Klasszikus

Első külföldi turnéjára indult a Ligeti Ensemble

2018.11.26. 16:15
Ajánlom
A Szerbiai Magyar Kulturális Hetek rendezvénysorozat keretében Belgrádban és Újvidéken lépnek fel a napokban a Budapest Music Center szervezésében.

A Concerto Budapest frissen életre hívott formációja, a Ligeti Ensemble 2018. május 28-án, Ligeti György születésnapján adta első koncertjét. A névválasztás – amelyet Ligeti György özvegye, Ligeti Vera és a zeneszerző fia, Lukas Ligeti egyetértő támogatása tett lehetővé – félreérthetetlenül kijelöli a kamarazenekar céljainak megfogalmazását:

a zenetörténet jelenének és elmúlt bő évszázadának, napjainkra klasszikussá érett remekművei előadását.

A Keller András és Rácz Zoltán művészeti vezetésével működő együttes folytatni kívánja a 2006 és 2014 között megvalósult életműsorozat hagyományát, Ligeti életművének rendszeres ápolását.

Első külföldi turnéjuk során két szerbiai helyszínen, Belgrádban a Belgrádi Filharmóniában, Újvidéken a helyi Zsinagógában adnak koncertet november 26-án és 27-én. A műsorban szerepel Kurtág György, Eötvös Péter, Ligeti György és Bartók Béla szerzeménye egy-egy is.

Részletes műsor

  • Kurtág György: Fúvósötös

Zongorista, kamarazenész majd zeneszerzés diplomájának megszerzése után – nagymértékben az ’56 után Magyarországon uralkodó elnyomás miatt – alkotói válságba került a harmincas éveiben járó Kurtág György. Többek között ennek leküzdésére 1957–58 között egy évet Párizsban töltött, ahol Messiaen, Milhaud és Deutsch mellett tanulhatott, mégsem tudott szabadulni attól a gondolattól, hogy semmi sem igaz az őt körülvevő világban, s lassan elveszti a talajt lába alól. A válságából végül Marianne Stein pszichológus segítette ki, az ő tanácsára kezdett el miniatűr zenei formákban gondolkodni, melynek legelső eredménye az op. 1 vonósnégyese. A kvartettet rögtön követte egy másik kamaramű, az op. 2 fúvósötös, amelyet egy volt diáktársának, Sulyok Ferencnek dedikált, és amely a vonósnégyeshez hasonlóan szintén nyolc aforisztikus rövidségű tételből áll. Az aleatorikus, helyenként improvizatív elemeket is felhasználó mű nagy teret ad az előadó fantáziájának, ugyanakkor jelentős technikai követelményeket is állít a kvintettformációval szemben.

  • Bartók Béla: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre

A kétzongorás szonáta az egy évvel korábbi Zene húros hangszerekre, ütőkre és celestára című kompozícióval együtt Bartók művészetének kvintesszenciája. Ezek a legtökéletesebb Bartók-művek, amelyek még a pálya csúcsait jelző 1930-as évek terméséből is kimagaslanak. Akárcsak a Zenét, a Szonátát is Paul Sacher rendelte Bartóktól, akit már régen foglalkoztatott a zongora és az ütős hangszerek hangzásának kombinációja (amint ezt az 1. és a 2. zongoraversenye is tanúsítja). Bartók 1937 nyarán komponálta, és 1938 januárjában mutatta be felesége, Pásztory Ditta és két svájci ütős közreműködésével. A komponista kimeríthetetlen hangszínfantáziája a nagyszerű témák fejlesztésének tipikusan bartóki technikájával párosul.

A bevezetés keletkezészenéje a szonáta-főtétel Allegro barbaro-típusú, energikus táncában robban ki. A lassú középtétel a bartóki Éjszaka zenéje egyik legoptimistább változata. Misztikus, mágikus középrészében a természethangok, az erdő nesze, a szél zúgása, madarak éneke kel életre. A finálé fékezhetetlen jókedve és a régi világbeli muzsikát is megidéző befejezés Bartók humorának egyik legszebb példája.

