Klasszikus

Elhunyt Szőnyi Erzsébet zenepedagógus, a Kodály-módszer terjesztője

2019.12.28. 11:20
Ajánlom
A Kossuth-díjas zenepedagógus, zeneszerző, karnagy, Kodály Zoltán tanítványa életének 96. évében hunyt el – adta hírül a papageno.hu Mindszenty Zsuzsánna karnagy, a KÓTA elnökének bejelentésére hivatkozva.

Szőnyi Erzsébet 1924. április 25-én született Budapesten, művészetkedvelő polgári családban. Zongoratanulmányait Benczúr Gyula festőművész unokahúgánál folytatta, emellett zeneelméleti magánórákat is vett. A Szilágyi Erzsébet leánygimnázium énektanár-karvezetője, a Kodály-módszert követő Sztojanovits Adrienne révén ismerkedett meg a népzenével, Bartók és Kodály kórusműveivel. Az iskolai kórus zongorakísérője lett, és rövid zongoradarabok írásával is megpróbálkozott, ekkor születtek első szakrális kórusművei és népdalfeldolgozásai.

A kórust több alkalommal meglátogatta Kodály Zoltán, akivel személyesen is megismerkedett.

szonyi_erzsebet_focuspoint_450x450-144128.jpg

Szőnyi Erzsébet (Fotó/Forrás: LFZE)

Érettségi után a Zeneakadémia énektanár tanszakára jelentkezett, de zeneszerző énje már ekkor megmutatkozott, énekvizsgáján saját népdalfeldolgozását adta elő. A főiskolán Viski János zeneszerzésre oktatta, a zongoraszakon Szegedi Ernő és Weiner Leó volt tanára, Kodály Zoltánnál népzenei ismereteit mélyítette el, az ének tanszak munkájában korrepetitorként vett részt. Ferencsik János óráin a vezényléssel is megpróbálkozott, sőt hegedűtanulmányokat is folytatott, tanára volt Bárdos Lajos és Szabolcsi Bence is. Középiskolai énektanári diplomáját 1945-ben, a zeneszerzőit 1947-ben szerezte meg.

Évtizedeken át oktatta a jövő muzsikusait különböző tanszékeken, 1960-tól 1981-es nyugdíjba vonulásáig vezette a középiskolai énektanár- és karvezetőképző tanszakot. A negyvenes évek közepén egy évig helyettesítette Kodályt annak felkérésére a népzenei katedrán, amelyet nagy kitüntetésnek érzett. Az évtized végén Párizsban ösztöndíjjal Tony Aubin zeneszerzésre, Nadia Boulanger zongorakíséretre, Olivier Messiaen esztétikai analízisre oktatta, és I. zenekari divertimentójával elnyerte a párizsi Conservatoire zeneszerzői díját.

Hazatérve bekapcsolódott a magyar zenepedagógia újjászervezésébe. Pályája egyik legfontosabb célkitűzésének azt tartotta, hogy a Kodály-módszert világszerte megismertesse és minél szélesebb körben terjessze. „Napjainkban a média nagyban eluralja az ifjúság életét, így kérdés, milyen szerepe maradhat a komolyzenének, és mi lesz a zenei neveléssel. Az elmúlt évtizedekben voltak hullámhegyek és hullámvölgyek ezen a területen.

Ami a jelenlegi helyzetet illeti, úgy érzem, az tükröződik benne, hogy a technika olyan óriási léptekben halad előre, hogy a művészet nem tud lépést tartani vele, nem tudja már az embereket elfoglalni úgy, mint egykor tette.

– nyilatkozta korábban Szőnyi Erzsébet. Szolfézst, módszertant és gyakorlati oktatást is vezetett, egyik első zenepedagógiai munkája A zenei írás-olvasás módszertana címmel született. Később íródott az Öt kontinensen a zene szolgálatában, valamint a Zenei nevelési irányzatok a XX. században. Több könyvét lefordították idegen, többek közt thai nyelvre is. Az 1960-as évektől nemzetközi zenepedagógiai konferenciákon vett részt, Kodállyal tanított a tengerentúlon, az idelátogató külföldiek képzésére az Esztergomi Nyári Egyetemen alapított kurzust.

KereszturyDezsone_SzonyiErzsebetSzokolaySandorKerekesKarolyFotoThaler-145947.jpg

Keresztúry Dezsőné, Szőnyi Erzsébet, Szokolay Sándor és Kerekes Károly (Fotó/Forrás: Thaler Tamás)

Komponistaként egyéni stílust alakított ki, melynek két fő forrását a magyar népzenében, valamint a párizsi tanulmányai alatt őt ért hatásokban, elsősorban Nadia Boulanger és Olivier Messiaen zenei felfogásában látja. Több operát (Dalma, Firenzei tragédia, Adáshiba, Elfrida) és oratóriumot (Babilon, A hazug katona) írt, komponált kórusokat, gyermekdarabokat (A makrancos királylány, Az igazmondó juhász, A didergő király, Az aranyszárnyú méhecske), műveket szólóhangszerre, dalokat, kórusműveket, színpadi darabokat (Képzelt beteg), kantátákat (Vörösmarty nyomán a Néhány gondolat a könyvtárban címűt), zenekari és kamaraműveket, versenyműveket zongorára, orgonára.

