Klasszikus

Enrico Pace: "Liszt az emberi létezés egészét akarta megragadni"

2013.04.08. 12:08
Ajánlom
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar április 11-i, ünnepi hangversenyén a Riminiben született, olasz zongorista szólaltatja meg Liszt A-dúr zongoraversenyét és Haláltáncát. Az utrechti Nemzetközi Liszt Zongoraverseny 1989-es győzteseként befutott Pace a koncert előtt telefonon beszélt a komponista érdeklődésének sokoldalúságáról, emberi és művészi nagyságáról. INTERJÚ

- Mikor és hogyan fedezte fel Liszt zenéjét?

- Vonzalmam Liszthez sok-sok évvel ezelőttre nyúlik vissza. Még kisgyerekkoromban hallottam a szüleim révén a zenéjét felvételeken. Első és második zongoraversenye és pár zongoraátirata az első olyan komolyzenei művek között szerepeltek, amelyeket hallgattam. Azután vásárolni és gyűjteni kezdtem a Liszt-kottákat - mindent, amire csak rá tudtam tenni a kezem! Ez a szenvedélyem a mai napig megmaradt, mert számomra Liszt volt a legnagyobb zongorista. Játéktechnikai szempontból is elképesztő, mennyit tett hozzá a hangszer irodalmához, de ugyanúgy lenyűgöz, mint ember és művész.

- Miben más, mint a többi romantikus zeneszerző?

- Szerintem főleg abban, hogy sokkal több volt, mint pusztán zenész és komponista. Ha szemügyre vesszük az életművét, nyilvánvaló, hogy az emberi lélek természete foglalkoztatta; az emberi létezés egészét akarta megragadni. Ezért sokszor fordult inspirációért a társművészetek felé. Gyakran merített ihletet irodalmi művekből vagy festményekből. A Haláltáncot például egy pisai freskó hatására kezdte el komponálni. De sok más olasz műalkotást is megtett művei kiindulópontjául. Szerette, és hivatkozási alapnak is használta Petrarca, Dante és Tasso műveit - sok más íróéi mellett. Szerette volna bizonyos értelemben újraegyesíteni a művészeti ágakat - azzal párhuzamosan, ahogy az emberi létezés esszenciáját megragadhatónak vélte. Második zongoraversenye szép példa a fentiekre, vissza-visszatérő motívumával. Mindig újabb kontextusba ágyazva hallhatjuk az ismétlődő témát - mi ez, ha nem annak kifejezése, hogy az emberi lélek a bölcsőtől a sírig változatlan marad lényegét tekintve, csak épp változó körülmények közepette?

- Ön karmester és zongorista is. Könnyebbé teszi ez Liszt megszólaltatását, aki maga is mindkét mesterségben járatos volt?

- Mindenek előtt azt meg kell jegyeznem, hogy akkoriban máshogy működtek a dolgok, mint manapság. A zenészeknek és zeneszerzőknek gyakran mindent maguknak kellett csinálniuk. Liszt zenét írt, előadóművész és karmester is volt, ami a maga korában teljesen természetes dolognak számított. Én vezényeltem (időnként) zongoraversenyeket a hangszer mögül, de elsősorban zongorista vagyok. Tanulmányaim révén azonban egész biztosan könnyebb a dolgom, valószínűleg jobban átlátom a „nagy egészet" az előadott művek esetében. Ezen kívül, azt hiszem, a zenekarral is jobb kapcsolatot tudok így kialakítani. Pont ezért szeretek egyébként kamarazenét is játszani, ahol a zenészek jobban odafigyelnek egymásra, jobban értik egymást játék közben.

- Végül: milyen várakozásokkal tekint a budapesti koncert elé?

- Nagyon-nagyon várom a hangversenyt. Lisztet játszani Budapesten, Kocsis Zoltán vezényletével rendkívül izgalmasnak ígérkezik - és egy kicsit ijesztő is! Mint mindig, megpróbálom most is a darabok szellemiségét megragadni, egy lépéssel túlhaladva a kotta apró részletein. Azt hiszem ugyanis, hogy nekünk, előadóknak ez a kötelességünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kórus

Solti Árpád nyerte a Mátrai Művészeti Napok zeneszerzői pályázatát

Solti Árpád műve nyerte el a Vox Mirabilis és a Muzsikál az Erdő Alapítvány zeneszerzői pályázatának fődíját, amelyet a Mátrai Művészeti Napok jubileuma alkalmából hirdettek meg
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.
Klasszikus molnár anna

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus ajánló

Így telik a Klassz a pARTon! fesztivál (és ajánlunk néhány következő koncertet is)

Július 8-án a Pesti Vigadóban startolt a Klassz a pARTon! fesztivál, amelynek a következő héten Szigligeten, Balatonfüreden és Paloznakon lesznek koncertjei. A Danubia Zenekar, Érdi Tamás, Vásáry Tamás és a Concerto Budapest a fellépők között.
Klasszikus hír

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.