Klasszikus

Élve vagy halva – Ideológiák kereszttüzében

2016.07.14. 15:32
Ajánlom
Prokofjev Rómeó és Júliája a szovjet drámai balett koronájaként írta be magát a zenetörténetbe. Az 1940-es szentpétervári bemutató sikerére azonban még a produkciót megelőző napokban is aligha számíthatott a zeneszerző, a táncosok ugyanis a ritmikai nehézségek miatt csaknem bojkottálták az előadást – és ez csupán a kódája volt a mű küzdelmes, szovjet diktatúra által beárnyékolt előtörténetének.
Szergej Prokofjev

Szergej Prokofjev

A harmincas évek elején az éppen Párizsban élő Prokofjev Nyugat-Európa elismert zongoravirtuóza volt. Elégedettsége azonban korántsem volt teljes, hiszen zeneszerzői tevékenysége háttérbe szorult, a gazdasági válsággal küzdő nyugati országok pedig nem kecsegtetettek jó lehetőségekkel az opera és a balett műfajai számára. Így engedett honvágyának, és a szovjet rendszerrel kapcsolatos ellenérzéseit leküzdve, illetve az éppen kedvező körülményeket kihasználva, hazatért.

Hamarosan ismeretséget kötött Adrian Piotrovszkijjal, a leningrádi filmstúdió akkori művészeti vezetőjével. A felkapott dramaturg felkérte, hogy komponáljon balettzenét az általa színpadra álmodott Shakespeare-drámára, az akkori Kirov (napjainkban Marinszkij néven ismert) színház számára. Piotrovszkij forgatókönyve a modern, ún. drámai (avagy dramatizált) balett műfajának igényeit követte, amely a látványos koreográfiára, színpadi innovációra helyezte a hangsúlyt. A színház igazgatója, Szergej Radlov is részt vett a munkában, a diktatúra művészvilágot megbénító intézkedéseitől elkeseredve azonban, még a mű elkészülése előtt lemondott a balett színpadra viteléről.

Szergej Prokofjev

Szergej Prokofjev

Miután 1935 őszén Prokofjev befejezte a komponálást, Piotrovszkijjal közösen a moszkvai Bolsoj Színházzal kötöttek megállapodást a darab előadásáról. A megvalósításig ezúttal sem sikerült eljutni, sőt, a kibontakozott botrány hosszú évekkel elodázta a Rómeó és Júlia bemutatóját. Prokofjev művének első változata ugyanis, az eredeti Shakespeare-drámával ellentétben, a szerelmesek tragikus halála helyett boldog véget ért – ez pedig heves vitát szított a kulturális tisztviselők és döntéshozók körében.

A Pravda hasábjain hamarosan megjelentek azok a hírhedt cikkek, amik sok kortárs művész tevékenységét, „degeneratív modernizmusát” államellenesnek, kiáltották ki. Ilyen volt például a Zene helyett zűrzavar című írás, ami Sosztakovics Kisvárosi Lady Macbethjét ítélte el.

Dmitrij Sosztakovics - 1936.01.28

Dmitrij Sosztakovics - 1936.01.28

 A támadásokból Piotrovszkijnak is kijárt, akit végül 1937-ben kis is végeztek. Ha a dramaturgiánál nem is, a zenei anyagot tekintve Prokofjev óvatos maradt a Rómeó és Júlia komponálásakor: a fennmaradt vázlatok tanúsága szerint kínosan ügyelt rá, hogy a cenzúrának tetsző zenét alkosson – így, felügyelet alatt ugyan, de folytathatta tevékenységét. Ezután komponálta többek között a Péter és a farkast, illetve az októberi forradalom huszadik évfordulójáról megemlékező nagyszabású kantátáját. Jurij Fajer, a balett komponálását figyelemmel kísérő karmester a baljós előzmények ellenére is színpadra akarta vinni a darabot: meggyőzte Prokofjevet, hogy térjen vissza az eredeti shakespeare-i történethez, és írja meg a tragikus befejezést. A balettet végül 1938-ban, Brnóban vitték színpadra, a ma ismert változatot pedig 1940 januárjában, a Kirov Színházban mutatták be, Leonyid Lavrovszkij koreográfiájával.

Marinszkij Színház, Leningrád - 1940

Marinszkij Színház, Leningrád - 1940

Prokofjev három zenekari szvitet is komponált a Rómeó és Júliából, amelyekből kettőt még a balett színrevitele előtt, a harmadikat pedig a negyvenes években mutatták be Oroszországban. A Fesztiválakadémia Budapest zárókoncertjének közönsége világpremier szem- és fültanúja lehet: az 1935-36-ban összeállított szvit kamarazenei átirata fogja zárni ugyanis a Shakespeare-re és Kurtágra emlékező estet. Artyom Vasziljev és Danyil Boriszov külön erre az alkalomra készített átiratát a Fesztiválakadémia kiváló szólistáiból és kamaramuzsikusaiból álló zenekar fogja megszólaltatni. Az előadás nem csupán zenei, de összművészeti produkció is lesz: a szvit tételei között színpadra kerül néhány jelenet az eredeti drámából, Mészöly Dezső fordításában, Galgóczy Judit rendezésében, aki kiváló zongoristaként zenei oldalról közelíti meg a shakespeare-i művet.

Prokofjev: Rómeó és Júlia

Prokofjev: Rómeó és Júlia

Amellett, hogy életre kelti a tragédia kulcsfontosságú jeleneteit, a kiválasztott szövegrészletek Prokofjev szvitjének tételeit tükrözik majd. Olyan nagyszerű színészek vesznek majd részt a produkcióban, mint Molnár Piroska, a Nemzet Színésze, aki a dajkát alakítja majd; Székely B. Miklós, a fiatal generációból pedig Zsigmond Emőke, Bánfalvi Eszter és Nagy Norbert. A szvit, bár a balett zenei tételeinek dramatikus csomópontjait használja, nem törekszik a történet lineáris ábrázolására. Valódi, önálló, torokszorító sűrítménye Shakespeare Rómeó és Júliájának.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Színház

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.
Klasszikus díj

Dés László és Kurtág György is az Artisjus díjazottai között

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör márciusi programjából

Korcsolán Orsolya, Kristóf Réka, az Anima Musicae, Fejérvári Zoltán és a Mini Acoustic Trio koncertjeit ajánlja az Óbudai Társaskör márciusban.
Klasszikus virtuózok

Már lehet jelentkezni a Virtuózok ötödik évadába

A Virtuózok következő, Kamara Virtuózok elnevezésű ötödik évadába február 15-től jelentkezhetnek olyan muzsikáló csoportok, amelyekben családtagok és iskolatársak, barátok, tanár-diák kapcsolatok mutatkoznak meg a klasszikus zenén keresztül.