Klasszikus

Énekelheti-e nő a férfihangra írt Schubert-dalciklust?

2018.10.15. 16:30
Ajánlom
Baráth Emőke és Razvaljajeva Anasztázia a Téli utazást adták elő a Zeneakadémián: tenor helyett egy szopránt, zongora helyett a hárfa hangját hallottuk. Jól jártunk vele.

Vajon ugyanaz a magány jut a férfinak és a nőnek? Ezt legfeljebb Teiresziász tudná megmondani, aki hét évet élt nőként, de miután visszaváltozott, csak a szexuális örömökről számolt be Zeusznak és Hérának. Schubert, úgy vélhetjük, a férfibánat legmélyét átélte élete során – közeli barátai között csak férfiakat találunk, és ez az elszigeteltség, a szomorú férfisorsba való bezártság érződik a Téli utazás című dalciklusban is. Más ez, mint A szép molnárlány, amelyben az áhított hölgy elérhetetlen ugyan, de mégis a beszélő közelében van. A Téli utazás depressziója sokkal megfoghatatlanabb, egyetemesebb, mélyebb. Éppen ez teszi alkalmassá a dalciklust arra, hogy női énekes adja elő.

20181011_Winterreise-noiszemmel_Mudra_Laszlo35-102719.jpg

Baráth Emőke a Winterreise előadásán 2018. október 11-én a Solti teremben (Fotó/Forrás: Mudra László / Zeneakadémia)

Baráth Emőke nem az első.

Elena Gerhardt német mezzoszoprán már a két világháború között énekelte a Winterreisét koncerten, Lotte Lehmann elsőként rögzítette lemezen 1940-ben, nevezetes és ma is gyakran forgatott felvétel Christa Ludwigé (1988), akit James Levine kísért. Szerintem Brigitte Fassbaender felvétele a legjobb (1990, EMI), akit hallva még a kérdést is elfelejtjük, hogy jól áll-e a női hangnak a Winterreise.

Baráth Emőke és Razvaljajeva Anasztázia előadásáról mégis úgy gondolom, hogy más mércével kell figyelnünk ezt a feldolgozást, mint akár a férfi, akár a női előadók interpretációját. A Winterreise, jóllehet tenor hangra íródott, idővel átszökött a bariton repertoárba. Christian Gerhaher, Matthias Goerne, Dietrich Fischer-Dieskau, Thomas Quasthoff és Hans Hotter után valószínűleg sokan vannak abban a hiszemben, hogy ez egy bariton-ciklus. S ugyanez a helyzet női oldalon, Christa Ludwig kontraalt, Brigitte Fassbaender mezzo. Baráth Emőke viszont szoprán, és ennélfogva egészen más érzéseket közvetít. Az ő Téli utazása sokkal törékenyebb, az öröm hangjai valóságosabbak, s a hallgató úgy érzi, ez a lírai beszélő talán megvigasztalódhat. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy a hárfa alkatánál fogva nem képes azokra a kitörő fortékra, amely a zongoraszólamot jellemzik, egészen más dalciklust kapunk.

De mi van, ha ebből az irányból indulva is elvihetik a művet a katarzis pontjáig?

– ahhoz a ponthoz, amely a Winterreise esetében igen nevezetes.

20181011_Winterreise-noiszemmel_Mudra_Laszlo39-103156.jpg

Winterreise - Baráth Emőke (Fotó/Forrás: Mudra László / Zeneakadémia)

