Klasszikus

Előkelő és ragyogó

2009.10.24. 14:23
Ajánlom
Különleges zenedarabbal kezdődik majd az Orchestra Ensemble Kanazawa november 10-i hangversenye. A 2003-ban elhunyt japán komponista, Maki Ishii művében ugyanis meghatározó szerephez jut két, a nyugati koncertlátogató közönség számára jobbára ismeretlen zenei fogalom: a gagaku és a shōmyō.

Japán évezredes múltra visszatekintő, ilyesformán bízvást ősinek ítélhető, s egyszersmind féltő gonddal ápolt zenei tradícióit rejti e két terminus. A gagaku, pontosabban a ga-gaku (az összetétel szó szerinti jelentése „előkelő zene") egyenesen a hagyományos japáni zene legrégibb típusát takarja: a császári udvar hangszeres muzsikáját, a ceremoniális zenét, mely - mint oly sok minden más - kínai minták tudatos átvétele révén és a Koreai-félsziget királyságainak közvetítésével jutott el a szigetországba, hogy ott azután, idomulva a helyi viszonyokhoz, a japán magaskultúra egyik szilárd elemévé váljon. A 7. században indult meg ez a folyamat, s a rövid úton kanonizálódó gagakut, a szertartások pentatonikus yo skálán alapuló dallamvilágát, s a jellegzetes hangszereken (mint amilyen a hichiriki - oboa -, a shō - szájorgona - s persze a megannyi dobtípus) előadott ünnepélyes zeneszámokat a császári hatalom hanyatlásának gyászos évszázadaiban is megőrizték. A ma immár koncerttermi muzsika gyanánt is gyakran megszólaló gagaku a múlt század során több nyugati zeneszerzőre, például Benjamin Brittenre és Olivier Messiaenra is komoly, ihlető hatást gyakorolt.

Hasonlóan ősrégi, s egyúttal hasonló zenei és elméleti alapokon (így például ugyancsak a három félhang nélküli ötfokú hangsoron) nyugszik, viszont funkciójában jócskán eltér az előbbitől a túlnyomórészt vokális jellegű shōmyō, a japán buddhizmus liturgikus énekszava, a szerzetesek kántálása. Ez a tradíció is kultúraközi átvétel eredménye, ám ebben az esetben az örök minta, Kína mindössze közvetítő szerepet játszott. Mert jóllehet a shōmyō kifejezés (jelentése: „ragyogó éneklés") - mint azt Kárpáti János alapmunkájából, a Kelet zenéjéből megtudhatjuk - szimpla tükörfordítása a kínai „seng ming" fogalomnak, ámde mindkét elnevezés mögött felfedezhető az eredeti szanszkrit terminus, a „sabda vidja", vagyis a hang tudománya. Ez persze, ismerve a buddhizmus indiai törzsökét, nem is oly meglepő. Annál inkább csodálatra méltó ellenben az, hogy az áhítatos éneklés ezredéves formája, melyet leginkább ütőhangszerek keltette zörejeffektusokkal szokás kísérni, a japán buddhizmus Tendai és Shingon ágazataiban lényegét tekintve máig híven őrzi a középkor századaiból átörökített, a hangjegyírás és a megszakítás nélküli gyakorlat által fenntartott, különb-különb stílusjegyeit. S ha a közép-európai fül számára első hallásra nyilvánvalóan szokatlannak, vagy éppenséggel megterhelőnek tűnik ez a hangzásvilág, némi természetes kíváncsiság könnyen közelebb segíthet minket e gazdag zenekultúrához. S ha belegondolunk, egészen hasonló céllal érkeznek majd a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe Kanazawa város muzsikusai is.

2009. november 10. 19:30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Az Orchestra Ensemble Kanazawa hangversenye 

Maki Ishii: II. szimfónia - shomyora, gagakura és zenekarra
Haydn: C-dúr gordonkaverseny, Hob. VIIb:1
Beethoven: VII. (A-dúr) szimfónia, op. 92
Km.: Onczay Csaba (gordonka)
Vez.: Michiyoshi Inoue

www.mupa.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hangfelvétel

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!
Klasszikus beszámoló

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Klasszikus virtuózok

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Klasszikus kult50

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus hír

Draskóczky Gábort díjazta az Amerikai Hegedűtársaság

A clevelandi hangszertársaság minden évben díjakat ad át a legjobb vonós hangszerek és vonók készítőinek.