Klasszikus

Elhunyt Mikisz Theodorakisz, a világhírű görög zeneszerző

2021.09.02. 11:15
Ajánlom
Mikisz Theodorakisz ezernél is több művet komponált, többek között az Olimpiai Himnuszt és a Zorba című film zenéjét. A zeneszerzőt 96 éves korában Athénban érte a halál.

Görögország lelkének egy részét veszítettük ma el. Elment Mikisz, a tanár, az értelmiségi, a radikális

- fogalmazott Lina Mendoni görög kulturális miniszter a halálhír hallatán. A görög zene egyik legismertebb alakja évek óta szívproblémákkal küzdött, korábban pacemaker-műtéten is átesett.

Mikisz Theodorakisz az Égei-tengeren fekvő Híosz szigetén született 1925. július 29-én, és már kiskorában megmutatkozott zenei tehetsége. Ifjúkorát a muzsika mellett a politika töltötte ki. A második világháború alatt részt vett az ellenállásban, majd a kommunisták oldalán a polgárháborúban. Többször bebörtönözték, majd Makronisz szigetére deportálták, és ott kegyetlenül megkínozták.  A börtönszigeten komponálta első szimfóniáját.

1954-ben végzett az athéni Konzervatóriumban, ezután párizsi ösztöndíjat kapott. Ígéretes nemzetközi karrier állt előtte, de 1961-ben hazatért. Szervezte a zenei életet, mozgalmat indított a kultúra megújításáért, 1964-ben parlamenti képviselővé választották. Közben komponált, koncertezett, műveiben a görög népi és egyházi zene témáit használta fel, hamarosan őt tekintették a legnagyobb élő görög zeneszerzőnek.

Nevét 1964-ben ismerték meg világszerte, amikor megkomponálta Mihálisz Kakojannisz rendező Zorba, a görög című filmjének kísérőzenéjét, a szirtaki sokaknak azóta Zorba táncát jelenti.

A hatvanas években született több ismert filmzenéje (Élektra, Phaedra, Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája). 1967-ben, a fasiszta junta hatalomra kerülése után illegalitásba kényszerült. Műveinek előadását, sőt hallgatását is betiltották, őt internálták. A megrendült egészségű zeneszerző kiszabadítására Leonard Bernstein, Dmitrij Sosztakovics, Arthur Miller és Harry Belafonte szervezett nemzetközi szolidaritási mozgalmat, amely csak 1970-ben érte el célját.

Az emigrációba kényszerült Theodorakisz koncertek ezreit adta a demokrácia helyreállításáért, a diktatúra elleni harc élő jelképe lett.

Az ezredesek bukása után, 1974-ben győzedelmesen tért haza, és a közügyekben is részt vállalt: két alkalommal - 1981-85 között a kommunista párt színeiben, 1989-93 között függetlenként az Új Demokrácia listáján bejutva - parlamenti képviselő, 1990-92 között tárca nélküli miniszter volt.
Rendszeresen felszólalt az emberi jogok érdekében: adott kurdpárti koncertet, 1999-ben zenével tiltakozott Jugoszlávia NATO-bombázása ellen és hangversennyel segítette az 1999-es törökországi földrengés áldozatait.

1976-ban a budapesti Erkel Színházban volt nagy sikerű koncertje, 1993-ban a Budapesti Búcsú díszvendégeként járt Magyarországon.

Rendkívül termékeny zeneszerző volt, ezernél több dalt, több szimfóniát, számtalan zenekari művet, hét oratóriumot és öt operát írt.

Médea című operája az antik tragédia szó szerinti megzenésítése. Az ő szerzeménye az Olimpiai Himnusz, amelyet első ízben 1992-ben Barcelonában játszottak, 1982-ben Jasszer Arafat kérésére ő komponálta a Palesztin Himnuszt.

Fejléckép forrása: Pexels és Wikipedia/Guy Wagner

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Színház

Aki tudott szeretni – Törőcsik Mari visszatért a Nemzetibe

Szeptember 21-én nagyszabású gála keretében helyezték el az emlékezés sárga rózsáit egy ikonikus fotel mellé Törőcsik Mari pályatársai és barátai a Nemzeti Színházban. A nézőtéren meghatott csend, a színpad elé kifeszített kivetítőn egy mondat – „Tudni kell szeretni” – és egy távolba révedő arc… Marié.
Színház

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.
Klasszikus

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.
Vizuál

A terek végrendelkezése – Gergye Krisztián kiállítása Szentendrén

Akvarelljeit mutatja be Gergye Krisztián kortárs táncművész és koreográfus a szentendrei MANK Galériában, amely helyet ad továbbá egy transzformatív performansznak is szeptember 25-én, 10 és 18 óra között.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Európai körutazás a tánc nyelvén: Erdélytől Örményországon át Spanyolországig a Liszt Ünnepen

Az első Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál nevéhez méltóan a kontinens különböző szegleteit hozza el a magyar fővárosba október 8. és október 24. között, mégpedig nem is akármilyen előadások formájában! A tánc- és mozgásművészet legkülönfélébb műfajai invitálják kulturális utazásra a nézőket: flamenco, néptánc, balett és fizikai színház várja a közönséget.
Klasszikus ajánló

Brahms, magyar zene és kortárs darabok a Concerto Budapest évadában

A Bartók, Liszt és Josef Suk műveinek szentelt évadnyitó dupla koncert után az ősz folyamán több rövid fesztivál is megvalósul a zenekar szervezésében, elsőként októberben a Magyar Kincsek Ünnepe.
Klasszikus ajánló

Szupersztár, lángész, egyetem és kisbolygó – történetek Lisztről és egy vadonatúj fesztiválról

Sokan az első „rocksztárnak” tekintik, akiért addig sosem látott módon rajongott a közönség, még többen egyszerűen korszakalkotó zenei géniusznak tartják, teljes joggal: Budapesten, Európa és a világ nagyvárosaiban számtalan köztéri szobor idézi meg alakját, de neveztek el róla egyetemet, repteret, sőt kisbolygót is.
Klasszikus interjú

A zene fölszabadít – jótékonysági koncert neves fellépőkkel a Zeneakadémián

Október 3-án délután neves zenészek adnak jótékonysági koncertet a Zeneakadémia Nagytermében. Olyan muzsikusok, mint Vásáry Tamás, Sümegi Eszter, Rajk Judit, Rolla János és a művésszé érett „csodagyerek”, Gertler Teo. A jegybevételt az EKC Szent János Kórház I. Belgyógyászati-Gasztroenterológiai osztálya kapja. Az eseményről, valamint a zene és a gyógyítás kapcsolatáról az osztályvezető főorvossal, egyben a rendezvény házigazdájával, dr. Székely Györggyel beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.