Klasszikus

Ellehetetlenül a Tűzraktár koncepciója?

2005.08.31. 00:00
Ajánlom
A nyár elején Tűzraktár néven nyitott meg az egyik új kulturális szórakozóhely Budapesten. A Trafóhoz közeli, Tűzoltó utcai komplexumban elsősorban a kortárs művészetek lelhettek otthonra, a tömb belsejében lévő udvaron pedig esténként a fiatalok hallgathatnak koncerteket. Mivel a művészeti programok ingyenesek, az elképzelés szerint a vendéglátás bevételéből kellene fedezni a felmerülő költségeket - tavasszal legalábbis erre vállalkoztak a felek, mostanra viszont elmérgesedett a helyzet, a legtöbb programra egy forint sem jut, de nem egy alkalommal még székek sem állnak rendelkezésre a művészek és a vendéglátósok viszálya miatt.

A Tűzraktár saját meghatározása szerint legalábbis kortárs művészeti központ, független kulturális gyűjtőhely, a kortárs alkotók, pályakezdő fiatal művészek kiemelten fontos bázisától, a Trafótól alig pár percnyi sétára. A Tűzoltó és a Thaly Kálmán utca sarkán álló épületegyüttes riasztó külseje ellenére rövid idő alatt kedvelt lett a fiatalok körében. A hatalmas telken álló betontenger elnevezése kissé megtévesztő lehet, az egyszeri látogató hajlamos lenne egy régi, illetve régóta nem is használt tűzoltó laktanyának hinni a kiszolgált tereket, azonban ennél egy fokkal misztikusabb az épület múltja. Mégis, az egykori orvosi műszergyár területén tornyosuló házak a koncepció és a nyitás óta eltelt hónapok tapasztalata szerint is alkalmasak arra, hogy újfajta funkciókat párosítsanak hozzájuk.

A Tűzraktár projekt kiötlői számos hangzatos elképzeléssel győzték meg a magánkézbe lévő terület tulajdonosát a kulturális hasznosítással kapcsolatban, és ha elképzeléseik sikeresen valósulnak meg, az magával hozhatja az ingatlanok átfogó felújítását, mely akár szervesen kapcsolódhat a IX. kerületi tömbrehabilitációhoz is. Képzőművészek, táncművészek, színházi együttesek, zenészek, építészek és dizájnerek összefogásával kezdődhetett el az "alapozás", de csatlakozott rádiócsatorna, folyóirat, zenei stúdió, mozi és egy médialabor is a kezdeményezéshez, így máris megkezdődött az alternatív és kortárs városi kultúrák feltérképezése, kutatása is. A tervek szerint az egyes munkacsoportok ráadásul oktatási funkciót is ellátnak majd saját területükön és számos környékbeli iskolával kapcsolatba lépve igyekeznek kiegészítő, de önálló alapfokú művészeti képzésnek is otthont adni. A Tűzraktárban ősztől például mód nyílhat arra is, hogy a művészek által használt terekben találkozhassanak a diákok és alkotók.

A független kulturális intézménynek otthont adó épületegyüttest éppen azok a művészek igyekeznek rendbehozni, akik műteremként, színházként, próbateremként használják. A Tűzraktár, mint szórakozóhely programjában a nyár folyamán természetesen az ő előadásaik és kiállításaik szerepeltek elsősorban. Mint mondják, ők mindent elkövetnek azért, hogy a Tűzraktár hosszú távon is az egész főváros egyik legkultúráltabb szórakozóhelye legyen. Ehhez persze szükségük van a környéken élők toleranciájára és a ferencvárosi komplexumba látogató közönség együttműködésére is. Nem egy vendég azonban nem is tudja, hogy az épületben művészeti tevékenység zajlik, csak az udvaron álló Tűztér miatt látogatnak el. Ugyanakkor nyilvánvaló, a vendéglátósok is sokat köszönhetnek a művészeti tevékenységnek - ennek hátán juthattak be egyáltalán a területre. Mégis, most áll a bál, a művészek nevében nyilatkozó egyik szervező elmondása szerint egyetlen forintot sem forgatnak vissza a kulturális tevékenységbe az esténként oda látogató több száz fiatal fogyasztásából. Így hamarosan beköszönhet az az idő, amikor az eredetileg ingyenesnek hirdetett programért belépődíjat kell szedni. Alacsony összegre gondolnak a szervezők, azt is kizárólag azért, mert a bejáratnál elhelyezett adományláda alig segít valamit a gondokon - jelenleg szinte a nullából jönnek létre a művészeti programok.

A terület tulajdonosa, Rudas László úgy gondolja, most neki kell mindent elkövetni azért, hogy a konfliktust elsimítsa. Bár az alapelképzelésből éppen a konfliktusok miatt nem minden valósult meg, vitathatatlan, hogy a pesti fiatalok jó része már tökéletesen tudja, hol van és mi az a Tűzraktár. "Ha valakit támogatok azzal, hogy ingyen adom neki használatba a teret, nem akarhatok rosszat sem neki, sem magamnak" - magyarázza Rudas. "Néhány héttel a nyitás után ezernél is több vendégünk volt esténként, igény tehát nem csak bennem van arra, hogy a hely működjön. Az alapkoncepciót azonban tiszteletben kell tartani: a kultúrának ebben a formában csak költsége van, amit valakinek finanszírozni kell." Rudas László elmondta azt is, ha szigorúan csak a szerződést veszi figyelembe, már korábban meg kellett volna szüntetni minden jogviszonyt a vendéglátósokkal, mivel ő ígéretet tett a művészeknek, amit így nem tud maradéktalanul teljesíteni. Ráadásul - emlékeztet - a vendéglátósokat éppen a fiatal művészekből álló Tűzraktár csoport választotta a jó együttműködés reményében. Szerettük volna a Tűzraktárban a vendéglátásért felelős cégnek az álláspontját is kikérni, de nem sikerült velük kapcsolatba lépnünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

Amikor a nadrág és a kották is otthon maradnak

Vásáry Tamás számos alkalommal muzsikált együtt Érdi Tamással, ez a történet is egy ilyen koncertről szól. Érdi Szabó Márta könyvben írta meg fia történetét, ebből közlünk egy szemelvényt.
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Jazz/World

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kult50

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus hír

Draskóczky Gábort díjazta az Amerikai Hegedűtársaság

A clevelandi hangszertársaság minden évben díjakat ad át a legjobb vonós hangszerek és vonók készítőinek.
Klasszikus interjú

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Klasszikus lemez

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Klasszikus koktélparti

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?