Klasszikus

Elhunyt Szőnyi Erzsébet zenepedagógus, a Kodály-módszer terjesztője

2019.12.28. 11:20
Ajánlom
A Kossuth-díjas zenepedagógus, zeneszerző, karnagy, Kodály Zoltán tanítványa életének 96. évében hunyt el – adta hírül a papageno.hu Mindszenty Zsuzsánna karnagy, a KÓTA elnökének bejelentésére hivatkozva.

Szőnyi Erzsébet 1924. április 25-én született Budapesten, művészetkedvelő polgári családban. Zongoratanulmányait Benczúr Gyula festőművész unokahúgánál folytatta, emellett zeneelméleti magánórákat is vett. A Szilágyi Erzsébet leánygimnázium énektanár-karvezetője, a Kodály-módszert követő Sztojanovits Adrienne révén ismerkedett meg a népzenével, Bartók és Kodály kórusműveivel. Az iskolai kórus zongorakísérője lett, és rövid zongoradarabok írásával is megpróbálkozott, ekkor születtek első szakrális kórusművei és népdalfeldolgozásai.

A kórust több alkalommal meglátogatta Kodály Zoltán, akivel személyesen is megismerkedett.

szonyi_erzsebet_focuspoint_450x450-144128.jpg

Szőnyi Erzsébet (Fotó/Forrás: LFZE)

Érettségi után a Zeneakadémia énektanár tanszakára jelentkezett, de zeneszerző énje már ekkor megmutatkozott, énekvizsgáján saját népdalfeldolgozását adta elő. A főiskolán Viski János zeneszerzésre oktatta, a zongoraszakon Szegedi Ernő és Weiner Leó volt tanára, Kodály Zoltánnál népzenei ismereteit mélyítette el, az ének tanszak munkájában korrepetitorként vett részt. Ferencsik János óráin a vezényléssel is megpróbálkozott, sőt hegedűtanulmányokat is folytatott, tanára volt Bárdos Lajos és Szabolcsi Bence is. Középiskolai énektanári diplomáját 1945-ben, a zeneszerzőit 1947-ben szerezte meg.

Évtizedeken át oktatta a jövő muzsikusait különböző tanszékeken, 1960-tól 1981-es nyugdíjba vonulásáig vezette a középiskolai énektanár- és karvezetőképző tanszakot. A negyvenes évek közepén egy évig helyettesítette Kodályt annak felkérésére a népzenei katedrán, amelyet nagy kitüntetésnek érzett. Az évtized végén Párizsban ösztöndíjjal Tony Aubin zeneszerzésre, Nadia Boulanger zongorakíséretre, Olivier Messiaen esztétikai analízisre oktatta, és I. zenekari divertimentójával elnyerte a párizsi Conservatoire zeneszerzői díját.

Hazatérve bekapcsolódott a magyar zenepedagógia újjászervezésébe. Pályája egyik legfontosabb célkitűzésének azt tartotta, hogy a Kodály-módszert világszerte megismertesse és minél szélesebb körben terjessze. „Napjainkban a média nagyban eluralja az ifjúság életét, így kérdés, milyen szerepe maradhat a komolyzenének, és mi lesz a zenei neveléssel. Az elmúlt évtizedekben voltak hullámhegyek és hullámvölgyek ezen a területen.

Ami a jelenlegi helyzetet illeti, úgy érzem, az tükröződik benne, hogy a technika olyan óriási léptekben halad előre, hogy a művészet nem tud lépést tartani vele, nem tudja már az embereket elfoglalni úgy, mint egykor tette.

– nyilatkozta korábban Szőnyi Erzsébet. Szolfézst, módszertant és gyakorlati oktatást is vezetett, egyik első zenepedagógiai munkája A zenei írás-olvasás módszertana címmel született. Később íródott az Öt kontinensen a zene szolgálatában, valamint a Zenei nevelési irányzatok a XX. században. Több könyvét lefordították idegen, többek közt thai nyelvre is. Az 1960-as évektől nemzetközi zenepedagógiai konferenciákon vett részt, Kodállyal tanított a tengerentúlon, az idelátogató külföldiek képzésére az Esztergomi Nyári Egyetemen alapított kurzust.

KereszturyDezsone_SzonyiErzsebetSzokolaySandorKerekesKarolyFotoThaler-145947.jpg

Keresztúry Dezsőné, Szőnyi Erzsébet, Szokolay Sándor és Kerekes Károly (Fotó/Forrás: Thaler Tamás)

Komponistaként egyéni stílust alakított ki, melynek két fő forrását a magyar népzenében, valamint a párizsi tanulmányai alatt őt ért hatásokban, elsősorban Nadia Boulanger és Olivier Messiaen zenei felfogásában látja. Több operát (Dalma, Firenzei tragédia, Adáshiba, Elfrida) és oratóriumot (Babilon, A hazug katona) írt, komponált kórusokat, gyermekdarabokat (A makrancos királylány, Az igazmondó juhász, A didergő király, Az aranyszárnyú méhecske), műveket szólóhangszerre, dalokat, kórusműveket, színpadi darabokat (Képzelt beteg), kantátákat (Vörösmarty nyomán a Néhány gondolat a könyvtárban címűt), zenekari és kamaraműveket, versenyműveket zongorára, orgonára.

