Klasszikus

Először, másodszor, harmadszor

2013.03.15. 16:40
Ajánlom
Liszt Ferenc élete szinte minden vonatkozásában szerteágazó volt. Koncertkörútjain (a kor közlekedési viszonyaihoz képest feltétlenül) óriási távolságokat járt be, jószerével a világ minden tájáról zarándokoltak hozzá tanítványok, zeneszerzőként nemcsak számos műfajban alkotott, de műveit előszeretettel dolgozta át többször, többféle apparátusra is, és gyakorlatilag beláthatatlanul kiterjedt levelezést folytatott.

Mindezek ismeretében aligha lehetne furcsának tekinteni, hogy - jóllehet műveit többen is próbálták már rendszerezni - alkotásainak máig nem létezik legalább nagyjából teljesnek tekinthető, lezárt jegyzéke, definitív felsorolása, biográfusai vaskos kötetekre rúgó könyvfolyamokban igyekeznek megragadni élete hetvenöt évének legalább valamiféle kivonatát, levelezésének precíz gyűjteményes kiadására pedig lényegében remény sincs.

Ezek a tények nyomasztóan hathatnak ugyan a kutatókra, a lelkes műgyűjtők számára azonban kincsek kimeríthetetlen tárházává változtatják a legendás zeneszerző és zongoraművész egészében soha össze nem gyűjthető tárgyi hagyatékát. Liszt számos tekintetben maga volt a 19. század: esztétikai nézetei, gondolkodásmódja, művei színgazdagságukban és változatosságukban is sajátosan sűrített képét őrzik annak a korszaknak, amely a virtuozitás egyedi művészi értékének szentesítésével, a művészek megbecsült polgári státuszának kivívásával, a műalkotásoknak az egyén lelki fejlődésére gyakorolt hatásába vetett hittel, az oktatás vagy épp a sajtórecepció intézményesítésével kiépítette a művészet és a modern állam kapcsolatát.

A meggyőződés, hogy az egykori használati tárgyak valamiképpen megőrzik és felidézik a társadalmi emlékezet számára jelentős alkotók intellektuális lenyomatát, a pénzben kifejezhető érték egészen meghökkentő mértékével képes felruházni meglehetősen hétköznapi eszközöket is, a szellemiséget valóban híven tükröző írásos dokumentumok, műalkotások esetében pedig ez az érték csak még tovább növekszik. Ami Lisztet illeti, nagyjából bármi biztos vételnek számít, ami a keze nyomát viseli, levelei és egyéb kéziratai éppen ezért gyakran bukkannak fel különböző árveréseken, hogy aztán a közgyűjtemények számára többnyire megközelíthetetlen áron találjanak gazdára.

371ADA52-2BD0-418D-8B36-F723B59F5E85

Liszt és Budapest - a Liszt Emlékmúzeum kiállítása

A genfi Hotel des Ventes aukciósház március 13-án számos, a művész kulturális hagyatékának részét képező, a nagyközönség által korábban nem ismert kéziratot bocsátott árverésre. Az eladásra kínált darabok között - levelek és üdvözlőkártyák sokasága mellett - elkelt egy Chopinnek dedikált kotta is (43 ezer frankért), valamint egy, a zongoristák számára rendkívül tanulságos, 1832-ből származó gyakorlófüzet, amely Liszt egykori tanítványa, Valérie Boissier számára lejegyzett zongoragyakorlatokat tartalmaz. Ez utóbbi tételért új tulajdonosa 16 ezer svájci frankot fizetett. Az árverésre kerülő darabok két gyűjteményből: Nikita Magaloff és apósa, Szigeti József családjának, valamint Robert Bory genfi zenetörténésznek a kollekciójából származtak.

2B3E10DD-64F3-4C4E-A053-23C06C67128D

Liszt Szimfonikus költeményének kézirata

Bár a művészet társadalmi jelentőségének ez az anyagi vetülete számos szempontból hízelgőnek és jelentőségteljesnek tekinthető, egy hátrányát azért mégis nehéz volna tagadni: ahogyan Liszt szellemi hagyatékának kezelési problémái, műjegyzékének, levelezésének végeérhetetlen töredékessége is tükrözi, az árveréseken hatalmas összegekért gazdát cserélő, és ilyen módon impozáns kulturális rangot nyerő autográfok az esetek többségében a kutatók számára hozzáférhetetlenül tűnnek el a magángyűjtemények biztonságosan elzárt trezorjaiban. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Könyv

Nyerd meg a nyári könyvtáradat!

Egy könyvcsomag hat szóért vagy ötven kötet egyetlen vásárlásért. Júliusban több kiadó is segít, hogy akár egész évre elég olvasnivalónk legyen.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Plusz

Eredeti formájában állítják helyre a Notre-Dame-székesegyházat

A tavalyi áprilisi tűzvész nyomán leomlott huszártornyot a francia elnök szerette volna kortárs építészeti tervek szerint újjáépíteni, hogy magán hordozza a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Klasszikus magazin

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus hír

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Klasszikus hír

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Klasszikus magazin

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.