Klasszikus

Először, másodszor, harmadszor

2013.03.15. 16:40
Ajánlom
Liszt Ferenc élete szinte minden vonatkozásában szerteágazó volt. Koncertkörútjain (a kor közlekedési viszonyaihoz képest feltétlenül) óriási távolságokat járt be, jószerével a világ minden tájáról zarándokoltak hozzá tanítványok, zeneszerzőként nemcsak számos műfajban alkotott, de műveit előszeretettel dolgozta át többször, többféle apparátusra is, és gyakorlatilag beláthatatlanul kiterjedt levelezést folytatott.

Mindezek ismeretében aligha lehetne furcsának tekinteni, hogy - jóllehet műveit többen is próbálták már rendszerezni - alkotásainak máig nem létezik legalább nagyjából teljesnek tekinthető, lezárt jegyzéke, definitív felsorolása, biográfusai vaskos kötetekre rúgó könyvfolyamokban igyekeznek megragadni élete hetvenöt évének legalább valamiféle kivonatát, levelezésének precíz gyűjteményes kiadására pedig lényegében remény sincs.

Ezek a tények nyomasztóan hathatnak ugyan a kutatókra, a lelkes műgyűjtők számára azonban kincsek kimeríthetetlen tárházává változtatják a legendás zeneszerző és zongoraművész egészében soha össze nem gyűjthető tárgyi hagyatékát. Liszt számos tekintetben maga volt a 19. század: esztétikai nézetei, gondolkodásmódja, művei színgazdagságukban és változatosságukban is sajátosan sűrített képét őrzik annak a korszaknak, amely a virtuozitás egyedi művészi értékének szentesítésével, a művészek megbecsült polgári státuszának kivívásával, a műalkotásoknak az egyén lelki fejlődésére gyakorolt hatásába vetett hittel, az oktatás vagy épp a sajtórecepció intézményesítésével kiépítette a művészet és a modern állam kapcsolatát.

A meggyőződés, hogy az egykori használati tárgyak valamiképpen megőrzik és felidézik a társadalmi emlékezet számára jelentős alkotók intellektuális lenyomatát, a pénzben kifejezhető érték egészen meghökkentő mértékével képes felruházni meglehetősen hétköznapi eszközöket is, a szellemiséget valóban híven tükröző írásos dokumentumok, műalkotások esetében pedig ez az érték csak még tovább növekszik. Ami Lisztet illeti, nagyjából bármi biztos vételnek számít, ami a keze nyomát viseli, levelei és egyéb kéziratai éppen ezért gyakran bukkannak fel különböző árveréseken, hogy aztán a közgyűjtemények számára többnyire megközelíthetetlen áron találjanak gazdára.

371ADA52-2BD0-418D-8B36-F723B59F5E85

Liszt és Budapest - a Liszt Emlékmúzeum kiállítása

A genfi Hotel des Ventes aukciósház március 13-án számos, a művész kulturális hagyatékának részét képező, a nagyközönség által korábban nem ismert kéziratot bocsátott árverésre. Az eladásra kínált darabok között - levelek és üdvözlőkártyák sokasága mellett - elkelt egy Chopinnek dedikált kotta is (43 ezer frankért), valamint egy, a zongoristák számára rendkívül tanulságos, 1832-ből származó gyakorlófüzet, amely Liszt egykori tanítványa, Valérie Boissier számára lejegyzett zongoragyakorlatokat tartalmaz. Ez utóbbi tételért új tulajdonosa 16 ezer svájci frankot fizetett. Az árverésre kerülő darabok két gyűjteményből: Nikita Magaloff és apósa, Szigeti József családjának, valamint Robert Bory genfi zenetörténésznek a kollekciójából származtak.

2B3E10DD-64F3-4C4E-A053-23C06C67128D

Liszt Szimfonikus költeményének kézirata

Bár a művészet társadalmi jelentőségének ez az anyagi vetülete számos szempontból hízelgőnek és jelentőségteljesnek tekinthető, egy hátrányát azért mégis nehéz volna tagadni: ahogyan Liszt szellemi hagyatékának kezelési problémái, műjegyzékének, levelezésének végeérhetetlen töredékessége is tükrözi, az árveréseken hatalmas összegekért gazdát cserélő, és ilyen módon impozáns kulturális rangot nyerő autográfok az esetek többségében a kutatók számára hozzáférhetetlenül tűnnek el a magángyűjtemények biztonságosan elzárt trezorjaiban. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.
Könyv

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.
Plusz

Sokkal több ilyen kölyök kéne ebbe az országba

Szokatlanul kulturált fesztiválozókra bukkantam, összebarátkoztam egy csigával, de aztán hamar tempót váltottam, ficamodott bokával toltam a Middlemist Redre. Színházat alapítottak egy erdő szélén. Bánkitó-napló négy napról.
Klasszikus

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.
Vizuál

Aki pestiesítette a párizsi divatot

Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Meghalt Fátyol Rudolf hegedűművész

Hétfő reggel, 62 éves korában elhunyt Fátyol Rudolf hegedűművész, a szatmárnémeti Dinu Lipatti Állami Filharmónia vezetője.
Klasszikus gyász

Elhunyt Ben Johnston, a mikrotonális zene egyik úttörő zeneszerzője

Július 22-én elhunyt Ben Johnston amerikai zeneszerző. Lehet, hogy nem ismerte őt – érdemes.
Klasszikus ajánló

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.
Klasszikus lemez

Új lemezt készített a Szent Efrém Férfikar

A Wings című lemezen – magyarul talán az Angyalszárnyak címet viselhetné – a Szent Efrém Férfikar megkísérel a saját hangvételével és stílusában az angyali kórushoz csatlakozni.
Klasszikus interjú

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.