A tanítás és a zeneszerzés egyformán fontos számomra, de az élet úgy hozta, hogy többnyire előnyben kellett részesítenem a pedagógiai feladataimat.

Számos verset is megzenésített, egyebek közt Dante szonettjeit, Ady Endre, Vajda János, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Nagy Gáspár és Pilinszky János alkotásait. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a komponista olyan verset válasszon, amely harmóniában van saját egyéniségével, és hogy a költemény engedje magát zenébe foglalni. „Illyés Gyula költészetét például nagyon szeretem, de szinte egyetlen verse sincs, amely zenébe kívánkozna. Babitsnak megzenésítettem két versét, de harmadikat, negyediket nem tudtam találni. Adyban mondanivalója, dinamizmusa és drámaisága az, ami megfog.

És persze ott van Weöres, akinek a versei szinte önmagukban is zenék, megzenésítés nélkül

- fogalmazott a zeneszerző. A kilencvenes években érdeklődése az egyházi zene felé fordult, több misét is komponált, szerzői lemeze 1984-ben és 2004-ben jelent meg.

Szőnyi Erzsébet 2011 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt, 1978 és 2003 között a Magyar Kodály Társaság és a Bárdos Lajos Társaság társelnöke, a Nemzetközi Kodály Társaság vezetőségi tagja, majd a szervezet tanácsadója volt. 1992 és 1996 között a Magyar Zenei Kamara alelnöki tisztségét látta el, és tagja volt az alternatív Kossuth-díjat odaítélő alapítványnak.

Művészete elismeréseként Liszt-, Erkel-, Bartók-Pásztory- és Prima-díjjal is kitüntették, 2006-ban pedig Kossuth-díjat vehetett át fáradhatatlan zenepedagógusi munkásságáért, valamint a magyar zenei kultúra gazdagítása és elismertetése érdekében folytatott tevékenységéért. 1994 óta Törökbálinton zeneiskola viseli a nevét.

Szőnyi Erzsébetet az MMA a saját halottjának tekinti. Az M5 kulturális csatorna szombaton 17 órától Szőnyi Erzsébetre emlékezik: a Nagyok című sorozatban megismétlik a vele készült portébeszélgetést.

(via Fidelio, papageno.hu)

Fejléckép: Szőnyi Erzsébet (fotó: MMA)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Színház

Otthagyja a Nemzetit Bánsági Ildikó

A színésznő a közösségi oldalán jelentette be, hogy felmondott a Vidnyánszky Attila vezette teátrumban.
Zenés színház

Pietro Mascagni sosem tudta felülmúlni a Parasztbecsület sikerét

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája. 
Jazz/World

Barabás Lőrinc: Úgy énekelsz, amilyen ember vagy

Hajlamos egyedül maradni a színpadon, a zenéjét is belső utazásnak tartja. Barabás Lőrinc trombitáján úgy szól a jazz, hogy arra a popra éhes fülek is megnyílnak. Augusztus 13-án a Kultkikötő badacsonyi színpadán lép fel a Random Szerda. Csütörtökön.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Leon Fleisher, az évtizedeken át csak bal kezével játszó amerikai zongorista

Elhunyt 92 éves korában Leon Fleisher világhírű amerikai zongorista, aki egy betegség miatt évtizedeken át csupán bal kézzel játszott. A zenész rákbetegségben halt meg vasárnap - írja a bbc.com.
Klasszikus ajánló

Megvan az idei Kaposfest teljes programja

Augusztus 16–19. között megújult arculattal érkezik a 11. Kaposfest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivál Várdai István és Baráti Kristóf művészeti vezetésével. Az idei esemény időtartamában ugyan rövidebb, de annál színesebb lesz.
Klasszikus portré

Kortársai zenészként és orgonaszakértőként ismerték

Bárki viheti annyira mint ő, ha kitartóan gyakorol - vélekedett minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje. 1750. július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach, aki más jelölt hiányában kapta csak meg a Tamás-templombeli állást.
Klasszikus hír

Ide hallgasson! – Új, miniatűr zeneművet írt Kurtág György

A 94 éves mester is csatlakozott Fekete-Kovács Kornél kezdeményezéséhez, és egy miniatűr elektronikus kompozíciót alkotott egy meglévő témára.
Klasszikus hír

Biatorbágy városának zenekara lett az Erkel Ferenc Kamarazenekar

A harmincöt éves együttes a jövőben a „Biatorbágy Hangja” címet viseli, és végre otthonra lelt a Pest megyei városban.