Klasszikus

Emlékezés egy régi iskolára

2010.05.21. 14:00
Ajánlom
A Concerto Budapest Romantikus bérletének negyedik (és egyben záró) hangversenyén is – miként a megelőző három koncert programján – szerepelt Brahms-mű, ezúttal a Tragikus nyitányt (op. 81) hallhattuk. A sorozat sajátos koncepciójához illően ismét egy 20. századi mű illeszkedett a programba, a február 15-ei műsorhoz hasonlóan egy versenymű. Februárban Lutosławski Csellóversenye, most Karl Amadeus Hartmann hegedűversenye a Concerto Funebre hangzott el. A zárószám (stílszerűen) egy negyedik szimfónia volt, Bruckner „romantikus” melléknévvel illetett Esz-dúr kompozíciója.

A zenekar az általam hallott Brahms-Lutosławski-Schubert műsorhoz képest igen egyenletes és megbízható produkciót nyújtott, a magaslati pontokra ezúttal nem a mélyből kellett feltekinteni. A koncertet indító Brahms-nyitány jóval kiérleltebb és összehangoltabb előadásban hangzott el, bár lehet, hogy ez az érzet pusztán a darab Akadémiai ünnepi nyitánynál magvasabb elgondolásából adódik. Talán így van, ám az mindenesetre eltagadhatatlan, hogy Takács-Nagy Gábor vezénylete nyomán a mű helyi és aktuális karakterre tett szert, nem lehetett nem észrevenni Brahms hanghordozásában némi bruckneres akcentust (vagy fordítva...), s ekképpen a Tragikus nyitány nem hatott szervetlen felvezetésnek. Igaz ugyan, hogy a rafinált tragikumot Brahmsnál inkább a rafinált pátosz helyettesíti, ám így is élmény volt rácsodálkozni a folytatásra, Hartmann epilógusszerű kompozíciójára (1939). Egy olyan műre, melynek szinte minden hangja utószó. Egy lefutott és visszafordíthatatlan történet zárszava, melyben kevés tér jut a távoli jövő optimista felvázolására (ld. Harry Potter kikíséri gyermekét a vasútállomásra...). A szólista Keller András volt. Játékában semmi sem utalt arra, hogy vonóját újabban gyakran cseréli karmesterpálcára. Érzékien tiszta intonációval, fegyelmezett drámaisággal és azzal a fajta koncentrációval játszotta szólamát, mellyel nem is oly rég Gidon Kremer döbbentette meg a budapesti publikumot Sosztakovics II. hegedűversenyének szószólójaként. A kíséret szerepét Hartmann vonószenekarra bízta, a hagyományos effektusokból és „szövetmintákból" álló háttér azonban meglepően változatosnak mutatkozott. A Concerto Budapest vonósai pedig e gazdagon cizellált hátteret illúziókeltően varázsolták Keller játéka mögé. A művet most hallottam először és az első találkozás csupa kellemes emléket hagyott maga után.

Bruckner IV. szimfóniája technikai értelemben kifogott az együttesen, ám az összhatást sajátos módon mindez (vagy nem ez) befolyásolta. Takács-Nagy Gábor érezhetően és megtapasztalhatóan mély és komoly ismeretekkel, és ezen ismereteket konvertáló előadói koncepcióval és stratégiával vezényelt. A mű hallgatása közben elsősorban e koncepcióval volt dolgunk, s nem a kürtbakikkal vagy az ügyetlenül beállított dinamikai rétegekkel. Takács-Nagy az egyes tételek felépítését magától értődő természetességgel oldotta meg, a részletek kidolgozásánál pedig még olyan mozzanatokra is rá tudott mutatni, mint a zenei anyag motettaszerű kimunkáltsága.

Takács-Nagy interpretációjának feltűnő jegye volt a népies (vagy áttételesen népi) hangvétel intenzív karakterizálása, ennyire osztrák Brucknert (vajon mire gondolhatott Wittgenstein, amikor egy kevéssé filozofikus pillanatában úgy fogalmazott, hogy „Bruckner a jó osztrák minőség"?) ritkán lehet hallani. Ám mindez az egyes tételek egységességét is veszélyeztette, Takács-Nagy úgy tett, mintha a komponálás processzusából nem következne az anyag szublimálása is. Ám hangsúlyozom, hogy a koncepcióval volt vitám, s nem a kivitelezéssel. A népiesebb tónust elsősorban a kissé szélsőségesnek ható tempókarakterek (nem a tempó mértékéről van szó) biztosították. Sajátos ellentmondás, hogy a részletek ilyetén való markáns megkülönböztetése kifejezetten technikás karmestert feltételez, ám Takács-Nagy (többnyire tengely-szimmetrikusan kőröz mindkét kezével) nem ilyen dirigens: hallható zavart azonban mindez nem okozott.

A mű legeslegvégére összeállt a kép, Takács-Nagy koncepciója leginkább Karl Böhm felfogásához állt közel, s bevallom, hogy Bruckner-ügyben Böhmöt nem tartom igazán jó iskolának. Ám mindezektől függetlenül igen etikus és intellektuális értelemben is gazdag, vitaképes hangversenyt hallottam.

Concerto Budapest
2010. május 19. 19:30

Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Km.: Keller András (hegedű)
Vez.: Takács-Nagy Gábor


Brahms: Tragikus nyitány, op. 81
K. A. Hartmann: Concerto Funebre hegedűverseny
Bruckner: IV., Esz-dúr "Romantikus" szimfónia

Romatikus-bérlet

http://www.concertobudapest.com/

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Színház

Otthagyja a Nemzetit Bánsági Ildikó

A színésznő a közösségi oldalán jelentette be, hogy felmondott a Vidnyánszky Attila vezette teátrumban.
Zenés színház

Pietro Mascagni sosem tudta felülmúlni a Parasztbecsület sikerét

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája. 
Jazz/World

Két új könyv mesél a hazai popkultúra történetéről

Az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramjának két új, a hazai populáris zenei kultúra múltját kanonizáló könyve is megjelent. Az Azok a régi csibészek és a Hangok és ütemek új kötetei folytatják a sorozat hagyományait. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Leon Fleisher, az évtizedeken át csak bal kezével játszó amerikai zongorista

Elhunyt 92 éves korában Leon Fleisher világhírű amerikai zongorista, aki egy betegség miatt évtizedeken át csupán bal kézzel játszott. A zenész rákbetegségben halt meg vasárnap - írja a bbc.com.
Klasszikus ajánló

Megvan az idei Kaposfest teljes programja

Augusztus 16–19. között megújult arculattal érkezik a 11. Kaposfest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivál Várdai István és Baráti Kristóf művészeti vezetésével. Az idei esemény időtartamában ugyan rövidebb, de annál színesebb lesz.
Klasszikus portré

Kortársai zenészként és orgonaszakértőként ismerték

Bárki viheti annyira mint ő, ha kitartóan gyakorol - vélekedett minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje. 1750. július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach, aki más jelölt hiányában kapta csak meg a Tamás-templombeli állást.
Klasszikus hír

Ide hallgasson! – Új, miniatűr zeneművet írt Kurtág György

A 94 éves mester is csatlakozott Fekete-Kovács Kornél kezdeményezéséhez, és egy miniatűr elektronikus kompozíciót alkotott egy meglévő témára.
Klasszikus hír

Biatorbágy városának zenekara lett az Erkel Ferenc Kamarazenekar

A harmincöt éves együttes a jövőben a „Biatorbágy Hangja” címet viseli, és végre otthonra lelt a Pest megyei városban.