Ebben az előadásban a hangszer(kíséret) nem válhat a megszokott módon dialogizáló szereplővé (s ha igen, csekélyebb mértékben), inkább a lelkiállapot árnyékszerűségét, megfoghatatlanságát erősíti. De akadnak kifejezetten expresszív részek a hárfaszólamban: a Die Wetterfahne című dalban például fokozottan hat, hogy a hárfaszólam nem „hárfaszerű”, hanem zongoraszerű – így illusztrációja a beszélő diszfunkcióját („Was fragen sie nach meinen Schmerzen?”). A végtelen reménytelenség helyett inkább az érzelmi túlfűtöttség, a szeszély kerül elő néhány dalban (Gefrorne Tränen, Wasserflut, Der Wegweiser), néhol különösen széles spektrumon (Auf dem Flusse, Der greise Kopf – az utóbbi a megszólaló mobiltelefon ellenére is; emberek, halkítsátok le mindig a készüléket!). Baráth Emőke kifejezetten mutatósan adta elő az Irrlicht és a Mut! című dalokat, jelezve, hogy a barokk edzés itt sincs hiába. Egészen átlényegül, meditatív hatásúvá válik a hárfa hangjától a Rast, igaz, hasonló szelídüléstől a Die Post például veszít az erejéből.

20181011_Winterreise-noiszemmel_Mudra_Laszlo50-103003.jpg

Baráth Emőke és Razvaljajeva Anasztázia Winterreise-előadása a Zeneakadémia Solti termében 2018. október 11-én (Fotó/Forrás: Mudra László / Zeneakadémia)

Mire megérkezünk A kintornás (Der Leiermann) című dalhoz, a hárfa és a női énekhang delejes vonzerőre tesz szert. Novák Eszter rendezésében olykor-olykor egy női sziluett bukkan fel a spanyolfal mögött, és a műben előrehaladva az énekesnő megszabadul a ruháitól. A kintornásnak már csak egy kombinéban énekel. A vizualitás és a zeneiség ilyesféle együtthatása mindennél jobban megmutatja, hogy a líra végpontja a bezárulás, amikor a beszélő saját hangjának – érzelmeinek, szomorúságának – bűvkörébe kerül. Ahogy Ian Bostridge, a dalciklus neves interpretátora írja: „Nincs egy zug, ahová az énekes elbújhatna, védtelenül kell szembenéznie az ürességgel.”

Baráth Emőke és Razvaljajeva Anasztázia szembenéz ezzel az „ürességgel”, s a címben feltett kérdésünket ez meg is válaszolja:

igen, énekelheti.

Zeneakadémia, Solti terem. 2018. október 11.

„Megkérdeztem Baráth Emőkét, hogy volna-e kedve egy téli utazáshoz”

Kapcsolódó

„Megkérdeztem Baráth Emőkét, hogy volna-e kedve egy téli utazáshoz”

Ki mondta, hogy a Winterreise férfi dalciklus? És hogy zongorán kell kísérni? Razvaljajeva Anasztázia hárfaművész Baráth Emőkével adja elő Schubert művét októberben a Zeneakadémián. A Figarónak mesélt a közelgő koncertről és a pezsgő magyar hárfáséletről.

Baráth Emőke, a jó hír vivője

Baráth Emőke, a jó hír vivője

A tehetséges és gyönyörű szoprán első nemzetközi sikerét egy nadrágszerepben aratta a Julius Caesar Sestójaként. Baráth Emőke a KULT50-ben megjelent portréja.

„Az ösztöneimre hagyatkozom”

„Az ösztöneimre hagyatkozom”

A Kult50 idei kiadásában helyet érdemlő Baráth Emőke a 17-18. századi énekesrepertoár specialistája. Tőlünk nyugatabbra többen ismerik, mint itthon, a váci Régi Zenei Napokon arról kérdeztük, hogy miként szerelmesedett bele ennek a kornak a muzsikájába.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

Amikor a nadrág és a kották is otthon maradnak

Vásáry Tamás számos alkalommal muzsikált együtt Érdi Tamással, ez a történet is egy ilyen koncertről szól. Érdi Szabó Márta könyvben írta meg fia történetét, ebből közlünk egy szemelvényt.
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Jazz/World

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kult50

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus hír

Draskóczky Gábort díjazta az Amerikai Hegedűtársaság

A clevelandi hangszertársaság minden évben díjakat ad át a legjobb vonós hangszerek és vonók készítőinek.
Klasszikus interjú

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Klasszikus lemez

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Klasszikus koktélparti

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?