Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

2018.11.11. 09:45
Ajánlom
Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.

Vashegyi György és együttesei, a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar 2014 óta a Versailles-i Barokk Zenei Központtal (CMBV) együttműködve több francia barokk operaritkaságot mutattak be. 2017 tavaszán Jean-Philippe Rameau Naïs című operáját adták elő a Müpában. 2018 májusában a Glossa kiadónál jelent meg a műből készült kétlemezes album, amelyet a nemzetközi sajtó kiváló kritikái mellett több rangos díjjal is elismertek.

A Purcell Kórusnak ez már nem az első megmérettetése a francia zenében, és nyelvtudása méltó a legnagyobb dicséretre

– írta Laurent Bury, a francia Forum Opéra kritikusa.

GCD-924003-front_HD-090348.jpg

A Naïs című album. (Fotó/Forrás: Glossa Music)

„Hogyan lehet ma koncerttermi körülmények között megfelelni a Naïs kihívásainak, amelyeket az opera igen szerény, de Rameau zseniális zenéjétől mégis elbűvölő cselekménye támaszt? Vashegyi György élénk, kifinomult és formateremtő lendületet visz a darabba, ahogyan kiemeli a különböző zenekari szólamokat, a közjátékok és táncok karakteréhez ütemezi azok kísérőzenéit, és olyan, rendkívül árnyalt dinamikai érzékkel vezeti az énekeseket, mely az utolsó hangig fenntartja a hallgató figyelmét. [...] A nyitány és prológus elején összecsapó istenek földrengető erejét a színekben gazdag Orfeo Zenekar és az elszánt Purcell Kórus kölcsönzi” – írta Jean-Pierre Sicard a ResMusica.com-on.

„Vashegyi György fenséges, rugalmas és drámai gesztusaiban feltűnik a (stílusát tekintve a maga korában teljességgel besorolhatatlan) Rameau-ra jellemző tiszta, légies karakter […] A zenekar értelmes játékmódja elragadóvá teszi e „pastorale héroïque”-ot, hősi pásztorjátékot, és feltámasztja a legnagyobb olümposzi isteneket, Neptunuszt, Plútót és Jupitert” – írja Hugo Pabst a Classique News hasábjain.

Michel Parouty, a lemezt díjjal is kitüntető Opéra Magazine kritikusa ezt írta a lemezről: „Egy lelkes Purcell Kórus, egy szikrázó Orfeo Zenekar – a vonósok lágyak, a mély fúvósok kifogástalanok, a fuvolák elragadók. Már a nyitánytól kezdve megmutatkozik Vashegyi György törekvése a hangzás kiegyensúlyozottságára és a hangszeres anyag finomságára; a vezénylete dinamikus, változatos, színes, ésszerű módon energikus, ugyanakkor képes a gyengédségre.”

A lemez híre Németországba is eljutott, Wolfgang Schicker, a BR Klassik kritikusa ezt írta:

Vashegyi György a Purcell Kórussal és az Orfeo Zenekarral együtt mutatja meg azt, amit annak idején Rameau legélesebb kritikusa, Rousseau így fogalmazott meg: »Senki nem értette jobban az ellentétek művészetét.«

De miért jelent nagy feladatot a francia barokk szerző operája?

Jean-Philippe Rameau életének legsikeresebb szakaszában, az udvari zeneszerzői státusz kezdetén, 1749-ben komponálta a Naïst, mely „Az opera a békéért” alcímet viseli (a prológ az 1748-as aacheni békekötésnek állít emléket). Egyik legfőbb különlegessége műfaja: e prológusból és 3 felvonásból álló „pastorale héroïque” („hősi pásztorjáték”) átmenet az általában 5 felvonáson át kibontott cselekményszállal, kidolgozott karakterekkel bíró „tragédie lyrique”, valamint a balettekkel és kórustételekkel tarkított „opéra-ballet” közt. Előadása igen nagy kihívást jelentett a címszerepet éneklő Chantal Santon-Jeffery szoprán és a magashangú tenor, Reinoud Van Mechelen (Neptune) számára. Florian Sempey és Thomas Dolié baritonok hathatós támogatására, az Orfeo Zenekar virtuóz játékmódjára és a Purcell Kórus – mostanra vitathatatlanná vált – francia barokk stílusismeretére is nagy szükség volt, hogy az álruhába bújt, szerelmi bánatban szenvedő istenségről, félreértett próféciáról és olümposzi játszmákról szóló, 18. századi mese teljességében és sikeresen szólalhasson meg.

2017_VashegyiGyorgy_palcaval_honlapra-135619.jpg

Vashegyi György (Fotó/Forrás: Zempléni Fesztivál)

A díjak

A lemez által szerzett szakmai elismerések közül kiemelkedik a Német Hanglemez-nagydíj (Preis der Deutschen Schallplattenkritik), melyet a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar a 2014-ben lemezre vett Les Fêtes de Polymnie című, szintén Rameau-opera Glossa-albumával is kiérdemelt már. Szintén nem az első alkalom, hogy a párizsi Opéra Magazine kritikusai díjazták Vashegyi Györgyöt és együtteseit: a Les Fêtes de Polymnie és az Un Opéra pour Trois Rois című lemezek után a Naïs-album is megnyerte a rangos operai szaklap Gyémánt Nagydíját (Diamant de l’Opéra).

Már kész is van a következő album

Vashegyi György együttesei és a CMBV közti együttműködés a francia barokk gyöngyszemeinek újrafelfedezése terén nem ért véget: 2018 tavaszán koncerten adták elő és lemezre is rögzítették Rameau opéra-ballet-ját, a Les Indes Galantes-ot (mely album terv szerint 2019. elején jelenik meg), ez év szeptemberében pedig 250 év után először szólaltatták meg a 18. századi francia operaszínpad egyik legsikeresebb művét, Charles-Hubert Gervais Hypermnestre című operáját – az érdeklődők hamarosan ezt is lemezen hallhatják.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Könyv

Nyerd meg a nyári könyvtáradat!

Egy könyvcsomag hat szóért vagy ötven kötet egyetlen vásárlásért. Júliusban több kiadó is segít, hogy akár egész évre elég olvasnivalónk legyen.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Plusz

Eredeti formájában állítják helyre a Notre-Dame-székesegyházat

A tavalyi áprilisi tűzvész nyomán leomlott huszártornyot a francia elnök szerette volna kortárs építészeti tervek szerint újjáépíteni, hogy magán hordozza a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Klasszikus magazin

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus hír

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Klasszikus hír

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Klasszikus magazin

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.