Klasszikus

Elhunyt Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző

2020.03.29. 10:25
Megosztom
Nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után vasárnap elhunyt Krzysztof Penderecki neves lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja - közölte a lengyel sajtó.

Penderecki úgy véli: a zene értelme az, hogy örömöt adjon az embereknek.

A több mint 120, műfajában a komolyzenei avantgardtól a tonális zenealkotásig terjedő mű - köztük négy opera, nyolc szimfónia - alkotójának, karmesternek, zenepedagógusnak a nemzetközi ismertséget a hirosimai atomtámadás áldozatainak emléket állító Gyászének hozta meg 1959-ben.

Leghíresebb alkotásai közé tartozik még a münsteri katedrális megépítésének kétszázadik évfordulója alkalmából szerzett Lukács Passió (1963-1966), valamint az 1970-es gdanski sortűz áldozatainak emlékére született Lengyel Rekviem (1980-1984). Penderecki Magyarországon többször is vezényelt műveinek előadásán.

Debicában született, apja jogász, és lelkes hegedűs volt. A hegedű mellett a kisfiú zongoraleckéket is vett, de nagyapja példáját követve festőnek készült. Filozófiai, művészettörténeti és irodalomtörténeti tanulmányokat is folytatott, de végül a krakkói zeneművészeti főiskolán zeneszerzésből diplomázott. Két évvel később,

1959-ben egy zenei verseny legértékesebb díjait az ő különböző álnevek alatt írt három műve nyerte el, s már fiatalon a zenei avantgárd egyik vezére lett

– életéről itt írtunk részletesen 85. születésnapja apropóján.

Korai műveibe, amelyek Webern, Boulez és Sztravinszkij hatását tükrözik, különleges hangzásokat (zörejeket, zajokat) is belekomponált. A nemzetközi ismertséget a hirosimai atomtámadás áldozatainak emléket állító Gyászének hozta meg számára 1959-ben. Az 1960-ban komponált Anaklasis című művét a münsteri katedrális megépítésének kétszázadik évfordulója alkalmából született Lukács Passió (1963-1966) követte, utóbbi nemcsak újszerűsége, hanem a kommunista országban szokatlan vallásos témaválasztása miatt is feltűnést keltett. Az oratóriumban a kísérletezés mellett barokkos formákat és hagyományos harmóniákat is alkalmazott, egyik alapmotívuma a B-A-C-H hangsor volt. 1967-ben írta Dies Irae (Auschwitz oratórium) című kórusművét.

Krzysztof Penderecki

Krzysztof Penderecki

Penderecki 1972 óta vezényel is, ha csak teheti, saját darabjait is ő dirigálja, mert úgy véli:

nem lehet hiteles zeneszerző, aki nem tudja beleképzelni magát az előadó helyzetébe.

1974-ben született a vallásos tárgyú Magnificat, II. János Pál pápának ajánlotta Te Deumját, később Benedictus című zeneművét is. 2001-ben komponálta Concerto grossóját, a zenetörténet első három csellóra írt versenyművét. Több operát írt (A louduni ördögök, Az elveszett paradicsom, A fekete álarc, Übü király). A háromezer éves Jeruzsálem „születésnapjára” írt Jeruzsálem hét kapuja című monumentális kórusszimfóniájához egy tubafonnak nevezett hangszert is feltalált (bár művét sokan Mahler híres VIII. szimfóniájához hasonlítják, ő maga kevésbé ért ezzel egyet). 

penderecki-174637.jpg

Penderecki (Fotó/Forrás: Paradox / Narodowe Centrum Kultury)

Míg Penderecki az 1960-as években felforgatta a zenei világot szokatlan hangközeivel, hangfürtjeivel, szokatlan módon alkalmazott hangszerek korábban ismeretlen hangzásaival, a hetvenes évek közepétől eltávolodott a formabontó technikáktól, egyre „hagyományosabb”, a széles közönség által is befogadható darabokat ír.

1973 és 2008 között nyolc szimfóniát komponált, az 1980-as II. (Karácsony-) szimfóniájától kezdve a romantikus hagyományt is vállalja. 2005-ben befejezett nyolcadik szimfóniáját három évvel később kibővítette, az így született dalciklus német költők verseire íródott.

Zenéje hallható egyebek között a Stephen King regényéből készült, hátborzongató Ragyogásban, az Ördögűző című horrorfilmben, David Lynch Veszett a világ és Inland Empire című alkotásaiban, Andrzej Wajda a katyni mészárlásról szóló történelmi drámájában, Martin Scorsese Viharszigetében és a Twin Peaks tévésorozat 2017-es új évadában. Közös albumot adott ki Jonny Greenwooddal, a Radiohead brit együttes egyik tagjával.

Élete fő művének a dél-lengyelországi Tarnów melletti Luslawicében öt éve megnyílt, a nevét viselő európai zenei központot nevezte. A meggyőződéses környezetbarát zeneszerző-karmester hitvallása szerint „a művész nem igazodhat a tömegízléshez, mert az a végét jelentené. Az embernek azt kell tennie, amiben hisz.”

Muzsikája vezérfonalának az életet és a halált tartja – szerinte mindössze ez a két kérdés fontos.

