Klasszikus

Én ezt vittem haza David Helfgott koncertjéről

2018.08.22. 09:25
Ajánlom
David Helfgott Budapesten lépett fel, természetesen Rahmanyinov III. zongoraversenyét is előadta. Meg sem próbálunk a koncertkritika keretein belül beszélni az előadásról.

Pár hete arról írtunk, hogy egy zongoraművész felhagyott a szakmájával, mert bosszantotta a klasszikus zeneipar elitizmusa. David Helfgott viszont a jég hátán is megél. Őt ugyanis nem érdekli a „szakma”, nem érdekli a „közeg”. Részint azért, mert a „mentális betegsége” arra ítéli, hogy mindez ne érdekelje. Másrészt, mert a „mentális betegségének” hála olyan érdeklődés övezi a személyét, hogy mindez nem is kell, hogy érdekelje.

A skizoaffektív zavar – amelyben David Helfgott a hetvenes évek pszichiáterei szerint „szenvedett” –, ijesztő terminusnak tűnik. Valóban vannak súlyos tünetei: téveszmék, hallucinációk, paranoiás epizódok, amelyeket a zongoraművész esetében is elektrosokk terápiával kezeltek. (A Ragyogj! című film azt sugallja, hogy ez csak rontott Helfgott állapotán, de ezt nem lehet bizonysággal állítani.) Viszont van ennek a mentális betegségnek egy olyan aspektusa, amely olyan tudatállapotba juttatja a beteget, amelyet az „egészséges” emberek is csodálni – és félni, rettegni – tudnak.

Ez az álomszerű élet, amelyben az illető gátlások nélkül megtesz bármit

– és jó esetben a jót. David Helfgott viselkedését állandó, vissza nem fogott szeretetmegnyilvánulások jellemzik, ha valaki riportot akar készíteni vele, ölelgeti a riportert, van, hogy tiszta szeretetből szájon puszilja a rajongóját, és egyforma lelkesedéssel üdvözli a karmestert és a harmadik nagybőgőst.

_DSC0861-091755.jpg

David Helfgott (Fotó/Forrás: Orbán Róbert)

Mindezt csak azért találom fontosnak, mert David Helfgottot a mai napig a mentális „betegségével” adják el a menedzserek és a PR-ügynökök, sőt, újságcikkünkben tulajdonképpen mi is. Pedig nem egyszerűen arról van szó, hogy Helfgott valamikor hirtelen meggyógyult, sokkal inkább arról, hogy szerető közegre talált –a zenére, közönségre, családra –, és így a viselkedése is változott. Jó tanulság ez nekünk, szenvedőknek!

David Helfgott Chopin g-moll balladájával, Liszt II. magyar rapszódiájával és a Dante-szonátával, illetve Rahmanyinov III. zongoraversenyével lépett fel a Papp László Sportarénában. Alapvetően pocsék helyszín egy klasszikus koncerthez, az akusztika is rossz, a hangosítás miatt fénytelenül, tónus nélkül szól a zenekar, állandóan zörög valami, és a közönség saját zaja is erősebb. (Ennek megfelelően az Art Anzix Szimfonikus Zenekarról, akik Dinyés Dániel vezényletével játszottak, sokat szólni nem tudok.)

_DSC0869-Edit-092203.jpg

David Helfgott (Fotó/Forrás: Orbán Róbert)

A zongoraművész motyog, gügyög, gesztikulál, énekel a saját játéka közben. Nincs bezárva a saját fejébe, ellenkezőleg: megnyitotta magát.

A játéka viszont nem féktelen, még csak nem is túlzó. A g-moll balladát sokkal több tempóváltással, rubatóval játsszák normálisnak kikiáltott zongoraművészek. Liszt II. magyar rapszódiája helyenként kifejezetten darabosan szólalt meg, igaz, a fortissimóknál az illemmel nem törődve, erőteljesen csapott a billentyűk közé a művész. A Dante-szonáta megszólalásának különösen örültem: egyrészt, ez egy olyan mű, amelyet kevesebben ismerhettek a közönség soraiban, másrészt, nagyon kíváncsi voltam, mint mond Helfgott erről az ördögi témáról. Jót tett neki a szertelen előadásmód, amelyben jóval kevesebb a tervezettség, mint a legtöbb interpretációnál. Lényegtelen hatalmas ívekről, ezt és amazt átívelő kompozícióról beszélni:

Helfgott előadásának erejét az adja, hogy bőkezűen kiszolgálja a saját ösztöneit, és ezeket az energiákat a zongora felé tereli.

Azt hiszem, ez olyan elragadó a közönség számára, amely impulzusokra vágyik, és nem koncepciókra.

_DSC0845-Edit-092520.jpg

David Helfgott (Fotó/Forrás: Orbán Róbert)

A zongoraművész életét végigkíséri Rahmanyinov III. zongoraversenye. Ez az a zenemű, amely példátlanul népszerű lett a Ragyogj! című film bemutatását követően, annyira, hogy volt, hogy lehetetlen volt beszerezni a lemezboltokban, az emberek vitték, mint a cukrot. Természetesen Helfgott felvételét is kiadták (többet is), amelyből annyi fogyott, mint Horowitzéből, Ashkenazyéból, Argerichéből és Kissinéből összesen. Ez egy olyan nehéz zongoraverseny, hogy az elkészülte után két évtizedik csak maga Rahmanyinov merte eljátszani koncerten (aztán jött Horowitz), és sok-sok fiatal, akik életük első nagy kihívásaként néztek szembe vele – köztük a huszonéves Helfgott is. A hetvenegy éves művész játékában még mindig a forró szeretetet halljuk a darab iránt. Pedig egyébként eljátssza ezt más jobban is – ha szigorúak akarunk lenni. (Csak hogy egyet említsek: a fiatal Kocsis a Fesztiválzenekarral és Fischer Ivánnal. Harmincöt perc alatt, sokkal közelebb a rahmanyinovi tempóhoz.)

Én nem azt viszem haza erről a koncertről, hogy David Helfgott a világ legnagyobb zongoristája. Vagy a világ legnagyobb Rach-3 előadója. Hanem azt, hogy az az őrültség, az a tudatállapot, amelyért őt rajongják és csodálják, megvan a hétköznapjainkban is. És ha egy ilyen embernek örülünk a színpadon, de az utcán elfordítanánk róla a tekintetünket , akkor nincs eléggé nyitva a szemünk (szívünk). David Helfgott szélsőséges példája annak, hogy a túlélésünknek az egyetlen gyógyszere, ha szeretnek minket.

A zongorista, akit Geoffrey Rush arcával ismert meg a világ

Kapcsolódó

A zongorista, akit Geoffrey Rush arcával ismert meg a világ

Augusztus 15-én Budapestre érkezik David Helfgott, a különös életű zongoraművész, akinek az életéből Ragyogj! címmel készítettek filmet.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Zenés színház

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.
Klasszikus klassz a parton

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.
Klasszikus ajánló

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Klasszikus arcus temporum

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 
Klasszikus ajánló

A természet, a mozgás és a művészet egysége

Idén nyolcadik alkalommal rendezik meg a Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztivált július 30. és augusztus 1. között.