Klasszikus

Elhúzzák a nótájukat?

2003.10.15. 00:00
Ajánlom
Hiller István kulturális miniszter ma fogadja a 100 Tagú Budapest Cigányzenekar vezetőit. Működési támogatás hiányában a zenekar mára a csőd szélére sodródott.

Japántól Guatemaláig, Bulgáriától az Egyesült Államokig végigkoncertezték a világot. Felléptek a 96-os lisszaboni világkiállítás megnyitóján, három évvel később Brüsszelben egyszerre játszottak Margaret Thatchernek, Mihail Gorbacsovnak és George Bushnak, néhány hónappal ezelőtt pedig kilenc ország miniszterelnökeinek a Vigadóban. A zenekar negyvennyolc művésze birtokolja a Magyar Köztársaság arany, ezüst vagy bronz érdemkeresztjét, az együttes tagjai közé tartozik két Liszt-díjas, egy csillagrenddel, egy középkereszttel, egy Folklór Oscar-díjjal és egy, a köztársaság lovagkeresztjével kitüntetett zenész is. Negyven tévé- és harminc rádiófelvétel készült a közel húszéves, Magyar Örökség-díjjal jutalmazott orkesztráról, ők maguk tíz CD megjelentetésében játszottak főszerepet. Az egyetlen zenekar, amelynek soraiban muzsikusfamíliák három generációja húzza egyszerre. Utazó nagykövetei a magyar és a cigány kultúrának: az átlagosan évi húsz külföldi turné során mindenütt telt ház előtt játszanak.

A 100 Tagú Budapest Cigányzenekar muzsikusi tudása, egyedisége és a hagyományőrzés terén betöltött szerepe miatt vitathatatlanul az egyik legnépszerűbb és legismertebb hazai művészeti társulás. Mégis, gyakorlatilag 1985-ös megalakulásuk óta anyagi gondokkal küszködnek. A hivatalosan kulturális egyesületként bejegyzett, civil szervezetként működő, egész pontosan 189 tagot számláló társulat részére sem a rendszerváltást megelőző, sem az azt követő kormányok nem biztosítottak – biztosítanak – működési támogatást. Az ok – hangozzék akár jobb-, akár baloldali minisztériumi funkcionáriusok szájából – a zenekar „független” státusában keresendő. Működési támogatásban – vagyis amiből terembérletet és annak fenntartási költségét, próbadíjakat, hangszerek javítását, bérlését, vásárlását, valamint a zenekari tagok fizetését fedezhetnék – csak azon muzsikusi társulások részesülhetnek, amelyek felett nemzeti alapintézmény vagy önkormányzat bábáskodik. Így például a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár „fenntartójától”, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától (NKÖM) kapja az – információink szerint – közel kétmilliárd, egész pontosan 1 milliárd 890 millió forint összegű éves apanázst. (A támogatás mértékét a minisztérium sajtóirodája nem részletezte.) A kulturális tárca egyébként tavaly 990 millió forintnyi költségvetési keretet biztosított a Belügyminisztériumon (BM) keresztül az önkormányzati vagy az önkormányzattal közhasznúsági szerződést kötött zenekarok számára. Így lehetséges, hogy a Budapesti Fesztiválzenekar például összesen hatszázmillió forinttal gazdálkodhat; az összeg felét a fővárosi önkormányzat, másik részét pedig – a költségvetési törvényben előírtak alapján – a BM biztosítja pályázati úton.

