Klasszikus

Emlékezés a Vérnászra negyven év távlatából

2003.09.24. 00:00
Ajánlom
Federico García Lorca érzékeket felkavaró költészete pályakezdő éveim kellős közepébe robbant bele. Kozmikus lelkületének összes sejtelmessége úgy átjárta az akkori, kijózanítóan felnőtté váló életemet, hogy a költő metaforákká formálódó, gazdag szókészletét ellenállhatatlanul magaménak éreztem.

Soroljam? A „szél”, „szellő”, „zivatar”, „orkán”, „víz”, „tó”, „folyó” és annak „habja”, „kés”, „penge”, „ásó”, „vasvilla”, „hold”, „vér”, „éjszaka”, „bokrok”, „lombok”... A kulcsszavak előtt fokozó jelzők sora varázsolja személyessé, sőt jelképszerűvé a kifejezéseket. Az ízig-vérig lorcai ellentmondások spanyol lelkületét Illyés Gyula zseniális fordítása oly módon ültette át a magyar tudatba, mint Shakespeare-t Arany János. A költő majd minden világtáj lelkét úgy rázza meg, mintha éppen azokról szólna. De mint a Vérnász minden rezdülését éveken át alaposan „megélő” tanú, s a dráma valóságának egyszerre megáldott és megvert részese mondom: Lorca művében én bizony a világirodalom összes sorsdrámájának lüktetését benne éreztem.

1950-ben kerültem a Zeneakadémiára, a békéstarhosi élményiskola tündérkertjéből, az önfeledt gyermekkorból „fejest ugorva” a főváros – a diktátumokkal megrakott „ötvenes évek” – embert próbáló, kijózanító felnőttkorába. Tanulóéveim játékos miniatűrjeit magam mögött hagyván, minden figyelmemet az elementáris, drámai robbanékonyság kötötte le. Nádasdy Kálmán, az akkori operaigazgató és Mikó András főrendező azt mondták: vokális műveim az Opera bejárata előtt szinte „toporogva” várnak bebocsátásra – válasszak hát operatémát magamnak. S belebotlottam, beleszerettem a Vérnászba. A Lorca-dráma fűtöttsége, spanyolságán messze túllépő egyetemességével, megzenésítés után kiáltott. Akkoriban leginkább az élet nagy ellentmondásai foglalkoztattak. Kétségtelen: a színpadhoz ez az érzelmi lázadásom vezetett el. 1962–64 között elkészült a három felvonásos opera teljes zongorakivonata és hangszerelése.

A Vérnászhoz vezető út? A költészet bűvöletéből két oratóriumhoz és kantáták egész sorához nyertem erőt. A diploma utáni fél évtized Ady költészetének szorításában telt el. 1956-ot követően, a Tűz Márciusa című Ady-oratóriumom bemutatója után Mikó András kinyilvánította elragadtatását. Ebben az ellentmondásokra épülő, lázadó időszakomban megkíséreltem az érzelmi és társadalmi mozgásokat művészileg egyaránt kifejezni. Három operám megírásának évtizede volt ez. Bevallom, a Vérnász sikersorozatára nem számítottam. Az 1964-es budapesti ősbemutató – Mikó rendezésében, Komlóssy, Házy, Faragó telitalálatként érzékelt szerepformálásában – megdöbbentett. S ami e sikert még fokozta: a Bécsi Ünnepi Heteken való első vendégszereplésünk, amelyet külföldi színrevitelek sokasága követett. A Vérnász a Magyar Állami Operaház „exportcikke” lett: a budapesti produkciót nyolc országba vitték el.

A jelen előadáshoz a következőt szeretném előrebocsátani: a mindenkori színrevitelben a változó idők igénye is kell, hogy munkáljon, de a változatlan, klasszikusan örök igazság igénye is! A mai színrevitelben a négy évtizeddel ezelőtti bemutató mondandóját nem keresem. A költői kérdésre – „Hogyan lehet a változó világban érclábon megállni?” – mindig a jövő ad választ. Bízom abban, hogy a mostani bemutató üzenet értékű és átütő erejű lesz.

Végül Lorcát idézem – nála szebben nehéz lenne megfogalmazni az alkotói vágy célját és üzenetét:
„Hölgyeim és Uraim! Mindenkitől, akit élete során megrendített az utak távolából felcsendülő dal, mindenkitől, akinek érett szívét megcsípte a szerelem fehér galambja, mindenkitől, aki a jövő ösvényein haladó hagyomány szerelmese, aki könyvből tanul, vagy a földet szántja, most tiszteletteljesen azt kérem: ne hagyják pusztulni fajtánk élő ékszereit!”

E sorokkal szívből köszöntöm operám bemutatójának előadóit és közönségét!

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Petíció indult és tüntetést szerveznek a kulturális élet totális átszervezése ellen

Teljesen ellehetetlenítené a függetlenek működését, de a kőszínházak műsorpolitikáját is felülről irányítaná a kormány egy új törvényjavaslat szerint. Ennek megakadályozására szerveznek december 9-én tüntetést a fővárosi kőszínházak – emellett petíció is indult a törvényjavaslat elfogadása ellen. FRISSÍTVE
Színház

„Kezdenek visszaköszönni a ’70-es évek” – színházi emberek tiltakoznak

Kováts Adél, Mácsai Pál, Pintér Béla és Ónodi Eszter is megszólal abban a videóban, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap kiszivárgott, radikális átalakítása miatt meghirdetett december 9-i demonstráció kapcsán tettek közzé.
Plusz

Átadták az idei Prima Primissima Díjakat

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Színház

Vidnyánszky az igazságtalanságok megszüntetését várja a törvénytervezettől

A Magyar Teátrumi Társaság elnöke az M1-nek nyilatkozott az új színháztörvénnyel kapcsolatban.
Színház

Újszínházi zaklatási ügyről ír a HVG

A lap úgy tudja, egy állami kitüntetéssel is rendelkező, ismert színész zaklathatott egy nem színész alkalmazottat az Újszínházban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Friedrich Ádám Liszt-díjas kürtművész

Életének 82. évében elhunyt Friedrich Ádám Liszt-díjas kürtművész - közölte hétfőn a Zeneakadémia.
Klasszikus ajánló

Áthallások – az Egri & Pertis Zongoraduó új koncertsorozata a BMC-ben

Milyen maszkban pantomimozott volna Debussy? Mi köze volt Faurénak a bergamaszkokhoz? Sétált-e Händel London komédiás negyedében, és mit talált Sztravinszkij Petruska szobájában?
Klasszikus galéria

Láttál már hangszobrot?

Élmény marad – különleges hangszobor-kiállítással készül az ünnepekre a Müpa és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Világsztárok által aláírt hangszobrokból és egy közel öt méter magas, függesztett elemből álló grandiózus installáció várja a látogatókat az ünnepi készülődés jegyében a Müpa Zászlóterében december 5-től.
Klasszikus gyász

Elhunyt Bónis Ferenc zenetörténész

Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence egykori tanítványa 87 éves volt.
Klasszikus hír

Európai diadalútról tért haza a Fesztiválzenekar

Fontos európai turnén van túl Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar és Schiff András. Rezidens zenekarként adtak dupla koncertet a londoni Barbicanben és a hamburgi Elbphilharmonie-ban is, de a kultikus bécsi Musikvereint is kétszer megtöltötték, és Baden-Badenben is koncerteztek.