A tanítás és a zeneszerzés egyformán fontos számomra, de az élet úgy hozta, hogy többnyire előnyben kellett részesítenem a pedagógiai feladataimat.

Számos verset is megzenésített, egyebek közt Dante szonettjeit, Ady Endre, Vajda János, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Nagy Gáspár és Pilinszky János alkotásait. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a komponista olyan verset válasszon, amely harmóniában van saját egyéniségével, és hogy a költemény engedje magát zenébe foglalni. „Illyés Gyula költészetét például nagyon szeretem, de szinte egyetlen verse sincs, amely zenébe kívánkozna. Babitsnak megzenésítettem két versét, de harmadikat, negyediket nem tudtam találni. Adyban mondanivalója, dinamizmusa és drámaisága az, ami megfog.

És persze ott van Weöres, akinek a versei szinte önmagukban is zenék, megzenésítés nélkül

- fogalmazott a zeneszerző. A kilencvenes években érdeklődése az egyházi zene felé fordult, több misét is komponált, szerzői lemeze 1984-ben és 2004-ben jelent meg.

Szőnyi Erzsébet 2011 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt, 1978 és 2003 között a Magyar Kodály Társaság és a Bárdos Lajos Társaság társelnöke, a Nemzetközi Kodály Társaság vezetőségi tagja, majd a szervezet tanácsadója volt. 1992 és 1996 között a Magyar Zenei Kamara alelnöki tisztségét látta el, és tagja volt az alternatív Kossuth-díjat odaítélő alapítványnak.

Művészete elismeréseként Liszt-, Erkel-, Bartók-Pásztory- és Prima-díjjal is kitüntették, 2006-ban pedig Kossuth-díjat vehetett át fáradhatatlan zenepedagógusi munkásságáért, valamint a magyar zenei kultúra gazdagítása és elismertetése érdekében folytatott tevékenységéért. 1994 óta Törökbálinton zeneiskola viseli a nevét.

Szőnyi Erzsébetet az MMA a saját halottjának tekinti. Az M5 kulturális csatorna szombaton 17 órától Szőnyi Erzsébetre emlékezik: a Nagyok című sorozatban megismétlik a vele készült portébeszélgetést.

(via Fidelio, papageno.hu)

Fejléckép: Szőnyi Erzsébet (fotó: MMA)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

A magyar oktatás MacGyverei – a kötelező olvasmányok

A jövő nemzedék sorsa mindössze attól függ, hogy Gárdonyit, Szabó Magdát vagy Agatha Christie-t adnak a kezébe? Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével - a NAT-módosítás részleteinek hiányában - a jelenlegi szabályozást vizsgáltuk meg, hogy jobban értsük, mi is lehetne a változások előremutató iránya.
Vizuál

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.
Klasszikus

Boldog születésnapot kívánunk Fischer Ivánnak!

Ma ünnepli születésnapját a Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere, egyik legkelendőbb hazai művészünk. Saját Happy Birthday-feldolgozásával köszöntjük!
Vizuál

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.
Zenés színház

Gyönyörű színházban kap helyet Bayreuth második operafesztiválja

Újabb operafesztivál kezdődik Bayreuthban 2020-ban. A Bayreuthi Ünnepi Játékok mellett ősztől a Bayreuth Barokk is várja a komolyzene kedvelőit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus concerto budapest

Rangos francia fesztiválra kapott meghívást a Concerto Budapest

Tizenhárom koncerten adja elő Beethoven műveit a Concerto Budapest kiemelt meghívott zenekarként januárban a Folle Journée komolyzenei fesztiválon Franciaországban.
Klasszikus ajánló

„Hallhatóvá” teszi a hallássérültek számára a zenét az Óbudai Danubia Zenekar

Nem mindennapi vállalkozással teszi emlékezetessé Beethoven születésének 250. évfordulóját az Óbudai Danubia Zenekar. Egy különleges koncertélmény segítségével a klasszikus zenei formáció most pont azoknak mutat utat a zenéhez, akik a zeneszerző szenvedésével leginkább azonosulni tudnak: a hallássérülteknek.
Klasszikus hír

Rangos hanglemezdíjat érdemelt Fischer Ádám Beethoven-ciklusa

A Dán Kamarazenekarral készültek a lemezek, amely Beethoven összes szimfóniáját tartalmazzák. Valóban kivételes interpretációról beszélünk.
Klasszikus interjú

Alig várja Boros Misi, hogy bejárja az országot

Országos turnéra indul Boros Misi. Tizenhét évesen tizenhét városban lép fel, de mielőtt elindulna, szóra bírtuk tinédzserkorról, szlogenekről és továbbtanulási tervekről.
Klasszikus hír

Kórházakban, iskolákban, aluljárókban csendül fel Bach zenéje

Idén március 16-án kezdődik a Bach Mindenkinek Fesztivál, amelynek idején több mint száz településen élvezhetjük Bach muzsikáját.