Klasszikus

Ellentétek és hasonlóságok

2016.01.30. 09:04
Ajánlom
A 19. század egyik szép muzsikusszövetsége Mendelssohn és Schumann között köttetett – az ő műveiket állítja egymás mellé a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar január végi maratonja.

A művészet történetének izgalmas fejezetei közé tartoznak azok a barátságok, amelyek hátterében két nagy alkotóegyéniség egymás iránti megbecsülése és szolidaritása áll. Harmonikus vagy épp viharos művészbarátságokra bőven kínál példákat irodalom, képzőművészet és zene: Goethe és Schiller, Gauguin és van Gogh, Bartók és Kodály.

Felix Mendelssohn

Felix Mendelssohn

A Müpában immár hagyományos zeneszerző-maratonok sorát 2008-ban nyitotta meg a Csajkovszkij műveiből rendezett egynapos koncertfolyam. Azóta még hét további zeneszerző követte egymást a felfokozott hangulatú téli hétvégéken: Dvořák, Beethoven, Schubert, Mozart, Bartók, Bach és Stravinsky. Eddig tehát az volt a jól bevált gyakorlat, hogy mindig egy és ugyanazon zeneszerző művei uralták a budapesti Folle Journée-t.

Mendelssohn, Schumann szemével

„Mendelssohnt 1835 augusztusában látja először [Schumann] a lipcsei Gewandhausban [...]. Mendelssohn szeptemberben költözik végleg Lipcsébe, s ettől kezdve gyakran összejárnak. Kiváló értelmét, rendkívül nagy műveltségét, éles ítélőképességét a legnagyobbra becsülte Schumann, az ő dicséretét tartotta szinte a legfontosabbnak. Bámulta csodálatos tájékozottságát és jólértesültségét. »Neki sohasem lehet újat mondani« – írja visszaemlékezéseiben. Életében, csakúgy mint művészetében, a lezárt teljességet, a klasszikus mértéktartást becsülte a legjobban, azt talán, amiről úgy érezte, hogy neki magának nem adatott meg, s nem lehet osztályrésze. Ez a háttere annak a megjegyzésnek is, amellyel Mendelssohn zongorajátékát egy helyen Mozartéhoz hasonlítja. A csodagyermeket látja benne mindig, akinek a zseniális megoldások érett gyümölcsként az ölébe hullnak, s a művelt zenészt, akinek minden zenei forma engedelmesen simul a keze alá. A Neue Zeitschrift für Musik kritikái között ünnepi méltatásszámba mennek a Mendelssohn műveiről szóló recenziók; a kommentált művek között ott találjuk a Lieder ohne Worte nem egy kötetét, a fisz-moll capricciót, az op. 6-os Zongoraszonátát, a Melusina-nyitányt, a három Capricciót, a d-moll zongoraversenyt és zongoratriót, a Paulus-oratóriumot, a zongora–cselló-szonátát, az Orgonakoncertet, az Olasz szimfóniát és természetesen a Szentivánéji álom-nyitányt.” (Kroó György: Schumann – részlet. Kis Zenei Könyvtár, 1958).

Most frappáns ötlettel újít a Müpa és a Fesztiválzenekar: egy napon két alkotó osztozik – de nem akármilyen két szerző. Olyan párosról van szó, melynek tagjai ismerték, szerették, támogatták és inspirálták egymást. Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809–1847) és Robert Schumann (1810–1856): két német romantikus zeneszerző, ha nem is évre egykorúak, de egymáshoz közeli időpontban születtek, és mindketten tragikusan rövid életet éltek. A legizgalmasabb művészbarátságok legfőbb jellemzője általában az, hogy ezekben ellentétek és hasonlóságok egészítik ki egymást: sok a termékeny ütközés az alkatok, gondolkodásmódok között – de sok a megfelelés is. Mendelssohn és Schumann esetében bőven kínálkozik mindkettő. Mindketten felvilágosult környezetből származtak: Schumann apjának könyvkereskedése volt Zwickauban, a Berlinben nevelkedő Mendelssohn pedig a felvilágosodás nagyhírű filozófusa, Moses Mendelssohn unokájaként már a szülői házban kora szellemi elitjével találkozhatott, Heinétől Humboldton át Goethéig, aki csodálta a gyermekzsenit.

Mendelssohn is, Schumann is a progresszió híve volt, mindketten újat akartak a művészetben. Mendelssohn harmonikus alkat, szelíd, lekerekített, klasszikus személyiség, vele ellentétben a mániás depressziós, életét elmegyógyintézetben végző Schumann viharosan zaklatott, romantikus lélek, akinek zenéjéből is minduntalan kihallani ezt a dúltságot. A kézsérülés miatt elvetélt zongorista Schumann két nagy műfaja a zongoramuzsika és a dal (Mendelssohn és Schumann zongoraműveit a Fesztivál Színházban, illetve az Üvegteremben két koncerten is hallhatjuk: az egyiken a Zeneakadémia hallgatóitól, a másikon zeneiskolai növendékektől). E kettő Mendelssohn számára is fontos, de egészen másképp: az ő zongorazenéjét a kiegyenlített hangulatvilágú Dalok szöveg nélkül sorozata uralja (részben ezekből szerepel válogatás Várjon Dénes és Simon Izabella hangversenyén), egyéb zongoraműveit viszont ritkán játsszák, dalai pedig nem foglalnak el olyan jelentős helyet az életműben, mint a Schumannéi. (Schumann dalai közül az op. 40-es Öt dal és az op. 39-es Dalcsokor hangzik el Anna Lucia Richter és Michael Gees előadásában, a Fesztivál Színház pódiumán.)

