Klasszikus

Elődök és utódok

2008.04.03. 00:00
Ajánlom
A Művészetek Palotája új orgonájára mára már az egész világ felfigyelt. Valódi mestermunka, a 21. századi orgonaépítés tökéletes remekműve. Gazdag hangzásvilága, számos regisztrációs lehetősége lehetővé teszi, hogy az orgonairodalom bármely korszaka helytől és időtől függetlenül, csorbítatlanul megszólalhasson rajta. Egy különleges hangszer, legyen az új vagy régi, messze földről vonzza az előadókat, inspirálja a komponistákat.

Nem volt ez másképpen 300 évvel ezelőtt sem, amikor is az észak-németországi orgonajátszás egyik fellegvára tökéletesedett ki Lübeckben, a Marienkirche csodálatos orgonája s mestere, Dietrich Buxtehude (1637k-1707) révén. A 17. század második felében az észak-német barokk orgonák sajátos hangzását többek között kontrasztáló színeinek, valamint független, erős hangú pedálregisztereinek köszönheti. Ezekre a hangszerekre pompázatos nagyságú, grandiózus orgonamuzsikát teremtettek, amelyek nem mentesek a drámai gesztusoktól és a misztikus hatásoktól sem. A formai és hangzásbeli gazdagodás mellett a mai fül számára is feltűnnek Buxtehude merész harmóniái, modulációi, melyek szinte elképzelhetetlenek a korabeli hangolások rendszerében. A hangszer adta lehetőségek végsőkig való kiaknázása szárnyra lobbantotta Buxtehude képzeletét, s művészetével irányt mutatott kortársainak, valamint nem kisebb művésznek, mint az egy emberöltővel fiatalabb Johann Sebastian Bachnak (1685-1750). Egy virágzó orgonakultúra tehát, mint majd később is láthatjuk, az orgonista-zeneszerzők és az orgonaépítők közös munkája.

Johann Sebastian Bach húsz éves korában, 1705 októberétől 1706 februárjáig tanult Buxtehudénél Lübeckben, felbecsülhetetlen értékű tapasztalatokat szerezve az orgonaépítés, az orgonajátszás és a zeneszerzés terén egyaránt. Jól ismerjük Johann Sebastian Bach életrajzából, mekkora áldozattal járt az északi mesternél töltött "fizetés nélküli szabadsága". Bach felismerte Buxtehudében a nagyszerű muzsikust, s minden fáradtságot megért számára a személyes kapcsolat. Orgonaműveiben, fúgáiban, harmóniáiban, improvizációiban kamatostul visszaköszöntek lübecki élményei. Az utód tökélyre csiszolta művészetét, számos orgonát tervezett, játéktechnikája a mai kor számára is iskolát alkotott, orgonaművei nap mint nap megszólalnak szerte a világon. Buxtehude és Bach a legnépszerűbb barokk mesterek a mai művészek repertoárján.

Az orgonakoncertek másik legnépszerűbb korszaka a romantika. A belga származású César Franck (1822-1890) 1859-ben került a párizsi Sainte Clotilde templomba, ahol abban az évben adtak át egy új Cavaiallé-Coll orgonát. Ez a típusú hangszer a korszak legmodernebb és leggazdagabban regisztrálható orgonája volt. Hangzási különlegességeihez gazdagon hozzájárult számos nyelvsíp sora, mely a Franck orgonaművek színvilágához elválaszthatatlanul hozzátartozik. Harmóniakezelése, merész kromatikája, gyakori modulációi olyan sajátos zenei nyelvet teremtettek, amely által a ma embere is megkülönböztetett helyen tiszteli az improvizátorként is híressé vált zeneszerző-orgonista stílusát. Szívhez szóló dallami, zenéjének jellegzetes lágy ringása, majd dübörgő heroizmusa, melyet egyfajta "szimfonikus" orgonastílusba ötvözött, példaképül szolgált az őt követő orgonista-zeneszerző nemzedékeknek is. 1872-től a párizsi Conservatoire orgona tanszékén tanított. Abban az intézményben, amelyben 1919-től tizenegy éven keresztül képezte magát Oliver Messiaen (1908-1992), a francia zene 20. századi óriása.

