Klasszikus

Énekelheti-e nő a férfihangra írt Schubert-dalciklust?

2018.10.15. 16:30
Ajánlom
Baráth Emőke és Razvaljajeva Anasztázia a Téli utazást adták elő a Zeneakadémián: tenor helyett egy szopránt, zongora helyett a hárfa hangját hallottuk. Jól jártunk vele.

Vajon ugyanaz a magány jut a férfinak és a nőnek? Ezt legfeljebb Teiresziász tudná megmondani, aki hét évet élt nőként, de miután visszaváltozott, csak a szexuális örömökről számolt be Zeusznak és Hérának. Schubert, úgy vélhetjük, a férfibánat legmélyét átélte élete során – közeli barátai között csak férfiakat találunk, és ez az elszigeteltség, a szomorú férfisorsba való bezártság érződik a Téli utazás című dalciklusban is. Más ez, mint A szép molnárlány, amelyben az áhított hölgy elérhetetlen ugyan, de mégis a beszélő közelében van. A Téli utazás depressziója sokkal megfoghatatlanabb, egyetemesebb, mélyebb. Éppen ez teszi alkalmassá a dalciklust arra, hogy női énekes adja elő.

20181011_Winterreise-noiszemmel_Mudra_Laszlo35-102719.jpg

Baráth Emőke a Winterreise előadásán 2018. október 11-én a Solti teremben (Fotó/Forrás: Mudra László / Zeneakadémia)

Baráth Emőke nem az első.

Elena Gerhardt német mezzoszoprán már a két világháború között énekelte a Winterreisét koncerten, Lotte Lehmann elsőként rögzítette lemezen 1940-ben, nevezetes és ma is gyakran forgatott felvétel Christa Ludwigé (1988), akit James Levine kísért. Szerintem Brigitte Fassbaender felvétele a legjobb (1990, EMI), akit hallva még a kérdést is elfelejtjük, hogy jól áll-e a női hangnak a Winterreise.

Baráth Emőke és Razvaljajeva Anasztázia előadásáról mégis úgy gondolom, hogy más mércével kell figyelnünk ezt a feldolgozást, mint akár a férfi, akár a női előadók interpretációját. A Winterreise, jóllehet tenor hangra íródott, idővel átszökött a bariton repertoárba. Christian Gerhaher, Matthias Goerne, Dietrich Fischer-Dieskau, Thomas Quasthoff és Hans Hotter után valószínűleg sokan vannak abban a hiszemben, hogy ez egy bariton-ciklus. S ugyanez a helyzet női oldalon, Christa Ludwig kontraalt, Brigitte Fassbaender mezzo. Baráth Emőke viszont szoprán, és ennélfogva egészen más érzéseket közvetít. Az ő Téli utazása sokkal törékenyebb, az öröm hangjai valóságosabbak, s a hallgató úgy érzi, ez a lírai beszélő talán megvigasztalódhat. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy a hárfa alkatánál fogva nem képes azokra a kitörő fortékra, amely a zongoraszólamot jellemzik, egészen más dalciklust kapunk.

De mi van, ha ebből az irányból indulva is elvihetik a művet a katarzis pontjáig?

– ahhoz a ponthoz, amely a Winterreise esetében igen nevezetes.

20181011_Winterreise-noiszemmel_Mudra_Laszlo39-103156.jpg

Winterreise - Baráth Emőke (Fotó/Forrás: Mudra László / Zeneakadémia)

Ebben az előadásban a hangszer(kíséret) nem válhat a megszokott módon dialogizáló szereplővé (s ha igen, csekélyebb mértékben), inkább a lelkiállapot árnyékszerűségét, megfoghatatlanságát erősíti. De akadnak kifejezetten expresszív részek a hárfaszólamban: a Die Wetterfahne című dalban például fokozottan hat, hogy a hárfaszólam nem „hárfaszerű”, hanem zongoraszerű – így illusztrációja a beszélő diszfunkcióját („Was fragen sie nach meinen Schmerzen?”). A végtelen reménytelenség helyett inkább az érzelmi túlfűtöttség, a szeszély kerül elő néhány dalban (Gefrorne Tränen, Wasserflut, Der Wegweiser), néhol különösen széles spektrumon (Auf dem Flusse, Der greise Kopf – az utóbbi a megszólaló mobiltelefon ellenére is; emberek, halkítsátok le mindig a készüléket!). Baráth Emőke kifejezetten mutatósan adta elő az Irrlicht és a Mut! című dalokat, jelezve, hogy a barokk edzés itt sincs hiába. Egészen átlényegül, meditatív hatásúvá válik a hárfa hangjától a Rast, igaz, hasonló szelídüléstől a Die Post például veszít az erejéből.

