Klasszikus

Én ezt vittem haza David Helfgott koncertjéről

2018.08.22. 09:25
Ajánlom
David Helfgott Budapesten lépett fel, természetesen Rahmanyinov III. zongoraversenyét is előadta. Meg sem próbálunk a koncertkritika keretein belül beszélni az előadásról.

Pár hete arról írtunk, hogy egy zongoraművész felhagyott a szakmájával, mert bosszantotta a klasszikus zeneipar elitizmusa. David Helfgott viszont a jég hátán is megél. Őt ugyanis nem érdekli a „szakma”, nem érdekli a „közeg”. Részint azért, mert a „mentális betegsége” arra ítéli, hogy mindez ne érdekelje. Másrészt, mert a „mentális betegségének” hála olyan érdeklődés övezi a személyét, hogy mindez nem is kell, hogy érdekelje.

A skizoaffektív zavar – amelyben David Helfgott a hetvenes évek pszichiáterei szerint „szenvedett” –, ijesztő terminusnak tűnik. Valóban vannak súlyos tünetei: téveszmék, hallucinációk, paranoiás epizódok, amelyeket a zongoraművész esetében is elektrosokk terápiával kezeltek. (A Ragyogj! című film azt sugallja, hogy ez csak rontott Helfgott állapotán, de ezt nem lehet bizonysággal állítani.) Viszont van ennek a mentális betegségnek egy olyan aspektusa, amely olyan tudatállapotba juttatja a beteget, amelyet az „egészséges” emberek is csodálni – és félni, rettegni – tudnak.

Ez az álomszerű élet, amelyben az illető gátlások nélkül megtesz bármit

– és jó esetben a jót. David Helfgott viselkedését állandó, vissza nem fogott szeretetmegnyilvánulások jellemzik, ha valaki riportot akar készíteni vele, ölelgeti a riportert, van, hogy tiszta szeretetből szájon puszilja a rajongóját, és egyforma lelkesedéssel üdvözli a karmestert és a harmadik nagybőgőst.

_DSC0861-091755.jpg

David Helfgott (Fotó/Forrás: Orbán Róbert)

Mindezt csak azért találom fontosnak, mert David Helfgottot a mai napig a mentális „betegségével” adják el a menedzserek és a PR-ügynökök, sőt, újságcikkünkben tulajdonképpen mi is. Pedig nem egyszerűen arról van szó, hogy Helfgott valamikor hirtelen meggyógyult, sokkal inkább arról, hogy szerető közegre talált –a zenére, közönségre, családra –, és így a viselkedése is változott. Jó tanulság ez nekünk, szenvedőknek!

David Helfgott Chopin g-moll balladájával, Liszt II. magyar rapszódiájával és a Dante-szonátával, illetve Rahmanyinov III. zongoraversenyével lépett fel a Papp László Sportarénában. Alapvetően pocsék helyszín egy klasszikus koncerthez, az akusztika is rossz, a hangosítás miatt fénytelenül, tónus nélkül szól a zenekar, állandóan zörög valami, és a közönség saját zaja is erősebb. (Ennek megfelelően az Art Anzix Szimfonikus Zenekarról, akik Dinyés Dániel vezényletével játszottak, sokat szólni nem tudok.)

_DSC0869-Edit-092203.jpg

David Helfgott (Fotó/Forrás: Orbán Róbert)

A zongoraművész motyog, gügyög, gesztikulál, énekel a saját játéka közben. Nincs bezárva a saját fejébe, ellenkezőleg: megnyitotta magát.

A játéka viszont nem féktelen, még csak nem is túlzó. A g-moll balladát sokkal több tempóváltással, rubatóval játsszák normálisnak kikiáltott zongoraművészek. Liszt II. magyar rapszódiája helyenként kifejezetten darabosan szólalt meg, igaz, a fortissimóknál az illemmel nem törődve, erőteljesen csapott a billentyűk közé a művész. A Dante-szonáta megszólalásának különösen örültem: egyrészt, ez egy olyan mű, amelyet kevesebben ismerhettek a közönség soraiban, másrészt, nagyon kíváncsi voltam, mint mond Helfgott erről az ördögi témáról. Jót tett neki a szertelen előadásmód, amelyben jóval kevesebb a tervezettség, mint a legtöbb interpretációnál. Lényegtelen hatalmas ívekről, ezt és amazt átívelő kompozícióról beszélni:

Helfgott előadásának erejét az adja, hogy bőkezűen kiszolgálja a saját ösztöneit, és ezeket az energiákat a zongora felé tereli.

