Klasszikus

Emberi nagyság

2011.03.25. 19:36
Ajánlom
Thomas Quasthoff koncertje egy Mozart szimfóniával indult. Az énekes egy-egy szimfónia után – a C-dúr szimfóniát K. 338 (a közel azzal egyidőben keletkezett) Haffner K. 385 követte a második rész elején – énekelt el két-két hangversenyáriát. És egy messze, fel, az egekbe röpítő ráadással búcsúzott.

Kísérőzenekarát, a Camerata Salzburgot 1978-tól egészen haláláig a remek kamaramuzsikus, Végh Sándor vezette. A kamarazenekari hangzás, az indivídumokra építő, a tehetségeket nem elnyomó, hanem kibontakoztatni kívánó szellemiség a Kolozsvárott született nagy Hubay-tanítvány ösztökélésének köszönhető. A többnyire Salzburgban tanuló diákokból alakult kompánia minden tagja remek muzsikus. A vonósok modern hangszereken játszanak, a kürtök natúrkürtök, az üstdob csavaros üstdob. Az együttes játéka a régi zenés játékhoz közelebb van, mint az alapításkor 1952-ben, a városban dívó, Karajan meghatározta stílhez. A zenekart a hegedűs Giuliano Carmingolával készített felvételei miatt ismertté lett Andrea Marcon vezette, aki alázatos, odaadó kísérője a legnagyobbaknak. Csak Salzburgban kísérte már dalestjén Anna Netrebkót és Andreas Schollt is. Laza kézmozdulatokkal könnyedén dirigálta a példásan együttjátszó együttest. Különösen a prím és a szekund összehangoltsága, a fiatal koncertmester remek, pontos (kissé éles) játéka, és a csellószólam vezetőjének olvadékony, gyönyörű hangja tűnt fel. Az együttesnek példaértékű az összeszokottsága. Az említett csellista végig hihetetlenül koncentráltan követte a játékot: az volt az érzésem, tulajdonképpen ő, nem is Marcon vezeti a Cameratát. 

Az áriaest első dalát, az Così dunque tradisci - Aspri rimorsi atroci címűt bemutatása idején Johann Ignaz Fischer énekelte. Ő korának egyik legjobb énekese lehetett, a megemlékezők egyöntetű véleménye az volt, hogy még nem is találkoztak ilyen hangterjedelemmel mint amilyen az övé. Reichardt azt állítja, Fischer hangja mélyebben zengett, mint egy cselló és magasabb hangokat tudott kiénekelni, mint egy tenorista. Mozart nagy megelégedésére énekelte el Osmint a Szöktetés a szerájból. Nem csak az első Osmin, de az első Sarastro, Franz Xaver Gerl is megidéztetett ezen a - menjünk is a dolgok elébe és ne tagadjuk el, amit nem érdemes - varázslatos estén. És ha a mai énekesek közül e két szerepre - Osminéra és Sarastrojéra - mondanom kellene valakit, a Müpa-beli Quasthoff-koncert után biztosan a német énekest mondanám. Ragaszkodva ahhoz az állításomhoz, hogy nála jobbat se földön - és tenném hozzá, nem némi pátosszal (hiszen a pátosz ez után az este után indokolt) - se égen. Quasthoff hangja égi hang, tiszta, lágy, lírai. S megszólalásában volt valami megfoghatatlanul földöntúli: éteri. 

A következő dal volt egykor Franz Xaver Gerlé (Gerl is Leopold Mozart tanítványa volt). A Per questa bella mano kedélyes, opera buffába illő dalocska. Különlegessége, hogy az obligát hangszer a nagybőgő, amit ritkán lehet ilyen magas fekvésben hallani. Az, hogy a nagybőgős (Anthony Manzo) előrejött játszani, már önmagában meglepő volt: egy közelben ülő a dal után megjegyezte - némi malíciával, ám joggal - „nem tudom, milyen bőgős, de jól játszotta a szerepét". A bőgő szerepeltetése tulajdonképpen csak fokozza e dal könnyedségét, báját. 

A Haffner szimfónia előadását is e szavakkal jellemezhetnénk: könnyed volt, bájos, a menüett tétel üde, friss. A fináléban a híres Osmin áriát idéző rész fanyar; a csellista szépen artikulálta.

Paisiello Nagy Sándor uralmát felelevenítő operájának szövegére írta Mozart a Mentre ti lasciót, mely áriával Dáriusz búcsúzik lányától. A búcsú fájdalmán túl az áriában az elmúlt élet örömei is megjelennek, nem is egyértelműen a keserűség jellemzi e dalt. Bár az kétségtelen, a „Megyek, sírj felettem, oh Istenem" soroknál, Quasthoff tökéletesen érzékeltette a megindultságot, azt, hogy a perzsák uralkodója mily nehezen szánja rá magát az indulásra. 

A következő áriában - mely egy a Così fan tuttéból kimaradt részlet -, Quasthoff megmutatta milyen jól érzi és érti Mozart humorát. Pajkosan, szatírjátékot formálva a dalból, adta elő a Rivolgete a lui lo sguardót. 

