Május 26-án, két nappal Ligeti György születésének századik évfordulója előtt emléktáblát avattak a zeneszerző egykori otthonának falán, az Alkotmány utca 4. szám alatt. A megemlékezést Budapest Főváros
Ligeti György-emléktábla az Alkotmány utcában (Fotó/Forrás: Kondor Kata / Fidelio)
Dr. Richter Pál beszédében kiemelte, Ligeti végtelenül sokszínű, számos forrásból táplálkozó zenei világát a humanizálás hangja és élménye hatja át. „Ő maga is hivatkozott arra, hogy a komputeres kísérleteknél, kompozícióknál zavarta a technika biztosította túlzott tökéletesség.
Szükséges volt számára az emberi tényező, a bizonytalanság, az előadásban megjelenő esetlegességek, akár hibák eredménye.
Az intézetigazgató hozzátette, hogy még a száz metronómra írt Poème symphonique az idő és az elmúlás érzését kommunikálja. Kiiemelte, hogy az emlékhely kialakításával lehetőség nyílt a zenészszakma és az egész magyar társadalom számára, hogy lerója tiszteletét Ligeti György emléke előtt.
„1940-ben hatalmas veszteség érte a háború alatt álló Magyarország kultúráját, zenei életét, mikor Bartók Béla elhagyta Magyarországot.
De a háború után nem sokkal Erdélyből megérkezett két fiatal zenész, akinek tehetsége és elementáris hatása itt tartotta a zenét Budapesten
– idézte fel az időszakot Karácsony Gergely, amikor Ligeti György a fővárosba költözött, aki mellett az eseményen jelen lévő is Kurtág Györgyre utalt. „Túl jók voltak ahhoz, hogy legalább egyiküket ne veszítse el a fasizmusból néhány év alatt a kommunizmusba forduló Magyarország. 1956 bukása után Ligeti György, meglehetősen kalandos úton, életét kockáztatva elhagyta Magyarországot.” A főpolgármester a komponista méltatása után kiemelte, bár Ligeti 1998-ban Budapest díszpolgára lett, joggal érezheti úgy a város, hogy még mindig tartozik neki. „Az emléktábla mellett ezen a hétvégén egy másik tábla is kikerül Budapesten, ahol Ligeti György neve található.
A Budapest Music Centernek is otthont adó utcát Ligeti Györgyről fogjuk elnevezni, bár ő azt mondta, ha elneveznének róla egy utcát, annak Ligeti György tévút legyen a neve, mi ebben nem követjük az örökségét.
Kurtág György és Ligeti Vera Ligeti György emléktáblája előtt (Fotó/Forrás: Kondor Kata / Fidelio)
A Budapest Music Centerben jelenleg is zajlik a Ligeti-centenárium alkalmából rendezett fesztivál, egészen 28-áig, a századik születésnapig. Kedden Ligeti Vera és Kurtág György mesélt a zeneszerzőhöz fűződő kapcsolatáról, Fazekas Gergely zenetörténésszel, ahol többek között a beszédekben említett életrajzi elemekről is szó esett: hogyan ismerkedett meg Ligeti György és Kurtág György a zeneakadémiai felvételin, hogyan költözött be a fiatal zeneszerző későbbi felesége családjának üresen maradt szobájába, és hogyan szöktek át a határon Ausztria felé 1956 decemberében. Kurtág György felidézett egy esetet: Párizsban várta a karácsony este a vonattal érkező Ligetit, aki olyan szenvedélyesen rajongott a térképekért, hogy ő maga kalauzolta végig barátját a számára teljesen ismeretlen városban egy majdnem másfél órás úton. A zeneszerző ezzel a metaforával írta le azt is, milyen nagy hatással volt rá pályatársa zsenialitása és műveltsége.
Ahogy a párizsi utcákon követtem őt, miután először láttam a műveit, Ligeti követőjévé váltam.
Fejléckép: Ligeti György-emléktábla az Alkotmány utcában (fotó/forrás: Kondor Kata / Fidelio)
hírlevél
