Klasszikus

Elhunyt Vásáry Tamás

2026.02.06. 09:30
Ajánlom
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Vásáry Tamás 1933. augusztus 11-én született Debrecenben. Zenei csodagyerekként indult pályája: már gyermekkorában rendszeresen adott zongorakoncerteket. Hatévesen, bár még korhatár alatt volt, Liszt II. rapszódiájának eljátszásával nyert felvételt a debreceni Zenedébe. Első nyilvános koncertje egy Mozart-emlékest volt nyolcéves korában. Tízévesen került Dohnányi Ernő tanítványai közé, tizennégy évesen pedig már megnyerte a Zeneakadémia Liszt-versenyének első díját. Ekkor határozta el, hogy karmester is szeretne lenni.

1953-ban szerezte meg művészdiplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora tanszékén, ahol Gát József és Hernádi Lajos voltak a tanárai. Kodály Zoltán meghatározó szerepet játszott életében, különösen a szülei kitelepítése után. Csak Kodály Zoltán és a Zeneakadémia igazgatója, Zathureczky Ede tudta elérni az ifjú zenész tehetség mentesítését.

Kodály támogatásával folytathatta tanulmányait, és munkát is kapott a Muzsika Hangversenyrendező Vállalatnál.

Vásáry Tamás nemzetközi művészi karrierje Leningrádban és Moszkvában indult, majd kiemelkedő versenysikerekkel folytatódott az 1950-es években Varsóban, Párizsban, Brüsszelben és Rio de Janeiróban.

A brüsszeli siker különös jelentőséggel bírt életében: amikor 1956 végén édesapját a Kádár-rendszerben börtönbe vetették, a fiatal zongoraművész személyesen Erzsébet belga királynőhöz fordult segítségért apja kiszabadítása érdekében. Édesapját végül kiengedték a börtönből, Vásáry Tamás pedig szüleivel sorsközösséget vállalt, és elhagyták hazájukat.

Előbb Belgiumban, majd Svájcban élt. 1958-ban megjelent Liszt-lemezét „az év legjobb lemeze” címre jelölték Angliában. 1960-ban debütált Londonban, 1962-ben pedig New Yorkban, a Carnegie Hallban is. Az emigrációban évi átlag száz hangversenyt adott a világ legfontosabb zenei központjaiban. A Deutsche Gramophonnál felvett számos lemez biztosította Vásáry számára a világhírt és a koncertfelkéréseket, később más kiadóknál (Chandos, Collins) is készített felvételeket.

Rendszeres vendége volt a világ legjelentősebb zenei fesztiváljainak, többek között fellépett a Salzburgi Ünnepi Játékokon, az Edinburgh-i Fesztiválon, a Berlini Fesztiválon, valamint a BBC Proms koncertsorozaton, a Holland Fesztiválon és a Budapesti Tavaszi Fesztiválon.

Karmesteri pályája 1970-ben indult el, amikor a montreux-i fesztiválon a Liszt Kamarazenekart dirigálta.

Hamarosan saját zenekara lett, a Northern Sinfonia, majd a Bournemouth Sinfonietta vezetőjeként működött. Vezényelte a világ legjelentősebb együtteseit a New York-i Filharmonikusoktól a Berlini Filharmonikusokig. Karmesterként is készített lemezfelvételeket.

1972-ben járt első ízben újra Magyarországon, rövidesen kurzust is tartott a Zeneakadémián. Állandó „szakmai otthonra” azonban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekaránál talált, amelynek karmestere majd később főzeneigazgatója lett. Magyar kortárs zenét – például Durkó Zsolt, Balassa Sándor és Szokolay Sándor műveit – éppúgy vezényelt, mint Beethoven-ciklust, vagy a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Edvard Grieg zenéjét. Beethoventől, Mozarttól több lemezt is rögzített együttesével. Egykori tanára, Dohnányi és Kodály zenekari műveinek feltámasztását is célul tűzte ki.

2013-ban megalapította a Vásáry Tamás-Ösztöndíjat, 2017-ben pedig a Gyermekhíd Alapítványt, amely gyermekotthonban élő gyerekek társadalmi beilleszkedését segíti

egyéni mentorok segítségével. A magyar tehetségsegítés nagyköveti tisztségét is magára vállalta.

Számos díj birtokosa volt: Liszt Ferenc-díj (1951), az Erzsébet királyné-verseny díja (1956), Bach–Paderewski-érem (1960), Kossuth-díj (1998), Kölcsey Ferenc Millenniumi Díj (2001). 2001-ben megkapta a legnagyobb francia művészeti kitüntetést, a Chevalier des Arts et Lettres érdemrendet, 2009-ben a Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjjal (2009), 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki. 2015-ben ismét a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek főzeneigazgatója lett. 2017-ben a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa veszprémi pályázat egyik nagykövete volt, majd 2017-ben a Magyar Szent István Renddel tüntették ki. 2020-ban Dohnányi Ernő-díjban részesült. 2023 szeptemberében, születésének 90. évfordulóján ünnepi hangversenyen köszöntötték a Zeneakadémián. 2024-ban jelent meg az előtte tisztelgő, A kilencvenen túl… Hommage a Vásáry Tamás című kötet. 2024-ben a Bartók Rádió Az év életműdíjasa elismerésében részesült.