Felmerül hát a kérdés: ha a fix támogatási források megszerzéséhez állami intézmény vagy önkormányzat égisze alá szükséges tartozni, a „száztagúak” miért nem csatlakoznak valamely hivatal klientúrájához? Raduly József, a zenekar elnöke szerint a cigányokat egyetlen önkormányzat – sem fővárosi, sem vidéki – nem akarja befogadni. Járható út az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) lehet(ne), amely szervezettel viszont nem szívesen köteleznék el magukat. Az elhatárolódást az egyesület elnöke azzal indokolja, hogy míg a zenekar csupán romungró származású muzsikusokból áll, addig az OCÖ vegyes összetételű. Vagyis ha a száztagúak javára mélyebben nyúlnának a zsebükbe, az azonnal felzúdulást váltana ki a beás vagy oláh cigányokból álló zenekarokból. Az OCÖ – vélekedik az elnök – a parlament büdzséjéből szakított forintokat amúgy is saját működésére kell hogy fordítsa, nem arra, hogy azt továbbossza. Elnöklése alatt Raduly József egyébként sem igyekezett zenekarának állami fenntartót keresni, mint mondja: az együttes támogatása nem függhet az aktuális politikai széljárás kegyétől, a nemzeti kultúra részét képező, a muzsikusi hagyományokat ápoló és fejlesztő társulat független civil egyesületként is jogosult a szubvencióra. Ezen elvárás egyébiránt nem is alaptalan: a kormányprogram kulturális fejezetének számos pontja ígéri, hogy a Medgyessy-kabinet visszaállítja a művészetek autonómiáját, megkülönböztetetten pártfogolja a művelődést ösztönző civil szervezeteket, „különös felelősséggel támogatva az önmagában is gazdag és sokszínű roma kultúra értékeinek megbecsülését, gyarapítását”.

A hitegetések ellenére a zenekar mára a csőd szélére sodródott. Bár a NKÖM nemzeti és etnikai kisebbségének főosztálya az elmúlt három évben – az ideivel együtt – hárommillió-nyolcszázezer forinttal járult hozzá a zenekar büdzséjének ráncba szedéséhez, az összeg csak töredéke annak a summának, amely a működőképességhez szükségeltetne. Egyrészt a pályázati úton elnyert pénzek csupán meghatározott programokra – tv- és rádiófelvételekre, CD-kiadásokra, koncertekre, fesztiválokra – fordíthatók, másrészt több hónapos „ráhagyással” folydogálnak be a zenekar kasszájába, amely késedelem az együttes működési ellehetetlenüléséhez vezet. Pályázni persze több forrásra is lehet; az elnök elmondása szerint azonban nagyjából minden huszadik beadványuk bizonyul sikeresnek, s az így összeszedett forintok optimista számítások szerint is csupán a költségek egyhetedét teszik ki. Ami az éhhalálhoz sok, a megélhetéshez viszont kevés. A zenekar tagjainak például három éve nem tudnak próbadíjat fizetni, de veszélyben forog a repertoár bővítése, az utánpótlás képzése is. Ahhoz ugyanis, hogy a túlnyomórészt vidéki csárdákban hegedülő, cimbalmozó, bőgőző muzsikusokat a próbák idejére Pestre csábítsák, a benzinpénzt és a kieső munkabért is meg kéne fizetni. Pedig – összehasonlítva a fent említett zenekarokkal – a száztagú viszonylag alacsony támogatási hozzájárulással is beérné. Raduly József szerint kétszázmillióból „visszafogottan, de folyamatosan” tudnának működni. Az egyesület elnöke a hangsúlyt nem is az összeg nagyságára, hanem a kiszámíthatóságra fekteti. Mert míg a pályázati pénzek bizonytalanok, mint a kutya vacsorája, addig a kultusztárca költségvetési rovatában megjelölt összeg „megérkezése” nem kétséges.

A jelen állás szerint azonban még az is találgatásra ad okot, hogy húzza-e jövőre is a zenekar. Raduly József a drasztikus, ámde – a Rádió C-nél és a Fesztiválzenekarnál mindenesetre bevált – lépést fontolgatja; a hagyományos karácsonyi koncertet követően a Parlament elé vonulnak, és tüntetnek a hátrányos megkülönböztetés ellen. Mert – vallja az elnök – a támogatás jegelése formai okokra hivatkozva, diszkriminatív tett. Nem pozitív értelemben.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Klasszikus

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.
Színház

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Ha kottát nyomtatsz egy pólóra, legalább csináld jól

Valami nagyon nem a kotta szerint alakult az Amazonon.
Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus virtuózok

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.
Klasszikus klassz a parton

Íme, a Klassz a pARTon! fesztivál teljes programja

Ötvenkét ingyenes koncerttel várja látogatóit a Balaton, a Duna és az Adriai-tenger partján Érdi Tamás fesztiválja július 8. és szeptember 22. között. Mutatjuk, hol hallgasson klasszikus zenét, ha nyaral.
Klasszikus hír

Magyar taggal bővült az Európai Zenei Tanács elnöksége

Az európai zenei ernyőszervezet vezetésének Zsoldos Dávid személyében 13 év után újra magyar tagja van.