Klasszikus

Emlékezés egy régi iskolára

2010.05.21. 14:00
Ajánlom
A Concerto Budapest Romantikus bérletének negyedik (és egyben záró) hangversenyén is – miként a megelőző három koncert programján – szerepelt Brahms-mű, ezúttal a Tragikus nyitányt (op. 81) hallhattuk. A sorozat sajátos koncepciójához illően ismét egy 20. századi mű illeszkedett a programba, a február 15-ei műsorhoz hasonlóan egy versenymű. Februárban Lutosławski Csellóversenye, most Karl Amadeus Hartmann hegedűversenye a Concerto Funebre hangzott el. A zárószám (stílszerűen) egy negyedik szimfónia volt, Bruckner „romantikus” melléknévvel illetett Esz-dúr kompozíciója.

A zenekar az általam hallott Brahms-Lutosławski-Schubert műsorhoz képest igen egyenletes és megbízható produkciót nyújtott, a magaslati pontokra ezúttal nem a mélyből kellett feltekinteni. A koncertet indító Brahms-nyitány jóval kiérleltebb és összehangoltabb előadásban hangzott el, bár lehet, hogy ez az érzet pusztán a darab Akadémiai ünnepi nyitánynál magvasabb elgondolásából adódik. Talán így van, ám az mindenesetre eltagadhatatlan, hogy Takács-Nagy Gábor vezénylete nyomán a mű helyi és aktuális karakterre tett szert, nem lehetett nem észrevenni Brahms hanghordozásában némi bruckneres akcentust (vagy fordítva...), s ekképpen a Tragikus nyitány nem hatott szervetlen felvezetésnek. Igaz ugyan, hogy a rafinált tragikumot Brahmsnál inkább a rafinált pátosz helyettesíti, ám így is élmény volt rácsodálkozni a folytatásra, Hartmann epilógusszerű kompozíciójára (1939). Egy olyan műre, melynek szinte minden hangja utószó. Egy lefutott és visszafordíthatatlan történet zárszava, melyben kevés tér jut a távoli jövő optimista felvázolására (ld. Harry Potter kikíséri gyermekét a vasútállomásra...). A szólista Keller András volt. Játékában semmi sem utalt arra, hogy vonóját újabban gyakran cseréli karmesterpálcára. Érzékien tiszta intonációval, fegyelmezett drámaisággal és azzal a fajta koncentrációval játszotta szólamát, mellyel nem is oly rég Gidon Kremer döbbentette meg a budapesti publikumot Sosztakovics II. hegedűversenyének szószólójaként. A kíséret szerepét Hartmann vonószenekarra bízta, a hagyományos effektusokból és „szövetmintákból" álló háttér azonban meglepően változatosnak mutatkozott. A Concerto Budapest vonósai pedig e gazdagon cizellált hátteret illúziókeltően varázsolták Keller játéka mögé. A művet most hallottam először és az első találkozás csupa kellemes emléket hagyott maga után.

Bruckner IV. szimfóniája technikai értelemben kifogott az együttesen, ám az összhatást sajátos módon mindez (vagy nem ez) befolyásolta. Takács-Nagy Gábor érezhetően és megtapasztalhatóan mély és komoly ismeretekkel, és ezen ismereteket konvertáló előadói koncepcióval és stratégiával vezényelt. A mű hallgatása közben elsősorban e koncepcióval volt dolgunk, s nem a kürtbakikkal vagy az ügyetlenül beállított dinamikai rétegekkel. Takács-Nagy az egyes tételek felépítését magától értődő természetességgel oldotta meg, a részletek kidolgozásánál pedig még olyan mozzanatokra is rá tudott mutatni, mint a zenei anyag motettaszerű kimunkáltsága.

Takács-Nagy interpretációjának feltűnő jegye volt a népies (vagy áttételesen népi) hangvétel intenzív karakterizálása, ennyire osztrák Brucknert (vajon mire gondolhatott Wittgenstein, amikor egy kevéssé filozofikus pillanatában úgy fogalmazott, hogy „Bruckner a jó osztrák minőség"?) ritkán lehet hallani. Ám mindez az egyes tételek egységességét is veszélyeztette, Takács-Nagy úgy tett, mintha a komponálás processzusából nem következne az anyag szublimálása is. Ám hangsúlyozom, hogy a koncepcióval volt vitám, s nem a kivitelezéssel. A népiesebb tónust elsősorban a kissé szélsőségesnek ható tempókarakterek (nem a tempó mértékéről van szó) biztosították. Sajátos ellentmondás, hogy a részletek ilyetén való markáns megkülönböztetése kifejezetten technikás karmestert feltételez, ám Takács-Nagy (többnyire tengely-szimmetrikusan kőröz mindkét kezével) nem ilyen dirigens: hallható zavart azonban mindez nem okozott.