Fischer Iván

Fischer Iván (Fotó/Forrás: Stiller Ákos)

Mendelssohn vonzódott a tágasabb horizontú műfajokhoz: jelentős oratóriumokat komponált, és elmondhatjuk, hogy bizonyos nagyobb horderejű, nagy apparátusú műveit Schumann éppen Mendelssohn példáján felbuzdulva alkotta meg. Mint a romantikusok legtöbbje, mindketten jellegzetesen „irodalmi” zeneszerzők voltak: remekül példázzák ezt Schumann Heine-megzenésítései vagy E. T. A. Hoffmann művei által ihletett zongorasorozatai (Kreisleriana, Fantasiestücke), Mendelssohnnál pedig az olyan művek, mint a maratonon a Fesztiválzenekar és Fischer Iván koncertjén megszólaló Szentivánéji álom kísérőzene. Osztoztak a múlt iránti csodálatban, sőt a múlt feltámasztásának igényében is: Mendelssohn, a Máté-passió újrafelfedezője volt a mai historikus régizene-mozgalom előfutára, Schumann pedig, aki a Zenei házi- és életszabályok lapjain az ellenpont és a generálbasszus tanulmányozására buzdítja muzsikustársait, Bachról így ír: „a Wohltemperiertes Klavier legyen mindennapi kenyered.” Életrajzi egybeesés, hogy pályájuk egy szakaszát (ugyanabban az időben) mindketten Lipcsében töltötték – ez volt megismerkedésük színhelye is. Mendelssohn már gyermekként mozartian tökéletes műveket alkotott – a maraton műsorán szereplő művei közül korai a h-moll vonósszimfónia, a d-moll hegedűverseny, de az Oktett is (a szimfóniát a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a hegedűversenyt Baráti Kristóf szólaltatja meg a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem falai között, az Oktettet a BFZ tagjai adják elő a Fesztivál Színházban).

Robert Schumann

Robert Schumann

Schumann problematikusabb alkotó, akinek felkészültségét – például zenekari írásmódját – több bírálat érte az elemzők részéről. Mendelssohnt megihlették a tájak: erre kínál példát az Olasz és a Skót szimfónia vagy a Hebridák-nyitány (utóbbi kettő a maraton műsorán is szerepel: a szimfóniát a Pannon Filharmonikusok játsszák el Vass András, a nyitányt a MÁV Szimfonikusok Csaba Péter vezényletével). Schumann zenéjében kevesebb a tájleíró vagy illusztratív elem (miközben persze nála is ott a „Tavaszi” vagy a „Rajnai” szimfónia) – őt inkább az emberi psziché nem kevésbé vadregényes belső tájai foglalkoztatták, ezt példázza a maraton műsorán az a-moll zongoraverseny (Fejérvári Zoltán, Budapesti Vonósok, vezényel Kovács János), vagy a 4. szimfónia (MÁV Szimfonikusok, vezényel Csaba Péter).

Mendelssohn, Schumann szemével

„Mendelssohnt 1835 augusztusában látja először [Schumann] a lipcsei Gewandhausban [...]. Mendelssohn szeptemberben költözik végleg Lipcsébe, s ettől kezdve gyakran összejárnak. Kiváló értelmét, rendkívül nagy műveltségét, éles ítélőképességét a legnagyobbra becsülte Schumann, az ő dicséretét tartotta szinte a legfontosabbnak. Bámulta csodálatos tájékozottságát és jólértesültségét. »Neki sohasem lehet újat mondani« – írja visszaemlékezéseiben. Életében, csakúgy mint művészetében, a lezárt teljességet, a klasszikus mértéktartást becsülte a legjobban, azt talán, amiről úgy érezte, hogy neki magának nem adatott meg, s nem lehet osztályrésze. Ez a háttere annak a megjegyzésnek is, amellyel Mendelssohn zongorajátékát egy helyen Mozartéhoz hasonlítja. A csodagyermeket látja benne mindig, akinek a zseniális megoldások érett gyümölcsként az ölébe hullnak, s a művelt zenészt, akinek minden zenei forma engedelmesen simul a keze alá. A Neue Zeitschrift für Musik kritikái között ünnepi méltatásszámba mennek a Mendelssohn műveiről szóló recenziók; a kommentált művek között ott találjuk a Lieder ohne Worte nem egy kötetét, a fisz-moll capricciót, az op. 6-os Zongoraszonátát, a Melusina-nyitányt, a három Capricciót, a d-moll zongoraversenyt és zongoratriót, a Paulus-oratóriumot, a zongora–cselló-szonátát, az Orgonakoncertet, az Olasz szimfóniát és természetesen a Szentivánéji álom-nyitányt.” (Kroó György: Schumann – részlet. Kis Zenei Könyvtár, 1958).

