Klasszikus

Eötvös, Mâche és Risset tudományos fókuszból

2012.04.17. 15:33
Ajánlom
Idehaza a kortárs zene nem csak a koncertéletben bizonyul olyan szegmensnek, amit kizárólag nagyítóval lehet észrevenni, de még inkább ez a helyzet a tudományos közéletben betöltött helyével. Pedig lenne miről beszélni a magyar kortárs zene kapcsán – legalábbis így vélik ezt a világ számos zenei központjában, ahol Ligeti és Kurtág mellett régóta a harmadik legfontosabb név Eötvös Péteré, akit márciusban egy párizsi konferencia emelt a homlokterébe, a Louvre köszöntött egy vetítésekkel egybekötött közönségtalálkozó formájában.

"A művészi és a tudományos érdeklődés összekapcsolódásából eredő zeneszerzői elképzelések a 20. század mestereinek nagy részénél könnyen felfedezhetők" - így summázta tapasztalatait az Université de Bourgogne zenetudomány tanszékének vezetője, Philippe Lalitte a március 23-24-én a párizsi CDMC (Center de documentation de la musique contemporaine) és a párizsi Conservatoire helyszínein megrendezett zenetudományi konferencia zárszavában. Ezzel a kommentárjával nem csak arra utalt vissza, hogy a 18 előadó igen sokféle szempontból világította meg a francia kortárs zenei élet két nagy becsben tartott „öregjének" és a konferenciával párhuzamosan a Louvre-ban is ünnepelt Eötvös Péternek a tudományok által is erősen inspirált képzelőerejét, hanem egyúttal egy szélesebb kontextusba is helyezte a fent említett urakat.

Nyilván ugyanez a kontextus (Varèse, Cowell, Cage, Messiaen, Xenakis, Stockhausen, Ligeti, Reich és hasonló mesterek társasága) lebegett a konferenciát kezdeményező Grabócz Márta (Université de Strasbourg) szeme előtt is, amikor e három, kimondottan független, kollektív stílusirányzatokba nem sorolható komponistát helyezte a találkozó fókuszába. A zenei hangzás lehetséges forrásainak kutatása és az új hangzásoknak megfelelő, innovatív zenei struktúrák létrehozására irányuló szándék kétségtelenül közös platformot teremt az egyébként klasszika-filológusként és zeneelméleti teoretikusként is aktív, az élő elektronikus zenében fáradhatatlanul kutató François-Bernard Mâche (*1935), a komputerzenei pionírként számon tartott, a kortárs akusztikai kutatásokban nemzetközi tekintélynek számító Jean-Claude Risset (*1938), valamint a pályája kezdetén (még operái előtt) a hangzás és a struktúra experimentális megközelítését tanúsító Eötvös Péter (*1944) között. A konferencia szervezőinek azonban határozott meggyőződése volt az is, hogy a három zeneszerző munkásságának további közös vonásai vannak. Mindenekelőtt az, hogy a kísérleti eljárások mindegyiküknél alapvetően expresszív alkotói közlésekbe torkollnak. Magyarán szólva számukra a kísérlet nem önmagát igazolja, hanem eszközévé válik egy olyan művészetnek, aminek van mondanivalója, s ami élő kapcsolatban áll az elbeszélés és a dramaturgia ősi tradícióival. Mi sem igazolja ezt világosabban, mint az a közös érdeklődés, amit a nyelv (élő és holt, megszólaló és lejegyzett) iránt táplálnak, midőn a zeneszerző észjárásával a beszéd és a nyelv kimeríthetetlen titkait kutatják: hol az opera, hol a hangszeres zenés színház, hol az elképzelt jelenet műfajában.

Mâche Messiaen egykori tanítványaként és a francia Művészeti Akadémia Xenakis-t váltó elnökeként olyan életművet hozott létre, ami egyszerre nyitott a legmodernebb technika eredményeire, az antik kultúrák rejtélyes emlékeire, és olyan időtlen realitásokra is, mint amelyekhez az ornitológia (sőt a zoo-muzikológia) fér hozzá. Műhelyének strukturális modelljeit Jean-Marc Bardot (Université Jean Monnet) elemezte, a kompozíciók időbeli dimenzióit a konferenciát záró koncerten nagyszerű zongoristaként is megismert Georges Bériachvili értelmezte, a Xenakis-kapcsolatot pedig Cyrille Delhaye (Université de Rouen) tárgyalta. Jean-Claude Risset fantasztikus hangtájait és elképzelt jeleneteit Elsa Filipe (Sorbonne) valamint Pascal Pistone (Université de Bordeaux III) vette górcső alá. Eötvös Péter korai remekművéről, a Kosmosról Marie Laviéville-Angelier (Université Paris-Est Marne-la-Vallée) készített történetileg is tájékozódó metszetett, újabb operáiról pedig Béatrice Ramaut-Chevassus (Université Jean Monnet) értekezett. Míg az előbbi előadó arra mutatott rá meggyőzően, hogy a teatralitás kezdettől jelen volt Eötvös művészetében és töretlenül fejlődött első korszakában is, az utóbbi felszólaló az újabb operákban még mindig kitapintható természeti modellek jelenlétét igazolta: tehát Eötvös korai korszakának egyik fő karakterisztikumát. Többen vállalkoztak arra is, hogy összehasonlító elemzését adják a három mester munkáinak: Grabócz Márta, François-Gildas Tual (Conservatoire de Grenoble), Laurent Pottier (Université Jean Monnet) és Olivier Baudoin (Sorbonne) ennyiben a konferencia legátfogóbb vállalásait tették. A tudományos program végeztével Thierry Miroglio és Georges Bériachvili előadásában Eötvös Péter Kosmos és Thunder című alkotásai, Jean-Claude Risset Nature contre nature c. elektroakusztikus kompozíciója, valamint François-Bernard Mâche zongorára és saját „elektronikus árnyékára" írott Nocturne-je szólalt meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus lemez

Egy orgonista New Yorkban: Megjelent Karosi Bálint új szerzői lemeze

Az albumon Anastasia Razvalyaeva, Szalai András, Környei Miklós és az Anima Musicae játéka is hallható.
Klasszikus hír

Bársony László brácsaművész kapta idén a Weiner Leó-emlékdíjat

Az elismerést azok a kiváló zeneművészek és -tanárok kaphatják, akik Weiner Leó szellemében fejtették ki sok évtizeden át odaadó és eredményes művészi-tanári munkásságukat.
Klasszikus ütőhangszer

Ütőhangszeres szakmai nap és konferencia Szegeden

2019. október 5-én hiánypótló és nagyszabású ütőhangszeres rendezvénynek ad otthont Szeged.
Klasszikus hír

Egy női zeneszerző kapta idén a zenei Pulitzer-díjat

Ellen Reid első operájáért kapta meg a 15 ezer dollárral járó elismerést.
Klasszikus ajánló

Grúzia egy estére Budapestre költözik

Az Ignis Fatuus Kamaraegyüttes előadásában egy nem túl távoli, de itthon kevéssé ismert ország zenéje szólal meg április 26-án az Ádám Jenő Zeneiskola Kamaratermében este héttől.