A mű legeslegvégére összeállt a kép, Takács-Nagy koncepciója leginkább Karl Böhm felfogásához állt közel, s bevallom, hogy Bruckner-ügyben Böhmöt nem tartom igazán jó iskolának. Ám mindezektől függetlenül igen etikus és intellektuális értelemben is gazdag, vitaképes hangversenyt hallottam.

Concerto Budapest
2010. május 19. 19:30

Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Km.: Keller András (hegedű)
Vez.: Takács-Nagy Gábor


Brahms: Tragikus nyitány, op. 81
K. A. Hartmann: Concerto Funebre hegedűverseny
Bruckner: IV., Esz-dúr "Romantikus" szimfónia

Romatikus-bérlet

http://www.concertobudapest.com/

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Csak egy közös ügy létezik” – Beszélgetés Dinyés Dániellel

Dinyés Dániel egész életében különösen figyelt arra, hogy művésztársait lehetőségeihez képest segítse. Ennek hitelességét erősíti, hogy ő maga nem is szívesen beszél róla. Nemes gesztusairól kizárólag szűk környezete és az érintettek tudnak. 2022-ben a zeneszerző-karmester veheti át az Art is Business Fidelio-díját, amellyel azokat az alkotókat ismerik el, akik saját erejükből, ellenszolgáltatás nélkül támogatják a művészeti szektort.
Klasszikus

Szerb győzelem, magyar második hely a Bartók Világversenyen

A 24 éves Veljko Nenadić kapta az első díjat a 2022-ben komponistáknak meghirdetett megmérettetés gálaestjén, műve szerepel majd a jövő évi, hegedűsöknek szóló forduló választható darabjai között is. A második díjat Thomas Kornél kapta.
Klasszikus

Andrés Orozco-Estrada lép fel a Budapesti Fesztiválzenekarral

A zeneirodalom egyik legnépszerűbb zongoraversenye és szimfóniája, valamint egy varázslatos nyitány is felcsendül a Budapesti Fesztiválzenekar és a kolumbiai sztárkarmester, Andrés Orozco-Estrada decemberi koncertjein.
Vizuál

„Mindig rólunk van szó” – Hegedűs D. Géza a Néprajzi Múzeum kiállításáról

Európa egyik legkorszerűbb múzeumépülete, az idén felavatott Néprajzi Múzeum első, időszaki kiállítása a Megérkeztünk című tárlat. A legelső, 19. századi gyűjtésektől a legújabb szerzeményekig Hegedűs D. Géza színművész „kalauzolja” a látogatókat audio idegenvezetés formájában.
Plusz

Elhunyt Irene Cara, a Flashdance Oscar-díjas énekes-dalszerzője

63 éves korában elhunyt Irene Cara, a Flashdance című film Oscar-díjas énekes-dalszerzője – számolt be róla a BBC News.Az amerikai színésznő és énekesnő az 1980-ban bemutatott Fame című film főcímdalával is sikert aratott, de sokan ismerték meg a Flashdance című produkció dalszerző-énekeseként is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Andrés Orozco-Estrada lép fel a Budapesti Fesztiválzenekarral

A zeneirodalom egyik legnépszerűbb zongoraversenye és szimfóniája, valamint egy varázslatos nyitány is felcsendül a Budapesti Fesztiválzenekar és a kolumbiai sztárkarmester, Andrés Orozco-Estrada decemberi koncertjein.
Klasszikus hír

Szerb győzelem, magyar második hely a Bartók Világversenyen

A 24 éves Veljko Nenadić kapta az első díjat a 2022-ben komponistáknak meghirdetett megmérettetés gálaestjén, műve szerepel majd a jövő évi, hegedűsöknek szóló forduló választható darabjai között is. A második díjat Thomas Kornél kapta.
Klasszikus interjú

„Csak egy közös ügy létezik” – Beszélgetés Dinyés Dániellel

Dinyés Dániel egész életében különösen figyelt arra, hogy művésztársait lehetőségeihez képest segítse. Ennek hitelességét erősíti, hogy ő maga nem is szívesen beszél róla. Nemes gesztusairól kizárólag szűk környezete és az érintettek tudnak. 2022-ben a zeneszerző-karmester veheti át az Art is Business Fidelio-díját, amellyel azokat az alkotókat ismerik el, akik saját erejükből, ellenszolgáltatás nélkül támogatják a művészeti szektort.
Klasszikus ajánló

Olaszországban turnézott az Anima Musicae

Milánóban és Torinóban is vastapssal jutalmazta az olasz közönség az Anima Musicae Kamarazenekar előadásait, melyeken Takács-Nagy Gábor vezényletével és Balázs János zongoraművész szólóival Liszt és Bartók művei hangoztak el.
Klasszikus hír

Rangos amerikai építészeti díjat nyert a Magyar Zene Háza

Az idén januárban átadott épület számos európai elismerés után a tengerentúlon is sikert aratott, az Architecture MasterPrize versenyén díjazták a Liget projekt ikonikus épületét.