Mindkettejük pályáján és magánéletében a lelki társ kulcsszerepét játszotta egy-egy inspiráló nőalak, aki Schumann esetében a feleség, Clara Wieck, Mendelssohnnál érdekes módon a négy évvel idősebb (szintén tehetséges zeneszerző) testvér, Fanny. Felix leírhatatlan ragaszkodással szerette Fannyt – aligha lehet véletlen, hogy nővére 1847 májusában bekövetkezett halálát csupán pár hónappal élte túl. Végül még egy párhuzam: mindketten megpróbálkoztak az opera műfajával, de egyikük sem aratott sikert. Mendelssohn és Schumann: két harcostárs, két szövetséges, akik egy romantikus Dumas- vagy Stendhal-regény hőseinek nemes tartásával és tisztaságával álltak ki egymásért, vetélytársi féltékenységet nem ismerve, önzetlenül. Hasonlók is voltak és különbözőek is – de megértették egymást a különbségek ellenére, és a hasonlóságok sem késztették arra őket, hogy egyikük utánozza a másikat. Valóban ilyen lovagiasak és nagylelkűek voltak? Minden jel arra mutat, hogy a barátság idealizált képe nem legenda. Két ikercsillag, mindketten külön-külön is eléggé ragyogóak – de érdemes olykor együtt, egymás fényében is szemlélni őket, erre kínál alkalmat a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar maratonja, a maga egymáshoz kapcsolódó, szűk egyórás szimfonikus és kamarazenei koncertjeivel, amelyeken szokás szerint fellép a magyar zenei élet színe-java.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Egy nap Beethovennel – Élő közvetítés a Concerto Budapesttel

Beethoven születésének 250. évfordulója alkalmából a zeneszerző művei szólalnak meg a Concerto Budapest előadásában szombaton a Zeneakadémián, a három hangversenyt online követheti a közönség.
Színház

Jogsértő lett volna a félév semmissé tétele, de segít Vidnyánszkynak az éj leple alatt kiadott kormányrendelet

Hiába állítják az SZFE hallgatói, hogy az egyeztetés nélkül kinevezett kuratóriumnak nem áll jogában felfüggeszteni az oktatást, Vidnyánszkyék könnyedén megtehetik ezt a kormány friss rendeletének segítségével.
Színház

Csak akkor tanítanak, ha orvoslatot kap az egyetem autonómiája

Nem az egyetem hivatalos honlapján, hanem a Független Szabad Egyetem közösségi oldalon tették közzé az SZFE tanárai, kik indítanának osztályt a következő tanévben.
Jazz/World

Az LGT legjobb számai „csíkosítva” – Itt a Csík Zenekar új lemeze

A Locomotiv GT előtt tiszteleg A dal a miénk című új lemezével a Csík Zenekar. A rockszámok népzenei ihletésű átdolgozásairól is ismert együttes friss albumán közreműködött Presser Gábor, Karácsony János és Kovács Kati.
Plusz

Az adventi időszakban minden nap új tartalommal ajándékozza meg közönségét a Müpa

December 1. és 24. között mindennap egy-egy bármikor elérhető digitális tartalommal – podcasttel, playlisttel vagy koncertvideóval – ajándékozza meg közönségét a Müpa.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus online közvetítés

Online koncertek a Filharmónia Magyarországtól

A 17 éves zongorista Bach, Beethoven és Schumann műveit adja elő a pécsi Kodály Központban. A Filharmónia Magyarország közvetítéseit ajánljuk.
Klasszikus hír

Japán zeneszerző nyerte idén a Zeneakadémia Bartók Világversenyét

Sinszuke Okamoto nyerte el idén a komponistáknak meghirdetett Bartók Világverseny első díját. A győztes mű szerepel majd a 2021-es, vonósnégyes formációknak szóló megmérettetésen is.
Klasszikus gyász

Elhunyt Terényi Ede erdélyi magyar zeneszerző

Elhunyt 85 éves korában Terényi Ede Erkel Ferenc-díjas romániai magyar zeneszerző, zenetudós, aki az egyik legjátszottabb alkotónak számít az erdélyi magyar zeneszerzők között.
Klasszikus Live

Egy nap Beethovennel – Élő közvetítés a Concerto Budapesttel

Beethoven születésének 250. évfordulója alkalmából a zeneszerző művei szólalnak meg a Concerto Budapest előadásában szombaton a Zeneakadémián, a három hangversenyt online követheti a közönség.
Klasszikus hír

Átadták a Junior Prima Díjakat zeneművészet kategóriában

Idén is tíz fiatal tehetség vehette át a Junior Prima Díjat zeneművészet kategóriában csütörtökön, a járvány miatt online közvetített díjátadón.