Vásáry Tamást a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg reklámokat.

Fejléckép: Vásáry Tamás (forrás: Magyar Rádió Művészeti Együttesei)

A világ alulnézetből – Interjú Vásáry Tamással

Kapcsolódó

A világ alulnézetből – Interjú Vásáry Tamással

Mi motiválja a Nemzet Művészét túl a kilencvenen? Erről kérdeztük a zongoraművész-karmestert, a Magyar Művészet Akadémia rendes tagját, akivel a családi minták és a kicsorduló könnyek is szóba kerültek.

Könyvben tisztelegnek a kilencvenéves Vásáry Tamás előtt barátai és kollégái

Könyvben tisztelegnek a kilencvenéves Vásáry Tamás előtt barátai és kollégái

A Nap Kiadó február 8-án a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében bemutatta A kilencvenen túl… Hommage à Vásáry Tamás című kötetet. Az eseményen barátok, tisztelők, muzsikustársak köszöntötték a mestert, és felelevenítették a közös történeteiket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Kik az online tér leggyakrabban hallgatott hegedűművészei?

A YouTube-megtekintések alapján a 20. század művészei csaknem ugyanolyan vonzóak a mai közönség számára, mint a kortárs előadók – erre a következtetésre jutott a Corvinus Egyetem kutatóinak friss tanulmánya.
Jazz/World

Világsztárok, hajnalig tartó jammelések – így ünnepel az 5. JazzFest Budapest

Június 27. és július 2. között rendezik meg az 5. JazzFest Budapestet. A fesztivál díszvendége Dél-Korea lesz. A műfaj legjobb hazai zenészei mellett számos nemzetközi sztár lép fel, valamint tisztelegnek a száz éve született Miles Davis és John Coltrane előtt is.
Könyv

„Beethoven megváltoztatta az egész világot” – Győriványi Ráth György a Lírástudók vendége

Nemcsak muzsikusoknak, hanem bátor zenehallgatóknak is ajánlja új könyvét Győriványi Ráth György, aki az íróasztalnál végzett kutatómunka után és négy évtized karmesteri tapasztalatával mesél és oktat Beethoven szimfóniáiról.
Zenés színház

Lipics Franciska: „Bármit csinálsz, szívből tedd”

Több mint tízezer fős nézőtér előtt mutatkozik be március 26-án a Budapesti Operettszínház legújabb produkciója az MVM Dome-ban. A magyar nóta királyáról, Dankó Pistáról szóló operettshow egyik legfiatalabb szereplőjével beszélgettünk.
Plusz

Ritka magyar – Kallós Zoltán-gálaest a Müpában

A március 24-én, a Müpa színpadán megvalósuló ünnepi esttel Kallós Zoltán, a 20. századi magyar néprajz, népzene- és néptánckutatás meghatározó alakja előtt tisztelgünk születésének 100. évfordulóján.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus elhunyt

Elhunyt Mali István

A klarinétművész életének 77. évében hunyt el. Munkássága során a Magyar Állami Operaház zenekari igazgatójaként, valamint a Nemzeti Filharmonikusok Zenekar menedzsereként is dolgozott.  
Klasszikus ajánló

„Az Élet dalai – Összetartozunk, játszunk, jelen vagyunk” – évadot hirdetett a Danubia Zenekar

A Danubia Zenekar klasszikus mesterművekkel, kortárs és nemzetközi különlegességekkel, műfaji fúziókkal, filmzenei estekkel, valamint gyerek- és ünnepi koncertekkel készül a 2026-2027-es évadban.
Klasszikus magazin

Bachtól napjainkig – Ötszáz év legszebb húsvéti zenéi

Talán csak karácsony ünnepéhez kapcsolódik gazdagabb zenei örökség, mint a húsvéthoz: egyszerre az elmélyülés és Krisztus feltámadásának ünneplése, de a tavasz beköszöntét is jelzi. Most a klasszikusok mellett pár igazi ritkaságot is az olvasó figyelmébe ajánlunk.
Klasszikus ajánló

Weber f-moll versenyműve a mai napig a klarinétrepertoár egyik ékköve

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara március 5-én tiszteletbeli karmestere, Riccardo Frizza vezényletével és Szepesi János klarinétművész közreműködésével Rossini, Weber és Schubert remekműveit játssza a Zeneakadémián.
Klasszikus magazin

Kik az online tér leggyakrabban hallgatott hegedűművészei?

A YouTube-megtekintések alapján a 20. század művészei csaknem ugyanolyan vonzóak a mai közönség számára, mint a kortárs előadók – erre a következtetésre jutott a Corvinus Egyetem kutatóinak friss tanulmánya.