Klasszikus

Én ezt vittem haza David Helfgott koncertjéről

2018.08.22. 09:25
Ajánlom
David Helfgott Budapesten lépett fel, természetesen Rahmanyinov III. zongoraversenyét is előadta. Meg sem próbálunk a koncertkritika keretein belül beszélni az előadásról.

Pár hete arról írtunk, hogy egy zongoraművész felhagyott a szakmájával, mert bosszantotta a klasszikus zeneipar elitizmusa. David Helfgott viszont a jég hátán is megél. Őt ugyanis nem érdekli a „szakma”, nem érdekli a „közeg”. Részint azért, mert a „mentális betegsége” arra ítéli, hogy mindez ne érdekelje. Másrészt, mert a „mentális betegségének” hála olyan érdeklődés övezi a személyét, hogy mindez nem is kell, hogy érdekelje.

A skizoaffektív zavar – amelyben David Helfgott a hetvenes évek pszichiáterei szerint „szenvedett” –, ijesztő terminusnak tűnik. Valóban vannak súlyos tünetei: téveszmék, hallucinációk, paranoiás epizódok, amelyeket a zongoraművész esetében is elektrosokk terápiával kezeltek. (A Ragyogj! című film azt sugallja, hogy ez csak rontott Helfgott állapotán, de ezt nem lehet bizonysággal állítani.) Viszont van ennek a mentális betegségnek egy olyan aspektusa, amely olyan tudatállapotba juttatja a beteget, amelyet az „egészséges” emberek is csodálni – és félni, rettegni – tudnak.

Ez az álomszerű élet, amelyben az illető gátlások nélkül megtesz bármit

– és jó esetben a jót. David Helfgott viselkedését állandó, vissza nem fogott szeretetmegnyilvánulások jellemzik, ha valaki riportot akar készíteni vele, ölelgeti a riportert, van, hogy tiszta szeretetből szájon puszilja a rajongóját, és egyforma lelkesedéssel üdvözli a karmestert és a harmadik nagybőgőst.

_DSC0861-091755.jpg

David Helfgott (Fotó/Forrás: Orbán Róbert)

Mindezt csak azért találom fontosnak, mert David Helfgottot a mai napig a mentális „betegségével” adják el a menedzserek és a PR-ügynökök, sőt, újságcikkünkben tulajdonképpen mi is. Pedig nem egyszerűen arról van szó, hogy Helfgott valamikor hirtelen meggyógyult, sokkal inkább arról, hogy szerető közegre talált –a zenére, közönségre, családra –, és így a viselkedése is változott. Jó tanulság ez nekünk, szenvedőknek!

David Helfgott Chopin g-moll balladájával, Liszt II. magyar rapszódiájával és a Dante-szonátával, illetve Rahmanyinov III. zongoraversenyével lépett fel a Papp László Sportarénában. Alapvetően pocsék helyszín egy klasszikus koncerthez, az akusztika is rossz, a hangosítás miatt fénytelenül, tónus nélkül szól a zenekar, állandóan zörög valami, és a közönség saját zaja is erősebb. (Ennek megfelelően az Art Anzix Szimfonikus Zenekarról, akik Dinyés Dániel vezényletével játszottak, sokat szólni nem tudok.)

_DSC0869-Edit-092203.jpg

David Helfgott (Fotó/Forrás: Orbán Róbert)

A zongoraművész motyog, gügyög, gesztikulál, énekel a saját játéka közben. Nincs bezárva a saját fejébe, ellenkezőleg: megnyitotta magát.

A játéka viszont nem féktelen, még csak nem is túlzó. A g-moll balladát sokkal több tempóváltással, rubatóval játsszák normálisnak kikiáltott zongoraművészek. Liszt II. magyar rapszódiája helyenként kifejezetten darabosan szólalt meg, igaz, a fortissimóknál az illemmel nem törődve, erőteljesen csapott a billentyűk közé a művész. A Dante-szonáta megszólalásának különösen örültem: egyrészt, ez egy olyan mű, amelyet kevesebben ismerhettek a közönség soraiban, másrészt, nagyon kíváncsi voltam, mint mond Helfgott erről az ördögi témáról. Jót tett neki a szertelen előadásmód, amelyben jóval kevesebb a tervezettség, mint a legtöbb interpretációnál. Lényegtelen hatalmas ívekről, ezt és amazt átívelő kompozícióról beszélni:

Helfgott előadásának erejét az adja, hogy bőkezűen kiszolgálja a saját ösztöneit, és ezeket az energiákat a zongora felé tereli.

Azt hiszem, ez olyan elragadó a közönség számára, amely impulzusokra vágyik, és nem koncepciókra.