20181011_Winterreise-noiszemmel_Mudra_Laszlo50-103003.jpg

Baráth Emőke és Razvaljajeva Anasztázia Winterreise-előadása a Zeneakadémia Solti termében 2018. október 11-én (Fotó/Forrás: Mudra László / Zeneakadémia)

Mire megérkezünk A kintornás (Der Leiermann) című dalhoz, a hárfa és a női énekhang delejes vonzerőre tesz szert. Novák Eszter rendezésében olykor-olykor egy női sziluett bukkan fel a spanyolfal mögött, és a műben előrehaladva az énekesnő megszabadul a ruháitól. A kintornásnak már csak egy kombinéban énekel. A vizualitás és a zeneiség ilyesféle együtthatása mindennél jobban megmutatja, hogy a líra végpontja a bezárulás, amikor a beszélő saját hangjának – érzelmeinek, szomorúságának – bűvkörébe kerül. Ahogy Ian Bostridge, a dalciklus neves interpretátora írja: „Nincs egy zug, ahová az énekes elbújhatna, védtelenül kell szembenéznie az ürességgel.”

Baráth Emőke és Razvaljajeva Anasztázia szembenéz ezzel az „ürességgel”, s a címben feltett kérdésünket ez meg is válaszolja:

igen, énekelheti.

Zeneakadémia, Solti terem. 2018. október 11.

„Megkérdeztem Baráth Emőkét, hogy volna-e kedve egy téli utazáshoz”

Kapcsolódó

„Megkérdeztem Baráth Emőkét, hogy volna-e kedve egy téli utazáshoz”

Ki mondta, hogy a Winterreise férfi dalciklus? És hogy zongorán kell kísérni? Razvaljajeva Anasztázia hárfaművész Baráth Emőkével adja elő Schubert művét októberben a Zeneakadémián. A Figarónak mesélt a közelgő koncertről és a pezsgő magyar hárfáséletről.

Baráth Emőke, a jó hír vivője

Baráth Emőke, a jó hír vivője

A tehetséges és gyönyörű szoprán első nemzetközi sikerét egy nadrágszerepben aratta a Julius Caesar Sestójaként. Baráth Emőke a KULT50-ben megjelent portréja.

„Az ösztöneimre hagyatkozom”

„Az ösztöneimre hagyatkozom”

A Kult50 idei kiadásában helyet érdemlő Baráth Emőke a 17-18. századi énekesrepertoár specialistája. Tőlünk nyugatabbra többen ismerik, mint itthon, a váci Régi Zenei Napokon arról kérdeztük, hogy miként szerelmesedett bele ennek a kornak a muzsikájába.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Színház

Aki tudott szeretni – Törőcsik Mari visszatért a Nemzetibe

Szeptember 21-én nagyszabású gála keretében helyezték el az emlékezés sárga rózsáit egy ikonikus fotel mellé Törőcsik Mari pályatársai és barátai a Nemzeti Színházban. A nézőtéren meghatott csend, a színpad elé kifeszített kivetítőn egy mondat – „Tudni kell szeretni” – és egy távolba révedő arc… Marié.
Klasszikus

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.
Színház

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.
Színház

Mécs Károly végleg visszavonul

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész pályafutásának hatvan éve alatt számos helyen megfordult, jelenleg egy előadásban látható, utána visszavonul.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Európai körutazás a tánc nyelvén: Erdélytől Örményországon át Spanyolországig a Liszt Ünnepen

Az első Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál nevéhez méltóan a kontinens különböző szegleteit hozza el a magyar fővárosba október 8. és október 24. között, mégpedig nem is akármilyen előadások formájában! A tánc- és mozgásművészet legkülönfélébb műfajai invitálják kulturális utazásra a nézőket: flamenco, néptánc, balett és fizikai színház várja a közönséget.
Klasszikus ajánló

Brahms, magyar zene és kortárs darabok a Concerto Budapest évadában

A Bartók, Liszt és Josef Suk műveinek szentelt évadnyitó dupla koncert után az ősz folyamán több rövid fesztivál is megvalósul a zenekar szervezésében, elsőként októberben a Magyar Kincsek Ünnepe.
Klasszikus ajánló

Szupersztár, lángész, egyetem és kisbolygó – történetek Lisztről és egy vadonatúj fesztiválról

Sokan az első „rocksztárnak” tekintik, akiért addig sosem látott módon rajongott a közönség, még többen egyszerűen korszakalkotó zenei géniusznak tartják, teljes joggal: Budapesten, Európa és a világ nagyvárosaiban számtalan köztéri szobor idézi meg alakját, de neveztek el róla egyetemet, repteret, sőt kisbolygót is.
Klasszikus interjú

A zene fölszabadít – jótékonysági koncert neves fellépőkkel a Zeneakadémián

Október 3-án délután neves zenészek adnak jótékonysági koncertet a Zeneakadémia Nagytermében. Olyan muzsikusok, mint Vásáry Tamás, Sümegi Eszter, Rajk Judit, Rolla János és a művésszé érett „csodagyerek”, Gertler Teo. A jegybevételt az EKC Szent János Kórház I. Belgyógyászati-Gasztroenterológiai osztálya kapja. Az eseményről, valamint a zene és a gyógyítás kapcsolatáról az osztályvezető főorvossal, egyben a rendezvény házigazdájával, dr. Székely Györggyel beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.