Azt hiszem, ez olyan elragadó a közönség számára, amely impulzusokra vágyik, és nem koncepciókra.

_DSC0845-Edit-092520.jpg

David Helfgott (Fotó/Forrás: Orbán Róbert)

A zongoraművész életét végigkíséri Rahmanyinov III. zongoraversenye. Ez az a zenemű, amely példátlanul népszerű lett a Ragyogj! című film bemutatását követően, annyira, hogy volt, hogy lehetetlen volt beszerezni a lemezboltokban, az emberek vitték, mint a cukrot. Természetesen Helfgott felvételét is kiadták (többet is), amelyből annyi fogyott, mint Horowitzéből, Ashkenazyéból, Argerichéből és Kissinéből összesen. Ez egy olyan nehéz zongoraverseny, hogy az elkészülte után két évtizedik csak maga Rahmanyinov merte eljátszani koncerten (aztán jött Horowitz), és sok-sok fiatal, akik életük első nagy kihívásaként néztek szembe vele – köztük a huszonéves Helfgott is. A hetvenegy éves művész játékában még mindig a forró szeretetet halljuk a darab iránt. Pedig egyébként eljátssza ezt más jobban is – ha szigorúak akarunk lenni. (Csak hogy egyet említsek: a fiatal Kocsis a Fesztiválzenekarral és Fischer Ivánnal. Harmincöt perc alatt, sokkal közelebb a rahmanyinovi tempóhoz.)

Én nem azt viszem haza erről a koncertről, hogy David Helfgott a világ legnagyobb zongoristája. Vagy a világ legnagyobb Rach-3 előadója. Hanem azt, hogy az az őrültség, az a tudatállapot, amelyért őt rajongják és csodálják, megvan a hétköznapjainkban is. És ha egy olyan embernek örülünk a színpadon, akiről elfordítanánk a tekintetünket az utcán, akkor általában nincs eléggé nyitva a szemünk (szívünk). David Helfgott szélsőséges példája annak, hogy a túlélésünknek az egyetlen gyógyszere, ha szeretnek minket.

A zongorista, akit Geoffrey Rush arcával ismert meg a világ

Kapcsolódó

A zongorista, akit Geoffrey Rush arcával ismert meg a világ

Augusztus 15-én Budapestre érkezik David Helfgott, a különös életű zongoraművész, akinek az életéből Ragyogj! címmel készítettek filmet.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Klasszikus

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallange. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.
Klasszikus óbudai danubia zenekar

Baráth Emőke és az Óbudai Danubia koncertjét közvetítjük élőben

Pénteken este Händel műveiből ad koncertet a világszerte ismert magyar énekesnő az ÓDZ kíséretével. Ha nem tud ott lenni a BMC-ben, kövesse az eseményt a Fidelio Facebook oldalán.
Klasszikus magazin

Így szóltak azok a hangszerek, amikre Mozart, Haydn, Händel vagy Beethoven komponáltak

A Felvilágosodás Korának Zenekara jóvoltából most egyesével meghallgathatjuk, milyen hangszerekre írták műveiket a legnagyobb klasszicista és barokk szerzők.
Klasszikus ajánló

Könnyed kortárs kalandok az Óbudai Társaskörben

A Budapest Saxophone Quartet szaxofonosaival folytatódik a kortárszenei sorozat, először ad magyar nyelvű sanzonestet Szilágyi Enikő, lesz filmvetítés, visszatérnek Seress Rezső-slágerei, nem maradnak el az operarészletek, lesz medley és mashup – az Óbudai Társaskör februári kínálatából szemezgettünk.
Klasszikus ajánló

Berlioz ritkán hallható brácsaversenyét adja elő Szűcs Máté

A Harold Itáliában is elhangzik a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén, amelyet a Müpa után a Pesti Vigadóban is megismétel az együttes.