Klasszikus

Énekszó hanggal, jellel

2005.06.07. 00:00
Ajánlom
Siketnéma Huckleberry Finn a washingtoni Ford's színpadán Játszhat-e valaki úgy musical-főszerepet, hogy egy hang se jön ki a torkán? Kíváncsi-e a szélesebb közönség egy kisebb csoport speciális igényeinek figyelembevételével készült darabra? A józan ész szerint a válasz két nem, de a valóság néha rácáfol a logikára: igen, igen.

A Nagy folyó (Big River) Mark Twain Huckleberry Finnjéből készült, és a két évtizeddel ezelőtti első Broadway-változatot jelölték a műfaj Oscarjának számító Tony-díjra, vagyis nyilván megfelelt a szakmai igényeknek és követelményeknek. Eredeti érdemeiről azonban most szó se essék, mert a Nagy folyót újabban a Deaf West Theater feldolgozásában állítják színpadra, és a Los Angeles-i siket színház verziója legalább akkora siker.

Washingtonban a főszereplő a tizennyolc éves Christopher Corrigan, aki fiatal kora ellenére és siketnéma létére volt már Rómeó, Claude Frollo a Notre Dame-i toronyőrben és Orin a Rémségek kicsiny boltjában. Most azonban nem a főváros északkeleti negyedében lévő, és az amerikai siketkultúra egyik fellegvárának számító Gallaudet Egyetem társulatával, és nem is csak siketek előtt lép fel, hanem halló színészekkel, és túlnyomórészt halló közönségnek játszik. Szövegét a narrátor Mark Twaint megszemélyesítő Bill O'Brian mondja, aki a dalokat is énekli. Corrigan ezalatt jelnyelven ad elő, ami a színházban több egyszerű tolmácsolásnál: hangerőt, intonációt, tónusokat, hangulatot fejez ki, amellett, hogy visszaadja a szöveget.

Más karakterek esetében a rendezés másként oldotta meg a dilemmát. A rabszolga Jimet játszó színes bőrű színész (a lenyűgözően tehetséges Michael McElroy) beszéd és ének közben maga jelel. Huck apját viszont, a csavargó érzelmes jobbik és alkoholtól bűzlő rosszabbik felét tükrözve, egyszerre ketten alakítják: az egyik beszél, a másik mutogat. A legérdekesebbek a dalok, amelyek egyrészt nagyszerű énekhangokon szólalnak meg, másrészt a jelnyelvet nem ismerők számára is érthető érzelmekként látjuk őket megelevenedni. Amikor egy refrén erejéig elnémul a kórus, és csak a jeleket látjuk, egy pillanatra átérezhetjük, milyen a hangoktól megfosztva élni. Az eredetileg a feketék és a fehérek viszonyáról szóló darab ezzel új dimenziót kap, a hallók és a siketek közös világáról is szól. Új értelmet kap a többség, a kisebbség, a tolerancia és az egyenjogúság fogalma, s többé nem kell észérveket felhozni, akinek van szíve, érzi, mi helyes és mi helytelen.

A finálé után egy emberként ugrott fel a közönség, hogy állva tapsoljon - illetve Corrigan és a többi siket színész esetében kezeit függőlegesen rezegtetve fejezze ki elismerését. A Ford's Theater első emeleti páholyából alighanem egyetértően mosolygott az 1865. április 14-én itt lelőtt Abraham Lincoln szelleme: Amerika, az aktuálpolitika pillanatnyi zavarai ellenére, ma is képes hozzájárulni az emberi élet javításához.

Washington, 2005. június

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Klasszikus

Varga Judit: Hiányzott a női példakép

Varga Judit nevével az idei fesztivál programjában többször találkozhatunk zeneszerzőként és kurátorként is. Judit szeptember óta a bécsi zeneakadémia (MDW) médiazeneszerzés professzora, aki ezt megelőzően a budapesti és a bécsi Zeneakadémián párhuzamosan tanított.
Színház

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Klasszikus hír

Gustavo Dudamel folytatja Los Angelesben

Újabb négy évre meghosszabbították a szerződését a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar élén, 2026-ig maradhat.
Klasszikus interjú

Varga Judit: Hiányzott a női példakép

Varga Judit nevével az idei fesztivál programjában többször találkozhatunk zeneszerzőként és kurátorként is. Judit szeptember óta a bécsi zeneakadémia (MDW) médiazeneszerzés professzora, aki ezt megelőzően a budapesti és a bécsi Zeneakadémián párhuzamosan tanított.
Klasszikus turné

Tizenhét állomásos országos turnéra indul Boros Misi

A Filharmónia Magyarország és a Virtuózok szervezésében első országos turnéjára indul a 16 éves Boros Misi. A Virtuózok klasszikus zenei tévés tehetségkutatóból ismert zongoraművész kimondottan e turné állomásaira összeállított műsorát 17 városban hallhatja a közönség.