Klasszikus

Első külföldi turnéjára indult a Ligeti Ensemble

2018.11.26. 16:15
Ajánlom
A Szerbiai Magyar Kulturális Hetek rendezvénysorozat keretében Belgrádban és Újvidéken lépnek fel a napokban a Budapest Music Center szervezésében.

A Concerto Budapest frissen életre hívott formációja, a Ligeti Ensemble 2018. május 28-án, Ligeti György születésnapján adta első koncertjét. A névválasztás – amelyet Ligeti György özvegye, Ligeti Vera és a zeneszerző fia, Lukas Ligeti egyetértő támogatása tett lehetővé – félreérthetetlenül kijelöli a kamarazenekar céljainak megfogalmazását:

a zenetörténet jelenének és elmúlt bő évszázadának, napjainkra klasszikussá érett remekművei előadását.

A Keller András és Rácz Zoltán művészeti vezetésével működő együttes folytatni kívánja a 2006 és 2014 között megvalósult életműsorozat hagyományát, Ligeti életművének rendszeres ápolását.

Első külföldi turnéjuk során két szerbiai helyszínen, Belgrádban a Belgrádi Filharmóniában, Újvidéken a helyi Zsinagógában adnak koncertet november 26-án és 27-én. A műsorban szerepel Kurtág György, Eötvös Péter, Ligeti György és Bartók Béla szerzeménye egy-egy is.

Részletes műsor

  • Kurtág György: Fúvósötös

Zongorista, kamarazenész majd zeneszerzés diplomájának megszerzése után – nagymértékben az ’56 után Magyarországon uralkodó elnyomás miatt – alkotói válságba került a harmincas éveiben járó Kurtág György. Többek között ennek leküzdésére 1957–58 között egy évet Párizsban töltött, ahol Messiaen, Milhaud és Deutsch mellett tanulhatott, mégsem tudott szabadulni attól a gondolattól, hogy semmi sem igaz az őt körülvevő világban, s lassan elveszti a talajt lába alól. A válságából végül Marianne Stein pszichológus segítette ki, az ő tanácsára kezdett el miniatűr zenei formákban gondolkodni, melynek legelső eredménye az op. 1 vonósnégyese. A kvartettet rögtön követte egy másik kamaramű, az op. 2 fúvósötös, amelyet egy volt diáktársának, Sulyok Ferencnek dedikált, és amely a vonósnégyeshez hasonlóan szintén nyolc aforisztikus rövidségű tételből áll. Az aleatorikus, helyenként improvizatív elemeket is felhasználó mű nagy teret ad az előadó fantáziájának, ugyanakkor jelentős technikai követelményeket is állít a kvintettformációval szemben.

  • Bartók Béla: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre

A kétzongorás szonáta az egy évvel korábbi Zene húros hangszerekre, ütőkre és celestára című kompozícióval együtt Bartók művészetének kvintesszenciája. Ezek a legtökéletesebb Bartók-művek, amelyek még a pálya csúcsait jelző 1930-as évek terméséből is kimagaslanak. Akárcsak a Zenét, a Szonátát is Paul Sacher rendelte Bartóktól, akit már régen foglalkoztatott a zongora és az ütős hangszerek hangzásának kombinációja (amint ezt az 1. és a 2. zongoraversenye is tanúsítja). Bartók 1937 nyarán komponálta, és 1938 januárjában mutatta be felesége, Pásztory Ditta és két svájci ütős közreműködésével. A komponista kimeríthetetlen hangszínfantáziája a nagyszerű témák fejlesztésének tipikusan bartóki technikájával párosul.

A bevezetés keletkezészenéje a szonáta-főtétel Allegro barbaro-típusú, energikus táncában robban ki. A lassú középtétel a bartóki Éjszaka zenéje egyik legoptimistább változata. Misztikus, mágikus középrészében a természethangok, az erdő nesze, a szél zúgása, madarak éneke kel életre. A finálé fékezhetetlen jókedve és a régi világbeli muzsikát is megidéző befejezés Bartók humorának egyik legszebb példája.