ligeti-160541.jpg

Ligeti György

  • Ligeti György: Kammerkonzert

Kamarakoncertjét Ligeti György 1969-70-ben komponálta a bécsi „Die Reihe” együttes számára; ez az együttes mutatta be a művet a Berlini Ünnepi Hetek keretében 1970 október 1-jén, Friedrich Cerha vezényletével. A darab 13 előadóra készült, akik fuvolán (illetve pikkolón), oboán (illetve oboe d’amorén és angolkürtön), klarinéton, basszusklarinéton (illetve 2. klarinéton), kürtön, tenorharsonán, csembalón (illetve Hammond-orgonán, esetleg harmóniumon), zongorán (illetve cselesztán), 1. hegedűn, 2. hegedűn, brácsán, gordonkán és nagybőgőn játszanak. A Kamarakoncert címe a szólistákból álló, kicsiny előadói apparátusra utal; nagyformája szerint azonban inkább négytételes, klasszikus szimfóniára emlékeztet, amelyben a Scherzo szerepét egymástól független tempóban, motorikusan zakatoló szerkezeteket imitáló, száraz humorú tétel játssza. A mű határvonalat jelent Ligeti életművében, amennyiben az I. és a III. tételben a 60-as évek meghatározó zeneszerzői eljárásai, a lassan mozgó clustereket létrehozó szólamok mikropolifóniája, illetve a szólamszövés alapjául szolgáló kánontechnika figyelhetők meg; sőt, ezek a tételek ezeknek az eljárásoknak a legkomplexebb, leginvenciózusabb megtestesülései közé tartoznak.

A II., lassú tétel kevésbé tipikus amazoknál, jellegzetessége a mikropolifónia lelassulása és ezáltal appercipiálható dallamtöredékek felbukkanása. Az addigi eszközök túlhaladására való törekvés a zárótételben a legszembetűnőbb: a szólamok polifon kontrollja változatlan ugyan, a kánontechnika azonban csak elhanyagolható szerepet játszik, s a kürt és a pikkoló szólamában szinte tüntetően jelenik meg egy tizenkét fokú dallam.

  • Eötvös Péter: Da capo

A hazai kortárszenei és jazzélet egyik állandó szereplője Lukács Miklós cimbalomművész, többször hallhattuk már Kurtág György vagy Eötvös Péter műveinek előadójaként. A 2013–2014-ben született Eötvös-darab (da capo) kifejezetten az ő művészi adottságainak figyelembevételével készült. A kompozíció kiinduló dallamai Mozart vázlatfüzeteiből származnak, töredékek, témaötletek, melyek jelentős részéből nem lett – vagy nem a felvázolt alakban lett – befejezett kompozíció. Eötvös Péter ezeket a dallamokat a hallgató számára is jól észrevehetően megmutatja, de azonnal továbbfűzi, átalakítja őket. Mozart témái szinte azonnal átalakulnak a 18. században még ismeretlen összetételű kamaraegyüttesben, s a sok évszázadot átívelő zenei utazást különösen kalandossá teszi, hogy a szóló olyan hangszeren (cimbalmon) szólal meg, melyeket a 18. században még nem használhattak.

Fejléckép: Ligeti Ensemble (fotó: Valuska Gábor / Concerto Budapest)

Évadot hirdetett a Concerto Budapest, együttest neveznek el Ligeti Györgyről

Kapcsolódó

Évadot hirdetett a Concerto Budapest, együttest neveznek el Ligeti Györgyről

Keller András tíz éve művészeti vezetője a zenekarnak, amely olyan világsztárokat hozott Budapestre, mint Martha Argerich és Steven Isserlis. Az új évadban a magyar zene kincsestárát és a kortárs remekművek világát is felfedezik velünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Színház

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.
Klasszikus díj

Dés László és Kurtág György is az Artisjus díjazottai között

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör márciusi programjából

Korcsolán Orsolya, Kristóf Réka, az Anima Musicae, Fejérvári Zoltán és a Mini Acoustic Trio koncertjeit ajánlja az Óbudai Társaskör márciusban.
Klasszikus virtuózok

Már lehet jelentkezni a Virtuózok ötödik évadába

A Virtuózok következő, Kamara Virtuózok elnevezésű ötödik évadába február 15-től jelentkezhetnek olyan muzsikáló csoportok, amelyekben családtagok és iskolatársak, barátok, tanár-diák kapcsolatok mutatkoznak meg a klasszikus zenén keresztül.