Lorin Maazelt a briliáns és titokzatos karmestert, az egykori csodagyereket, a New York-i Filharmonikusok, a Clevelandi Szimfonikus Zenekar és a Bécsi Állami Operaház emblematikus figuráját virginiai otthonában érte a halál.

"Csodáltam mint sokoldalú művészt, nagyszerű karmestert és széles érdeklődésű, finom embert" - írta közleményében Dominique Meyer, a Bécsi Állami Operaház igazgatója. "Bár a nyolcvanas években igazgatóként éles kritikákat is kapott, számos eredménye és újítása máig érvényes."

Maazel 1930-ban született Párizs külvárosában. Édesapja és édesanyja amerikai származása miatt kisgyermekkorában visszakerült az Egyesült Államokba, ahol hamarosan tanítványa lett a Los Angeles-i Filharmonikusok karmesterének, Vlagyimir Bakaleinikovnak. Kilenc évesen már az Interlocheni Szimfonikus Zenekart vezényelte a New York-i világkiállításon.

A Pittsburghi Egyetemen matematikát és filozófiát tanult, innen ered a nyelvek iránti fogékonysága is. Hat nyelven beszélt folyékonyan, hegedülni tanult, később pedig a Pittsburghi Szimfonikusok karmestergyakornoka lett.

1951-ben Serge Koussevitzky meghívására Tenglewoodba ment a Bostoni Szimfonikus Zenekar élére, s egyúttal karmester-tanár lett a Berkshire Music Centerben. Ösztöndíjjal, a reneszánsz kor zenéjét tanulmányozta Olaszországban és Németországban. Folyamatosan koncertezett, 1960-ra már háromszáz konertet tudhatott maga mögött húsz európai zenekar élén. Harminc évesen első amerikaiként, és Bayreuth történetének legfiatalabb karmestereként vezényelhette a Lohengrint a Zöld dombon.

Egy ideig a Londoni Szimfonikusok társkarmestere lett Otto Klemperer mellett, majd a Nyugat-berlini Opera és a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekarának zeneigazgatója lett. Operakarmesterként, több ízben vezényelt a Metropolitanban, valamint a milánói Scalában is. Nem egyszer állt a Bécsi Filharmonikusok élén a hagyományos Újévi koncerteken. Legutóbb 2005-ben. Zeneszerzőként is hírnevet szerzett: első operáját 1984 címmel George Orwell regénye nyomán írta.

A velencei La Fenice Operaház intendánsa, Cristiano Chiarot úgy fogalmazott: "Velence és a La Fenice egy nagy barátját veszítette el. A La Fenice az egyik olyan színház, amelyet különösen kedvelt. Örökre megőrizzük emlékezetünkben rendkívüli tehetségét és mosolyának kedvességét." A karmester La Fenicéhez való bensőséges kapcsolatát mutatja, hogy az 1996-ban teljesen leégett színház 2003-as újranyitásának tizedik évfordulóján, tavaly december 14-én megrendezett jubileumi esten ő dirigálta Verdi Traviatáját. Ez volt utolsó fellépése a velencei teátrumban.

Maazel egészségi okokra hivatkozva júniusban mondott le a Müncheni Filharmonikusok vezető karmesteri posztjáról. Az amerikai maestro hároméves szerződésének 2015-ös lejárta előtt egy évvel távozott. Ezt megelőzően elhúzódó betegsége miatt több koncertet is le kellett mondania az általa "a világ egyik legkifinomultabb együttesének" nevezett zenekarnál.

Lorin Maazel bár lemondott a bajor együttes karmesteri posztjáról, élete végéig aktív maradt. Halála előtt a feleségével együtt 2009-ben alapított Castleton Fesztiválra készült.