ligeti-160541.jpg

Ligeti György

  • Ligeti György: Kammerkonzert

Kamarakoncertjét Ligeti György 1969-70-ben komponálta a bécsi „Die Reihe” együttes számára; ez az együttes mutatta be a művet a Berlini Ünnepi Hetek keretében 1970 október 1-jén, Friedrich Cerha vezényletével. A darab 13 előadóra készült, akik fuvolán (illetve pikkolón), oboán (illetve oboe d’amorén és angolkürtön), klarinéton, basszusklarinéton (illetve 2. klarinéton), kürtön, tenorharsonán, csembalón (illetve Hammond-orgonán, esetleg harmóniumon), zongorán (illetve cselesztán), 1. hegedűn, 2. hegedűn, brácsán, gordonkán és nagybőgőn játszanak. A Kamarakoncert címe a szólistákból álló, kicsiny előadói apparátusra utal; nagyformája szerint azonban inkább négytételes, klasszikus szimfóniára emlékeztet, amelyben a Scherzo szerepét egymástól független tempóban, motorikusan zakatoló szerkezeteket imitáló, száraz humorú tétel játssza. A mű határvonalat jelent Ligeti életművében, amennyiben az I. és a III. tételben a 60-as évek meghatározó zeneszerzői eljárásai, a lassan mozgó clustereket létrehozó szólamok mikropolifóniája, illetve a szólamszövés alapjául szolgáló kánontechnika figyelhetők meg; sőt, ezek a tételek ezeknek az eljárásoknak a legkomplexebb, leginvenciózusabb megtestesülései közé tartoznak.

A II., lassú tétel kevésbé tipikus amazoknál, jellegzetessége a mikropolifónia lelassulása és ezáltal appercipiálható dallamtöredékek felbukkanása. Az addigi eszközök túlhaladására való törekvés a zárótételben a legszembetűnőbb: a szólamok polifon kontrollja változatlan ugyan, a kánontechnika azonban csak elhanyagolható szerepet játszik, s a kürt és a pikkoló szólamában szinte tüntetően jelenik meg egy tizenkét fokú dallam.

  • Eötvös Péter: Da capo

A hazai kortárszenei és jazzélet egyik állandó szereplője Lukács Miklós cimbalomművész, többször hallhattuk már Kurtág György vagy Eötvös Péter műveinek előadójaként. A 2013–2014-ben született Eötvös-darab (da capo) kifejezetten az ő művészi adottságainak figyelembevételével készült. A kompozíció kiinduló dallamai Mozart vázlatfüzeteiből származnak, töredékek, témaötletek, melyek jelentős részéből nem lett – vagy nem a felvázolt alakban lett – befejezett kompozíció. Eötvös Péter ezeket a dallamokat a hallgató számára is jól észrevehetően megmutatja, de azonnal továbbfűzi, átalakítja őket. Mozart témái szinte azonnal átalakulnak a 18. században még ismeretlen összetételű kamaraegyüttesben, s a sok évszázadot átívelő zenei utazást különösen kalandossá teszi, hogy a szóló olyan hangszeren (cimbalmon) szólal meg, melyeket a 18. században még nem használhattak.

Fejléckép: Ligeti Ensemble (fotó: Valuska Gábor / Concerto Budapest)

Évadot hirdetett a Concerto Budapest, együttest neveznek el Ligeti Györgyről

Kapcsolódó

Évadot hirdetett a Concerto Budapest, együttest neveznek el Ligeti Györgyről

Keller András tíz éve művészeti vezetője a zenekarnak, amely olyan világsztárokat hozott Budapestre, mint Martha Argerich és Steven Isserlis. Az új évadban a magyar zene kincsestárát és a kortárs remekművek világát is felfedezik velünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus mti

Vajda Gergely a francia Ars Nova újzenei együttes rezidens művésze lett

Évente három-négy alkalommal vezényli majd az együttest, első közös koncertjükön pedig Kurtág György-művek hangzanak el.
Klasszikus ajánló

Medveczky Ádám lesz a 2022-es Újévi nyitány karnagya

A két évvel ezelőtt hagyományteremtő jelleggel, az MTVA, a Zeneakadémia és a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek összefogásával indult együttműködés a jövő évben is folytatódik. A 2022-es Újévi nyitányt Medveczky Ádám Kossuth-díjas karnagy fogja dirigálni.
Klasszikus hír

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.