_DSC0845-Edit-092520.jpg

David Helfgott (Fotó/Forrás: Orbán Róbert)

A zongoraművész életét végigkíséri Rahmanyinov III. zongoraversenye. Ez az a zenemű, amely példátlanul népszerű lett a Ragyogj! című film bemutatását követően, annyira, hogy volt, hogy lehetetlen volt beszerezni a lemezboltokban, az emberek vitték, mint a cukrot. Természetesen Helfgott felvételét is kiadták (többet is), amelyből annyi fogyott, mint Horowitzéből, Ashkenazyéból, Argerichéből és Kissinéből összesen. Ez egy olyan nehéz zongoraverseny, hogy az elkészülte után két évtizedik csak maga Rahmanyinov merte eljátszani koncerten (aztán jött Horowitz), és sok-sok fiatal, akik életük első nagy kihívásaként néztek szembe vele – köztük a huszonéves Helfgott is. A hetvenegy éves művész játékában még mindig a forró szeretetet halljuk a darab iránt. Pedig egyébként eljátssza ezt más jobban is – ha szigorúak akarunk lenni. (Csak hogy egyet említsek: a fiatal Kocsis a Fesztiválzenekarral és Fischer Ivánnal. Harmincöt perc alatt, sokkal közelebb a rahmanyinovi tempóhoz.)

Én nem azt viszem haza erről a koncertről, hogy David Helfgott a világ legnagyobb zongoristája. Vagy a világ legnagyobb Rach-3 előadója. Hanem azt, hogy az az őrültség, az a tudatállapot, amelyért őt rajongják és csodálják, megvan a hétköznapjainkban is. És ha egy olyan embernek örülünk a színpadon, akiről elfordítanánk a tekintetünket az utcán, akkor általában nincs eléggé nyitva a szemünk (szívünk). David Helfgott szélsőséges példája annak, hogy a túlélésünknek az egyetlen gyógyszere, ha szeretnek minket.

A zongorista, akit Geoffrey Rush arcával ismert meg a világ

Kapcsolódó

A zongorista, akit Geoffrey Rush arcával ismert meg a világ

Augusztus 15-én Budapestre érkezik David Helfgott, a különös életű zongoraművész, akinek az életéből Ragyogj! címmel készítettek filmet.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Raktárvásárral zárja a nyarat a Libri

Hat napig várja váltakozó akciókkal és folyamatosan frissülő készlettel vásárlóit a Libri Kiadó a Szentendrei úton.
Klasszikus

Mezítláb vagy sportcipőben a színpadon – Kaposfest-napló

A Kaposfest harmadik napján egy különleges Martinů-kvartett, egy Sosztakovics-szonáta, illetve Schumann, Brahms és Dietrich közös alkotása örvendeztette meg a fesztivál közönségét. Kritikai beszámoló.
Klasszikus

Magyarul is megjelenik Fischer Ádám életrajzi könyve

A karmester 70. születésnapjára jelenik meg Oplatka András életrajzi könyve szeptember elején. Természetesen német nyelven is kiadják.
Klasszikus

Egzotikus és visszatérő vendégek Kaposváron – Kaposfest-napló 2.

A Kaposfest utolsó három napjáról szól alábbi írásunk: Brahmstól a Bolyi Soul és Gospel Kórusig haladt a fesztivál zenei programja.
Tánc

A tánc az emberi faj lételeme, mondják az antropológusok

Azt gondolhatjuk, a tánc csak szórakozás és nem tartozik az emberi faj legfontosabb létfunkciói közé. Az antropológia azonban mást mond. VIDEÓ!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Éjszaka még az ékszerek is varázslatosabbak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása augusztus 24-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Börcsök Annával, Deák Andreával, Hont Angélával és ifj. Kovács Antallal.
Klasszikus ajánló

Fischer Ivánnal a címlapon kezdi az évadot a Fidelio

Az ingyenes programmagazin évadkezdő számában az eseménynaptár mellett többek között interjút talál Láng Annamária színésszel, Ron Howard filmrendezővel, Várallyay Petra hegedűművésszel, Bán Zsófia íróval, illetve a címlapon szereplő Fischer Ivánnal. Lapozzon bele online!
Klasszikus kritika

Egzotikus és visszatérő vendégek Kaposváron – Kaposfest-napló 2.

A Kaposfest utolsó három napjáról szól alábbi írásunk: Brahmstól a Bolyi Soul és Gospel Kórusig haladt a fesztivál zenei programja.
Klasszikus gyász

Medve ölte meg a 44 éves Julien Gauthier francia zeneszerzőt

Julien Gauthier a természet hangjait rögzítette készülő művéhez, amikor egy medve támadt rá Kanadában.
Klasszikus életrajz

Magyarul is megjelenik Fischer Ádám életrajzi könyve

A karmester 70. születésnapjára jelenik meg Oplatka András életrajzi könyve szeptember elején. Természetesen német nyelven is kiadják.