egyéb mellett azt csodáltam benne, hogy ahonnan eljött, ott mindig rendet, átláthatóságot és eredményes intézményt hagyott maga mögött - ez a mi szakmánkban elég ritka. Határozott, de türelmes tárgyalópartner volt és a legnagyobb türelmet a +legnehezebben kezelhető+ művészek iránt tanúsította. Üzleti partnerként pedig nem kívánhattunk nála korrektebbet" - hangsúlyozta Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója.

"A 2000-es évek elején a Magyar Állami Operaházban rendeztem, ott ismerkedtem meg vele és a kapcsolatunk rövidesen barátivá vált. Amikor a Müpa létrehozásával megbízták, mindjárt fölhívott és azt kérdezte, tudnám-e segíteni. Természetesen vállaltam, 2011-ben pedig valóságosan is átvettem tőle a stafétabotot, amit a ház jelképeként nyújtott át" - mondta Káel Csaba, a Művészetek Palotája jelenlegi vezérigazgatója.

Kiss Imre 1943. január 28-án született Galántán. 1965-ben a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán kapott diplomát, majd 1967 és 1969 között a közgazdaságtudományi egyetem belkereskedelmi szakán, 1970 és 1972 között a szegedi egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. 1965-től az idegenforgalom területén dolgozott különböző vezető beosztásokban: volt a ferihegyi repülőtéri szálloda igazgató-helyettese, a budapesti Szófia Étterem és Kis Royal Étterem igazgatója, a belgrádi, a ljubljanai, a rotterdami magyar étterem vezetője, a Budapest Körszálló igazgató-helyettese, az Idegenforgalmi és Propaganda Kiadó kulturális menedzsere.

1981-ben az ő kezdeményezésére indult el a Budapesti Tavaszi Fesztivál programsorozata, amelynek 1990-ig az igazgatója volt. Ezt követően 1991-ig az Országos Filharmónia vezetőjeként, majd 1994-ig a balatonvilágosi Club Aliga kormánybiztosaként dolgozott. 1996 és 2001 között a Magyar Állami Operaház ügyvezető igazgatói, valamint megbízott főigazgatói posztját töltötte be, 2001 és 2003 között a Vígszínház ügyvezető igazgatója volt.

Kiss Imrét 2003 októberében kinevezték az újonnan létrejött Művészetek Palotája vezérigazgatójává, tisztségében 2008-ban újabb öt évre megerősítették. Azon munkálkodott, hogy az épületben otthont találó társintézmények között harmonikus együttműködés alakuljon ki, igényes szolgáltatások tegyék vonzóvá a közönség számára a kultúrpalotát és az intézmény világszínvonalú koncerttermében méltó produkciókat mutassanak be. Irányítása alatt a Művészetek Palotája Budapest és Magyarország egyik vezető kulturális intézménye lett, amely nemzetközileg is ismertté és elismertté vált. Kiss Imre vezérigazgatói tisztségét 2011 márciusáig látta el, megromlott egészségi állapota miatt ekkor kérte felmentését.

Munkássága elismeréseként Kiss Imre 2005-ben Pro Turismo díjat, 2009-ben Budapestért Díjat kapott, 2010-ben megkapta a Magyar Kultúra Követe elismerést, valamint a Nemzetközi Előadóművészeti Társaság (ISPA) életműdíjával jutalmazták (a világ legrangosabb előadóművészeti intézményeit és meghatározó személyiségeit tömörítő szervezet először ítélt oda díjat közép-európai szakembernek). 2010 őszén a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének lovagi fokozatával tüntették ki. Számtalan művészeti érték megjelenítéséhez hozzájáruló intézményvezetői tevékenysége elismeréseként 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, valamint a Prima Primissima életműdíjat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.
Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Könyv

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Színház

Herczeg Tamás leköszön a Szegedi Szabadtéri Játékok éléről

Harangozó Gyula művészeti igazgató szintén elköszön a Fesztivál vezetésétől.
Színház

Független alkotóműhelyt hoz létre az SZFE polgársága

A Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása ellen tiltakozó oktatók és hallgatók Freeszfe Egyesület néven autonóm alkotóműhelyt hoztak létre, melynek elsődleges célja demokratikus keretek közé menteni az egyetem 155 éves szellemiségét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus hír

Bara Hajnal erdélyi zenetanárnak, műfordítónak ítélték az idei Lajtha-díjat

Bara Hajnal erdélyi zenetanár, műfordító érdemelte ki idén a Lajtha-díjat, amelynek jelképes átadása csütörtökön lesz a Lajtha László-emlékkoncerten, amelyet a Bartók Rádió élőben közvetít.
Klasszikus magazin

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Klasszikus videó

Koncertfelvételek – Hegedűs Endre – Chopin: Esz-dúr noktürn

A Koncertfelvételek a Pesti Vigadóban sorozat első részében Hegedűs Endre Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész Chopin Esz-dúr noktürnjét adja elő a Déli teremben.
Klasszikus gyász

Elhunyt Pejtsik Árpád gordonkaművész, pedagógus

Szűk családi körben vesznek búcsút Pejtsik Árpád György zenepedagógus, gordonkaművész, zeneszerzőtől január 29-én a Kispesti temetőben.