Klasszikus

Elképesztő, mit meg nem engedett magának Debussy!

2017.09.04. 17:26
Ajánlom
A következő történet nem tartozik azok közé, amikre Debussy büszke lenne: nem elég, hogy nyerészkedett egy halláskárosult, női szaxofonos zene iránti szenvedélyén, kétszer vett fel fizetséget egy félkész műért.

A történet úgy is szólhatna: adott egy hátrányos helyzetből induló, ámde lelkes, női szaxofonos, akinek sikerült elérnie, hogy Debussy a zeneirodalom legszebb szaxofonművét komponálja meg számára - de sajnos nem egészen így szól a fáma.

Elise Hall

Elise Hall

Kezdjük az elején: Elise Hall 1853-ban született Párizsban egy gazdag polgárcsaládban. Már romlott a hallása, amikor hozzáment fül-orr-gégészéhez, aki azt javasolta neki prevenciós céllal, hogy kezdjen el szaxofonozni. Elise így is tett:

47 évesen nekiállt szaxofonozni.

Miután férje 1898-ban meghalt, új szintekre emelte kapcsolatát a zenével. Órákat vett a Bostoni Szimfonikusok oboaművészétől, Georges Longy-tól, de egy idő után arra lett figyelmes, hogy elfogytak a szaxofonra írt művek. Nagyon frusztrált lett ettől, ezért 

elhatározta, hogy kora zeneszerzőitől busás összegekért szaxofonműveket rendel. 

Olyan francia komponistákhoz fordult, mint Vincent d'Indy, André Caplet, Léon Moreaue, sőt a történetünk alanyát képező Claude Debussy. Ő akkoriban nincstelen zeneszerző lévén ugrott a megbízás hallatán, tekintve, hogy Elise Hall azt ígérte, előleget fizet neki. Amint tehát befejezte  a Pelléas és Mélisande-t, azonnal nekilátott a Rapsodie pour Orchestre et Saxophone című mű megkomponálásának.

Pontosabban nekilátott volna, ha lett volna ihlete. De nem volt, ahogy azt a szaxofonos James R. Noyes Debussy személyes levelezése alapján tanulmányában megállapította. Amint arra rávilágított, a komponista barátjának egyik levelében bevallotta, hónapokkal az előleg kifizetése után még egy árva hangjegyet sem írt le.

Az ihlet illékony természete azonban nem érdekelte a „szaxofon ladyt”

- ahogy Debussy hivatkozott Elise Hallra. Debussy, hogy némiképp enyhítse Hall haragját – a határidő szorításában egy dedikált példányt adott neki a Pelléas kéziratából. Ezzel azonban nem lehetett Elise Hallt lekenyerezni, hamarosan Georges Longyval karöltve váratlan látogatásokat tett Debussy lakásán, hogy behajtsa rajta a művet.

Két évvel a megbízás kelte után a frusztrált Debussy azt írta feleségének, „a vén denevér, aki esernyőnek öltözött” rendkívül untatja őt.

1903-ban úgy tűnt, kellenes fordulatot vesz a történet: Debussy nyári vakációja alatt elkészült a mű szaxofonra írt részével.

Párizsba utazott, hogy személyesen adja át azt Hallnak, de valahogy végül Jacques Durand zenei kiadónál kötött ki, akinek 100 frankért eladta a rapszódia részletét.

Debussy tehát kétszer vett fel fizetséget egyazon, önmagában is teljes, de mégis befejezetlen műért.

Ezután az élet úgy hozta, hogy mind Hall, mind pedig Debussy figyelme elterelődött a szaxofondarabról. Elise Boston és Franciaország között utazgatott és koncerteket szervezett, Debussy pedig elhagyta feleségét, Lillyt, ami a nő öngyilkossági kísérletéhez vezetett. Debussy ekkor írta meg a Tengert, a Rapsodie pour Orchestre et Saxophone című művének nagyzenekari változatát pedig egészen 1918-ban bekövetkezett haláláig nem fejezte be. Barátja, Jean Roger-Ducasse tett pontot a műre Debussy halála után, de sokak szerint nem sikerült jól a zenekari átirat. A darabot mindenesetre bemutatták 1919-ben, de addigra okafogyottá vált az egész történet:

eddigre Elise nem hogy előadni, hallani sem tudta a művet, tekintve hogy teljesen megsüketült, öt évvel később pedig meghalt.

Hogy igazán szomorú legyen a történet, a mű még rossz fogadtatásban is részesült, a darabhoz fűzött korai kommentárok pedig tele voltak megalapozatlan vádakkal: azt írták, Elise Hall őrült volt, Debussynek pedig semmi köze a darabhoz. Sokáig mindezt senki nem kérdőjelezte meg, egészen James R. Noyes idézett kutatásáig

(via: WQWQXR Blog)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

Patti Smith Kosztolányit olvas a teája mellé

Az amerikai költő/énekes nem most ismerkedik a magyar irodalommal: korábban egy Krasznahorkai kötettel töltötte az éjszakáját.
Vizuál

Nyolc filmet nézhetünk meg premier előtt a X. Mozinet Filmnapokon

Október 22. és 25. között rendezik meg a X. Mozinet Filmnapokat a budapesti Puskin moziban és 14 további magyar városban.
Klasszikus

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zene

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus hír

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.
Klasszikus interjú

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Klasszikus ajánló

Komolyzenei piknikkel búcsúztatja a nyarat a MÁV Szimfonikus Zenekar

Szeptember 17-én 18:30-kor ismét részt vehetünk a Music ül a fűben komolyzenei pikniken, mely a Millenáris Park és a MÁV Szimfonikus Zenekar közös rendezésében valósul meg.