Klasszikus

Előkelő és ragyogó

2009.10.24. 14:23
Ajánlom
Különleges zenedarabbal kezdődik majd az Orchestra Ensemble Kanazawa november 10-i hangversenye. A 2003-ban elhunyt japán komponista, Maki Ishii művében ugyanis meghatározó szerephez jut két, a nyugati koncertlátogató közönség számára jobbára ismeretlen zenei fogalom: a gagaku és a shōmyō.

Japán évezredes múltra visszatekintő, ilyesformán bízvást ősinek ítélhető, s egyszersmind féltő gonddal ápolt zenei tradícióit rejti e két terminus. A gagaku, pontosabban a ga-gaku (az összetétel szó szerinti jelentése „előkelő zene") egyenesen a hagyományos japáni zene legrégibb típusát takarja: a császári udvar hangszeres muzsikáját, a ceremoniális zenét, mely - mint oly sok minden más - kínai minták tudatos átvétele révén és a Koreai-félsziget királyságainak közvetítésével jutott el a szigetországba, hogy ott azután, idomulva a helyi viszonyokhoz, a japán magaskultúra egyik szilárd elemévé váljon. A 7. században indult meg ez a folyamat, s a rövid úton kanonizálódó gagakut, a szertartások pentatonikus yo skálán alapuló dallamvilágát, s a jellegzetes hangszereken (mint amilyen a hichiriki - oboa -, a shō - szájorgona - s persze a megannyi dobtípus) előadott ünnepélyes zeneszámokat a császári hatalom hanyatlásának gyászos évszázadaiban is megőrizték. A ma immár koncerttermi muzsika gyanánt is gyakran megszólaló gagaku a múlt század során több nyugati zeneszerzőre, például Benjamin Brittenre és Olivier Messiaenra is komoly, ihlető hatást gyakorolt.

Hasonlóan ősrégi, s egyúttal hasonló zenei és elméleti alapokon (így például ugyancsak a három félhang nélküli ötfokú hangsoron) nyugszik, viszont funkciójában jócskán eltér az előbbitől a túlnyomórészt vokális jellegű shōmyō, a japán buddhizmus liturgikus énekszava, a szerzetesek kántálása. Ez a tradíció is kultúraközi átvétel eredménye, ám ebben az esetben az örök minta, Kína mindössze közvetítő szerepet játszott. Mert jóllehet a shōmyō kifejezés (jelentése: „ragyogó éneklés") - mint azt Kárpáti János alapmunkájából, a Kelet zenéjéből megtudhatjuk - szimpla tükörfordítása a kínai „seng ming" fogalomnak, ámde mindkét elnevezés mögött felfedezhető az eredeti szanszkrit terminus, a „sabda vidja", vagyis a hang tudománya. Ez persze, ismerve a buddhizmus indiai törzsökét, nem is oly meglepő. Annál inkább csodálatra méltó ellenben az, hogy az áhítatos éneklés ezredéves formája, melyet leginkább ütőhangszerek keltette zörejeffektusokkal szokás kísérni, a japán buddhizmus Tendai és Shingon ágazataiban lényegét tekintve máig híven őrzi a középkor századaiból átörökített, a hangjegyírás és a megszakítás nélküli gyakorlat által fenntartott, különb-különb stílusjegyeit. S ha a közép-európai fül számára első hallásra nyilvánvalóan szokatlannak, vagy éppenséggel megterhelőnek tűnik ez a hangzásvilág, némi természetes kíváncsiság könnyen közelebb segíthet minket e gazdag zenekultúrához. S ha belegondolunk, egészen hasonló céllal érkeznek majd a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe Kanazawa város muzsikusai is.

2009. november 10. 19:30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Az Orchestra Ensemble Kanazawa hangversenye 

Maki Ishii: II. szimfónia - shomyora, gagakura és zenekarra
Haydn: C-dúr gordonkaverseny, Hob. VIIb:1
Beethoven: VII. (A-dúr) szimfónia, op. 92
Km.: Onczay Csaba (gordonka)
Vez.: Michiyoshi Inoue

www.mupa.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Szergej Polunyin elvesztette a józan eszét?

Először a mellkasára tetováltatta egy politikus arcképét, majd homofób és kirekesztő üzeneteket posztolt Instagram oldalán. A táncvilág komoly aggodalmát fejezte ki a táncos mentális állapota miatt.
Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.
Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Nem gyöngyszem, gyémánt – 25 éve hunyt el Cziffra György

Huszonöt éve, 1994. január 15-én hunyt el meg Franciaországban Cziffra György zongoraművész, akit gyakran emlegetnek Liszt Ferenc méltó, sőt egyetlen igazi örököseként.
Klasszikus

Gilbert Varga debütáló koncertje

Vezető karmesterként első alkalommal dirigálja a Pannon Filharmonikusokat a Maestro január végén a Müpában.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Klasszikus videó

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus ajánló

Adj hangot a térnek és a télnek!

Második alkalommal rendezik meg február 9-én a nagy népszerűségnek örvendő nyárindító fesztivál téli változatát, a Kórusok Téli Éjszakáját.  Tekintettel az időjárásra, a szabadtéri helyszínek helyett ezúttal a barátságos hangulatú MagNet Közösségi Ház ad otthont az eseménynek.
Klasszikus üvegplafon

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus hír

Egy részeg férfi vonóshangszereket hajított ki egy mozgó vonatból

A Büchenből Hamburgba tartó vonaton mintegy 14 ezer eurós kárt okozott a randalírozó német férfi.