Kollégánknak Varsóban volt alkalma meghallgatni a zeneszerző 85. születésnapját köszöntő koncertet. Ekkor ezt írta a lengyel mester művészetéről: 

„Penderecki »melodistának« tartja magát, és ez rendkívül szórakoztató megjegyzés egy olyan komponistától, aki létrehozta a horrorfilm klasszikus zenei megfelelőjét. Aki nem retteg minden ízében a Polymorphia vagy az Elégia Hirosima áldozatainak emlékére hallgatása közben, az (tiszta szívvel mondom) nem jól hallgatja. Stanley Kubrick és David Lynch jól hallgatta, és miután szerepeltették a filmjeikben, beindították a lengyel komponista karrierjét.

De Penderecki zenéje ennél sokkal több.

A hetvenes években bekövetkező fordulata után a szélesebb közönség számára hallgatható zenét ír, de a stílusváltás nem népszerűségre törekvés, hanem épp ezzel teljesítette be a feladatát: egyszerre kapcsolódik több évszázad zeneirodalmához és a 20. századi ember pszichéjéhez.

Semmi sem változik a zenében, csak az eszköz: a hangzás, és ahogy az létrejön

– vallja. Úgy tűnik az esszencia az avantgárdban és a poszt-avantgárdban ugyanaz.”

Még egy hang sem csendült fel, már felállva tapsolták a születésnapos Pendereckit

Kapcsolódó

Még egy hang sem csendült fel, már felállva tapsolták a születésnapos Pendereckit

85. születésnapja alkalmából intézményként bántak az intézménnyé váló Krzysztof Pendereckivel a lengyelek. Anne-Sophie Mutter is fellépett – ott voltam, megírom.

Élet és halál zeneszerzője: Krzysztof Penderecki 85 éves

Élet és halál zeneszerzője: Krzysztof Penderecki 85 éves

Nyolcvanöt éves Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja, aki úgy véli: a zene értelme az, hogy örömöt adjon az embereknek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Kovács János: „Egy zenekar érző lelkekből áll”

Hetvenötödik születésnapján köszönti a Kossuth-díjas karmestert a Nemzeti Filharmonikus Zenekar: december 10-én Mahler 6. szimfóniáját adják elő a Müpában. Kovács János a művel való első találkozásáról is mesélt.
Vizuál

A fák titkaitól az angyalokig – Wim Wenders és Enyedi Ildikó találkozása Berlinben

Wim Wenders és Enyedi Ildikó beszélgetett november 12-én a Collegium Hungaricum Berlin színpadán. Fák, emberek, helyek, emlékek és persze angyalok – ezekről osztották meg gondolataikat a világhírű filmrendezők.
Zenés színház

Visszakövetelt támogatásból finanszírozhatta előadásait az Opera? – újabb állítások a Mentőöv Programról

A SzíDoSz időközben húsz érintett beszámolóját gyűjtötte össze, és azt állítja: a művészekkel visszafizettetett állami támogatást az intézmény végül saját előadásainak finanszírozására fordította.
Vizuál

Öt magyar emigráns, akik nyomot hagytak London építészetén és dizájnján

A londoni Liszt Intézet november 19-én nyílik kiállítás azon magyar alkotókról, akik az 1930-as évek üldöztetései elől menekülve formálták a brit főváros látképét és a modern dizájnt.
Plusz

Krasznahorkai László díszdoktori címet vehetett át a Szegeden

Koszorúzással, jubileumi szenátusi üléssel, díszdoktori címek és rangos egyetemi kitüntetések átadásával ünnepelte november 14-én a Szegedi Tudományegyetem az Egyetem Napját.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

Mi teszi a hőstenort? – 15 sor klasszikus

„Egy ideje már feltűnő, hogy a nagy német tenorok jellemzően puritánabban csengő, kevésbé vibratós, vékonyabb hangokból »nőttek ki«.” Az alábbi rövid írás Andreas Schager operaházi koncertjéről szól. 15 sor klasszikus.
Klasszikus ajánló

Frida Kahlo alakja köré épül az idei Kamara.hu Fesztivál

A Zeneakadémia szervezésében megvalósuló koncertsorozat ismét egy legendás művész alakja köré rendeződik. A fesztiválra november 19. és 22. között kerül sor, és első alkalommal kap helyet a rendezvény egyik koncertje a Nagyteremben.
Klasszikus interjú

Kovács János: „Egy zenekar érző lelkekből áll”

Hetvenötödik születésnapján köszönti a Kossuth-díjas karmestert a Nemzeti Filharmonikus Zenekar: december 10-én Mahler 6. szimfóniáját adják elő a Müpában. Kovács János a művel való első találkozásáról is mesélt.
Klasszikus ajánló

Ritmus, szépség, dallam – íme a Zeneakadémia tavaszi programja

Antje Weithaas, Christian Teztlaff és Giovanni Guzzo hegedűművészek, Martina Frezzotti, Schaghajegh Nosrati és Cyprien Katsaris zongoraművészek, továbbá a Voces8 brit énekegyüttes lesznek a Zeneakadémia jövő tavaszi koncertkínálatának külföldi sztárjai.
Klasszikus ajánló

Liszt h-moll szonátájáról nyílik tárlat a Liszt Múzeumban

Új időszaki kiállítás nyílik a Régi Zeneakadémián, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontban november 13-án 17 órakor. A tárlat Liszt Ferenc egyik nagyszabású zongoraművét, a h-moll szonátát járja körül.