Klasszikus

Elhunyt Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző

2020.03.29. 10:25
Ajánlom
Nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után vasárnap elhunyt Krzysztof Penderecki neves lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja - közölte a lengyel sajtó.

Penderecki úgy véli: a zene értelme az, hogy örömöt adjon az embereknek.

A több mint 120, műfajában a komolyzenei avantgardtól a tonális zenealkotásig terjedő mű - köztük négy opera, nyolc szimfónia - alkotójának, karmesternek, zenepedagógusnak a nemzetközi ismertséget a hirosimai atomtámadás áldozatainak emléket állító Gyászének hozta meg 1959-ben.

Leghíresebb alkotásai közé tartozik még a münsteri katedrális megépítésének kétszázadik évfordulója alkalmából szerzett Lukács Passió (1963-1966), valamint az 1970-es gdanski sortűz áldozatainak emlékére született Lengyel Rekviem (1980-1984). Penderecki Magyarországon többször is vezényelt műveinek előadásán.

Debicában született, apja jogász, és lelkes hegedűs volt. A hegedű mellett a kisfiú zongoraleckéket is vett, de nagyapja példáját követve festőnek készült. Filozófiai, művészettörténeti és irodalomtörténeti tanulmányokat is folytatott, de végül a krakkói zeneművészeti főiskolán zeneszerzésből diplomázott. Két évvel később,

1959-ben egy zenei verseny legértékesebb díjait az ő különböző álnevek alatt írt három műve nyerte el, s már fiatalon a zenei avantgárd egyik vezére lett

életéről itt írtunk részletesen 85. születésnapja apropóján.

Korai műveibe, amelyek Webern, Boulez és Sztravinszkij hatását tükrözik, különleges hangzásokat (zörejeket, zajokat) is belekomponált. A nemzetközi ismertséget a hirosimai atomtámadás áldozatainak emléket állító Gyászének hozta meg számára 1959-ben. Az 1960-ban komponált Anaklasis című művét a münsteri katedrális megépítésének kétszázadik évfordulója alkalmából született Lukács Passió (1963-1966) követte, utóbbi nemcsak újszerűsége, hanem a kommunista országban szokatlan vallásos témaválasztása miatt is feltűnést keltett. Az oratóriumban a kísérletezés mellett barokkos formákat és hagyományos harmóniákat is alkalmazott, egyik alapmotívuma a B-A-C-H hangsor volt. 1967-ben írta Dies Irae (Auschwitz oratórium) című kórusművét.

Krzysztof Penderecki

Krzysztof Penderecki

Penderecki 1972 óta vezényel is, ha csak teheti, saját darabjait is ő dirigálja, mert úgy véli:

nem lehet hiteles zeneszerző, aki nem tudja beleképzelni magát az előadó helyzetébe.

1974-ben született a vallásos tárgyú Magnificat, II. János Pál pápának ajánlotta Te Deumját, később Benedictus című zeneművét is. 2001-ben komponálta Concerto grossóját, a zenetörténet első három csellóra írt versenyművét. Több operát írt (A louduni ördögök, Az elveszett paradicsom, A fekete álarc, Übü király). A háromezer éves Jeruzsálem „születésnapjára” írt Jeruzsálem hét kapuja című monumentális kórusszimfóniájához egy tubafonnak nevezett hangszert is feltalált (bár művét sokan Mahler híres VIII. szimfóniájához hasonlítják, ő maga kevésbé ért ezzel egyet). 

penderecki-174637.jpg

Penderecki (Fotó/Forrás: Paradox / Narodowe Centrum Kultury)

Míg Penderecki az 1960-as években felforgatta a zenei világot szokatlan hangközeivel, hangfürtjeivel, szokatlan módon alkalmazott hangszerek korábban ismeretlen hangzásaival, a hetvenes évek közepétől eltávolodott a formabontó technikáktól, egyre „hagyományosabb”, a széles közönség által is befogadható darabokat ír.

1973 és 2008 között nyolc szimfóniát komponált, az 1980-as II. (Karácsony-) szimfóniájától kezdve a romantikus hagyományt is vállalja. 2005-ben befejezett nyolcadik szimfóniáját három évvel később kibővítette, az így született dalciklus német költők verseire íródott.

Zenéje hallható egyebek között a Stephen King regényéből készült, hátborzongató Ragyogásban, az Ördögűző című horrorfilmben, David Lynch Veszett a világ és Inland Empire című alkotásaiban, Andrzej Wajda a katyni mészárlásról szóló történelmi drámájában, Martin Scorsese Viharszigetében és a Twin Peaks tévésorozat 2017-es új évadában. Közös albumot adott ki Jonny Greenwooddal, a Radiohead brit együttes egyik tagjával.

Élete fő művének a dél-lengyelországi Tarnów melletti Luslawicében öt éve megnyílt, a nevét viselő európai zenei központot nevezte. A meggyőződéses környezetbarát zeneszerző-karmester hitvallása szerint „a művész nem igazodhat a tömegízléshez, mert az a végét jelentené. Az embernek azt kell tennie, amiben hisz.”