Messiaen 1931-től Párizsban, a Sainte Trinité templomban orgonista, számos művet komponált a templom orgonájára. Ő is a francki iskolán nevelkedett, mint számos kortársa. További ihletet mély katolicizmusából merített, s intenzíven érdeklődött az indiai ritmika, valamint a madarak éneke iránt. A 20. század művészeként új zeneszerzői utakat talált. Modernsége, melyben szakított a tonális zenével, kompozíciói minden területén megnyilvánul. Különleges részt alkotnak művei sorában orgonaművei, melyek gyakran hangzanak el koncerteken. Ezek mély vallásosságból fakadva, a szakrális tér által inspirálva ma is megérintik az előadót, a hallgatót.

Háromszáz év orgonamuzsikája ma már gond nélkül felcsendülhet egyetlen koncerten. A 21. század fejlett orgonaépítésének köszönhetően az elődök és utódok hosszú sorát idézhetik meg az orgonisták a koncertlátogatók számára. Ennek méltó életre keltője immár a Művészetek Palotája új orgonája.

(2008. április 17. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Bernard Foccroulle orgonaestje; Buxtehude: D-dúr prelúdium, BuxWV 139; Komm, heiliger Geist, Herre Gott, BuxWV 199; Bach: C-dúr triószonáta, BWV 529; c-moll passacaglia és fúga, BWV 582; Franck: a-moll korál; Messiaen: L’Ascension – részletek)</i)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Megkezdte munkáját Antal Zsolt az SZFE Elméleti Intézetének élén

Sára Balázs és Bodolay Géza után újabb intézetvezető kezdte meg munkáját a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Jazz/World

Három napon át minden a jazz körül forog

A kilenc éve minden évben április 30-án megrendezett Nemzetközi Jazznap (International Jazz Day) magyar eseményeit a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, azonban a szervezők most online pótolják az elmaradt koncerteket, amiket három napon keresztül, öt budapesti és egy felvidéki helyszínről közvetítenek.
Színház

Online tartja legújabb bemutatóját a Pesti Színház

Elmesélhető-e a 20. század történelme egyetlen család, ház vagy kő történetén keresztül? Marius von Mayenburg A kő című drámájában generációról generációra hagyományozott titkok, falakba eltemetett történetek kerülnek felszínre, megértetve valamit saját múltunkból, de leginkább a jelenünkből. Michal Dočekal, a Prágai Városi Színházak igazgatójának rendezése december 5-én látható élő stream formájában.
Színház

Auksz Éva: Szerencsére az élet visszaigazolta, hogy jó úton vagyok

A Partitúra december 5-én, szombaton 14.30-tól Dunaújvárosban kalandozik. Itt született a zenés és prózai előadásokban is emlékezetes alakításokat nyújtó Auksz Éva, aki színházi elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni a Partitúra dunaújvárosi forgatásán, egykori néptáncos fellépéseinek helyszínén, a Bartók Kamaraszínházban, ahol Őze Áron, az intézmény igazgatója vitte körbe a stábot. Auksz Éva ugyanakkor a Fidelio.hu-nak mesélt fiatalkori útkereséséről, mesteréről, Iglódi Istvánról, és egy különleges előadásról, amely a Rózsavölgyi Szalonban megy majd – a korlátozó intézkedések feloldása után.
Jazz/World

„Lesz még, aki rákérdez a hamisságra?” – Megérkezett Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint új klipje

Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint úgy döntöttek, hogy a pandémia okán lelassult időben nem egyben adják ki új lemezüket, hanem havonta bemutatnak egy-egy dalt. Íme a legújabb.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Ferencváros díszpolgára lett Kurtág György

Ferencváros díszpolgára díjat adományozott Kurtág György zeneszerzőnek Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere.
Klasszikus ajánló

Közönség nélkül tartják meg a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjét

Közönség nélkül tartják meg a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjét, mivel Ausztriában január 7-ig tilos közönség előtt koncerteket tartani.
Klasszikus ajánló

30. születésnapját ünnepli az Orfeo Zenekar

A zenekar Haydn és Mozart-művekből álló koncerttel ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját 2021. január 19-én a Zeneakadémián.
Klasszikus mvm

A zeneművészet fiatal tehetségeit díjazta az MVM

A zeneművészet legtehetségesebb fiatal képviselői tizenharmadik alkalommal vehették át a Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategóriájának elismeréseit. Az MVM Zrt. idén is tíz hazai tehetséget díjazott, ez alkalommal először bárki ingyenesen nyomon követhette az online megrendezett díjátadót és a fiatal zenei géniuszok gálakoncertjét 2020. november 26-án, az mvmjuniorprima.hu oldalon.