Ráadásként Thomas Quasthoff Sarastro In diesen Heil'gen áriáját énekelte. Quasthoffról írva méltánytalanság és ízléstelenség kitérni arra, az egyébként közismert és népszerűségében is bizonyára szerepet játszó (szomorú, de így van) tényre, hogy énekesünk a Contergan nevű, 1957-ben piacra dobott nyugtató áldozata. De ez az utolsó ária, ez a ráadás azért volt rám oly delejes hatással, azért is indított meg, mert Quasthoff fogyatékkal élő ember. Ez az ária pedig az ember felmagasztosítását jeleníti meg. A csarnok mélyére elvezető Sarastro amikor azt mondja, „a hely áldásra hív", nem csupán az oszlopokat mutatja, nem csupán a komor falakat, nem a Páholyt, hanem az Ég boltozatát, a Mindenséget is. És az utolsó mondatok „És nem vagy ember, hogyha itt, Nem árad rajtad át e hit" értelmezhetők úgy is: nem vagyunk az életre méltók, ha nem érezzük át a természet fenségességét. Engedni kell. El kell engedni mindent: bajainkat, ami ide, a léthez, mint problémához köt, egyáltalán az egónkhoz - el kell engedni, hogy átjárjon bennünket a hit. 

Mindezt olyasvalaki dalolta el, élő hittel, szenvedéllyel és meggyőződéssel, akire a sors már az anyja méhében lesújtott. Éppen ezért (is) soha, senki nem énekelte ezt nála hitelesebben (mégha szebben esetleg igen). Ahogy apró kezeivel lapozta Quasthoff a kottát, arra gondoltam: hozzá képest szánalmasnak és - főként - kicsinynek tűnhetünk vergődésünkkel, bajainkkal. Érthető miért énekesekkel gyógyították depressziójukat a királyok. 

Quasthoff a fölébe emelkedésből mutatott példát. Ahogy ő emelkedik a mindennapjait valószínűleg nagyban nehezítő fogyatékossága fölé Mozart segedelmével, úgy kellene - és mennyivel kisebb munka ez - a mindennapok nyűgei, a gondok fölé emelkedni. Őt hallgatva - és ezért volt példaértékű éneklése - úgy érezhettük: lehetséges. Nagyon is az. Könnyet, ha onthattunk Quasthoffot hallván, semmiképpen sem elkeseredettségünkben tehettük.

Thomas Quasthoff (ének) és a Camerata Salzburg

2011. március 23. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budapesti Tavaszi Fesztivál 2011

Vez.: Andrea Marcon

Mozart: C-dúr szimfónia, K. 338; Cosí dunque tradisci, K. 432; Per questa bella mano, K. 612; D-dúr "Haffner" szimfónia, K. 385; Mentre ti lascio, o figlia, K. 513; Rivolgete a lui lo sguardo, K. 584

Programkereső

Legolvasottabb

Jazz/World

68 éves korában elhunyt Póka Egon basszusgitáros

A zenész olyan legendás zenekarokban játszott, mint a Hobo Blues Band vagy a P. Mobil.
Klasszikus

Indul a Zeneakadémia új évada: Liszt Fesztivált és Bartók Világversenyt rendeznek

A Zeneakadémia koncertjei védettségi igazolvány nélkül látogathatók, de a maszk viselése ajánlott.
Színház

Lázár Kati és Rudolf Péter a Halhatatlanok Társulatának tagjai között

Tizenhetedik alkalommal választottak maguk közé új tagokat a Halhatatlanok Társulatának tagjai. A júniusban lezárult szavazás alapján hat művész érdemelte ki a címet.
Színház

Epres Attila távozik az Örkény Színházból

A színész szabadúszóként folytatja tovább, de korábbi szerepeit megtartja.
Vizuál

„Azért élek, mert valamit el akarok mondani” – interjú Mészáros Mártával

Mészáros Márta szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját. Ebből az alkalomból kerestük fel a rendezőt, akivel a film lényegéről, filmtörténeti csókjeleneteiről, a valósághoz vezető lépésekről és új filmtervéről is beszélgettünk. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Szeretnék ajtóstul rontani a házba” – beszélgetés Rajna Martinnal

Mindössze huszonöt évesen lett a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, az évadnyitó koncerten Kodály és Bartók művei mellett Balogh Máté új kompozícióját is vezényli, amelyet a zeneszerző számukra írt. Rajna Martinnal győri tervei mellett a modern zene fontosságáról is beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Rabulejtő átváltozások szóban, képen és hangban

A HERBSTGOLD Fesztivált 2017 óta rendezik meg minden év szeptemberében Kismartonban, az idén szeptember 15-től 26-ig. A Fesztivál mottója, Metamorfózisok, új művészeti vezetője, Julian Rachlin hegedűművész.
Klasszikus hír

Indul a Zeneakadémia új évada: Liszt Fesztivált és Bartók Világversenyt rendeznek

A Zeneakadémia koncertjei védettségi igazolvány nélkül látogathatók, de a maszk viselése ajánlott.
Klasszikus interjú

Nagyon hiányzott a közönség – Beszélgetés Érdi Tamással

Először játszik Budapesten a járványhullámok után Érdi Tamás. Szeptember 19-én az Óbudai Társaskörben Mozart A-dúr zongoraversenyét és D-dúr Koncertrondóját adja elő az Óbudai Kamarazenekarral. A Prima Primissima-díjas művész eddig huszonhét országban koncertezett – most utazásról, az elmúlt másfél évről és sok másról mesélt.
Klasszikus ajánló

Évadnyitás Bartókkal és Ránki Fülöppel

A Nemzeti Filharmonikusok szeptember 25-ei évadnyitó hangversenyén a Müpában, Bartók Béla három arcát felvillantva, a pályája három szakaszába nyújtanak betekintést.