Klasszikus

Élők közt élő

2004.07.20. 00:00
Ajánlom
Az a baj, hogy a példa rossz. Mert azt kellene illusztrálni, hogy van előadóművészi halhatatlanság. Fricsay Ferenc például egészen különleges eset. Miénk, de mégsem a miénk. Akik még látták őt, amíg itthon dolgozott, közvetlenül a háború után, hümmögnek. Jó karmester volt, de ki gondolta volna, hogy akkora sztár lesz belőle?

Szerette a jó, pattogós tempókat, vagy az egykorú mondás szerint: Fricsay nagyszerűen ért hozzá, hogy szétszedjen egy darabot, csak aztán öszszerakni nem mindig tudja. Ki hitte volna, hogy ebből máig ható életmű kerekedik? De hát jó helyen volt a megfelelő időben, Salzburgban ő vette át Klemperertől Gottfried von Einem Danton halála című operájának bemutatóját. Egy év múlva Berlinbe költözött, és megindult a karrierje.

Fricsay Ferenc szempontjából sajnos késő utókornak számítunk. Idén lenne kilencvenéves, de már több mint negyven éve halott. Nagyon nagyvonalúan számolva is csak huszonöt éve volt arra, hogy megteremtse azt az életművet, amely alapján emlékeznek majd rá. Amikor más karmesterek életük nagy korszakába érnek, akkor Fricsay már búcsúzott a magáétól. De nekünk, utókornak szerencsénk volt. Fricsayt időben fedezte föl a lemezipar, és a berlini rádiónál dolgozott, így maradt utána bőven hallgatnivaló. Fricsay neve ma talán jobban cseng, mint életében, bár a németek elég nehezen tudják kimondani ezt a furcsa betűhalmazt, és általában megelégednek a "frikszáj" változattal. Példánkkal tehát azt kellene igazolni, hogy a jó nem vész el.

Sajnos ehelyett arról kell beszélni, hogy a rossz sem vész el. Egy újra megjelent 1954-es felvételen Fricsay Rossini Stabat materét vezényli. Nagyon nehéz darab, kicsit is érzékeny emberek azonnal rámondják, hogy olasz operai ízléstelenség, Rossini nem tudott fölemelkedni a szöveghez, az élveteg kéjenc meg sem értette, hogy mit írt Jacopone da Todi, ez a különös ferences barát. Az egyik otthon üldögélt a parókájában, és reszketett a haláltól, a másik kiközösítés és börtönévek után élete utolsó szakaszában vezeklőként írta a verseit. Mi közük lehetne egymáshoz?

Több mint gondolnánk, és egy igazán szenvedélyes Stabat mater-előadásból ez ki is derül. Fricsay viszont inkább ki akarta javítani Rossini tévedéseit. Szép, átszellemült kórusokat vezényel, de az áriákkal valahogy nem tud mit kezdeni, nincs meg bennük az a tiszta felindulás, kitárulkozás, kebeltépés, amit egy jól elhelyezett magas desztől vár az ember a tenor szólamban. Nincs szerencséje az énekesekkel, pedig a nevek jók. De Kim Borg basszusa kásás, zavaros, salakos, Ernst Haefliger, a tenor súlytalan, Maria Stader túlságosan is a szent asszonyt alakítja.

Annyi jó Stabat mater-felvétel persze az egész világon nincsen. De Fricsayé sem az. Pech. Attól ő még nagy karmester marad. Szerencse.

(Rossini: Stabat mater - Deutsche Grammophon - eloquence; 1955-2004)

Programkereső

Legnépszerűbb

Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.
Plusz

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.
Klasszikus

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.
Zenés színház

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Zenés színház

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Madarász 70 – A Nemzeti Filharmonikusok hangversenye

Madarász Iván zeneszerző három műve kerül terítékre szeptember 4-én a Pesti Vigadó csodálatos termében.
Klasszikus ajánló

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.
Klasszikus interjú

Keller András: A zenekar a kedvenc hangszerem

Vonósnégyesével, a Keller Quartettel elért világsikerek után Keller András karmesterként építi és irányítja tizenhárom éve a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekart. Úgy véli, jobban kellene figyelnünk saját, hazai kincseinkre, a kortárs zenére és egyáltalán – a zenére.
Klasszikus hír

A Balatonon is koncerteznek a BFZ zenészei

Bár az augusztus még nem az aktív koncertszezon hónapja, a Budapesti Fesztiválzenekar több nyári programmal is készül közönségének Budapesten, a Balatonon és a Dunakanyarban.
Klasszikus hír

Különleges koncertpárral indítja új évadát a Zeneakadémia

A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közös hangversenyén a Kossuth-díjas Balázs János szólójával hallható Rahmanyinov összes zongoraversenye és a virtuóz Paganini-variációk augusztus 18-án és 19-én a Nagyteremben. A vendégkarmester a kanadai Charles Olivieri-Munroe lesz.