Muzsikája vezérfonalának az életet és a halált tartja – szerinte mindössze ez a két kérdés fontos.

Kollégánknak Varsóban volt alkalma meghallgatni a zeneszerző 85. születésnapját köszöntő koncertet. Ekkor ezt írta a lengyel mester művészetéről: 

„Penderecki »melodistának« tartja magát, és ez rendkívül szórakoztató megjegyzés egy olyan komponistától, aki létrehozta a horrorfilm klasszikus zenei megfelelőjét. Aki nem retteg minden ízében a Polymorphia vagy az Elégia Hirosima áldozatainak emlékére hallgatása közben, az (tiszta szívvel mondom) nem jól hallgatja. Stanley Kubrick és David Lynch jól hallgatta, és miután szerepeltették a filmjeikben, beindították a lengyel komponista karrierjét.

De Penderecki zenéje ennél sokkal több.

A hetvenes években bekövetkező fordulata után a szélesebb közönség számára hallgatható zenét ír, de a stílusváltás nem népszerűségre törekvés, hanem épp ezzel teljesítette be a feladatát: egyszerre kapcsolódik több évszázad zeneirodalmához és a 20. századi ember pszichéjéhez.

Semmi sem változik a zenében, csak az eszköz: a hangzás, és ahogy az létrejön

– vallja. Úgy tűnik az esszencia az avantgárdban és a poszt-avantgárdban ugyanaz.”

Még egy hang sem csendült fel, már felállva tapsolták a születésnapos Pendereckit

Kapcsolódó

Még egy hang sem csendült fel, már felállva tapsolták a születésnapos Pendereckit

85. születésnapja alkalmából intézményként bántak az intézménnyé váló Krzysztof Pendereckivel a lengyelek. Anne-Sophie Mutter is fellépett – ott voltam, megírom.

Élet és halál zeneszerzője: Krzysztof Penderecki 85 éves

Élet és halál zeneszerzője: Krzysztof Penderecki 85 éves

Nyolcvanöt éves Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja, aki úgy véli: a zene értelme az, hogy örömöt adjon az embereknek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elhunyt Haramza László operaénekes

A Magyar Állami Operaház magánénekesét 60 éves korában érte a halál – adta hírül az Opera.
Zenés színház

Ingyen látható a Macskák londoni előadása az online térben

Bemutatásának 40. évfordulóján a The Show Must Go On Youtube-csatornája ingyenesen közvetíti Andrew Lloyd Webber kultikus darabját, a Macskákat.
Vizuál

KÉP-regény: A Gyilkos tó kémiája

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Gyilkos-tónál megélt pálinka-történeteket mesélt.
Zenés színház

Idén is díjazták a nemzetközi operaélet legjobbjait

Online díjátadón jelentették be az Opera Awards győzteseit, akik a 2020/21-es évadban nyújtott teljesítményük alapján érdemelték ki a díjat.
Vizuál

Új kiállítótérrel bővül a Virág Judit Galéria

Rippl-Rónai, Bortnyik és Munkácsy remekművei láthatók a május 15-én nyíló, csaknem 400 négyzetméteres területtel kibővülő Virág Judit Galériában, ahol a 105 kortárs és 157 klasszikus művet felvonultató új aukciós tárlat is megtekinthető.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Cziffra és Liszt műveket játszik a két zongoravirtuóz, Boris Berezovsky és Balázs János

Június 9-én Liszt Ferenc és Cziffra György szólózongora művei és négykezes átiratai hangoznak el Boris Berezovsky és Balázs János zongoraestjén. A Cziffra György-emlékév kiemelt eseményét a MOMkultban rendezik meg, melyet a közönség már élőben élvezhet.
Klasszikus hír

Magyar népdalt énekel Emma Kirkby a Kórusok Éjszakája jóvoltából

A Kórusok Éjszakája kórusfesztivál megálmodói a Csíkszerda Egyesület tagjai, akik a világhírű angol szopránnal, Emma Kirkbyvel készítenek közös videót, melyben a Csillagok, csillagok kezdetű magyar népdalt éneklik közösen.
Klasszikus gyász

Elhunyt Balassa Sándor zeneszerző, a nemzet művésze

Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Balassa Sándor Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyik alapítója és rendes tagja – közölte az MTI-vel az MMA.
Klasszikus hír

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Klasszikus hír

Haydn és magyar nóta az Óbudai Danubia Zenekar online kínálatában

Az Óbudai Danubia Zenekar május 15-én a Best of BMC sorozat keretében Haydn műveit szólaltatja meg, míg május 22-én a magyar nóta értékeit felvillantva, Liszt Ferenc valamint Brahms művei mellett, Ott Rezső kifejezetten erre az alkalomra írt szimfonikus magyar nótacsokrát játssza.