Klasszikus

Eötvös, Mâche és Risset tudományos fókuszból

2012.04.17. 15:33
Ajánlom
Idehaza a kortárs zene nem csak a koncertéletben bizonyul olyan szegmensnek, amit kizárólag nagyítóval lehet észrevenni, de még inkább ez a helyzet a tudományos közéletben betöltött helyével. Pedig lenne miről beszélni a magyar kortárs zene kapcsán – legalábbis így vélik ezt a világ számos zenei központjában, ahol Ligeti és Kurtág mellett régóta a harmadik legfontosabb név Eötvös Péteré, akit márciusban egy párizsi konferencia emelt a homlokterébe, a Louvre köszöntött egy vetítésekkel egybekötött közönségtalálkozó formájában.

"A művészi és a tudományos érdeklődés összekapcsolódásából eredő zeneszerzői elképzelések a 20. század mestereinek nagy részénél könnyen felfedezhetők" - így summázta tapasztalatait az Université de Bourgogne zenetudomány tanszékének vezetője, Philippe Lalitte a március 23-24-én a párizsi CDMC (Center de documentation de la musique contemporaine) és a párizsi Conservatoire helyszínein megrendezett zenetudományi konferencia zárszavában. Ezzel a kommentárjával nem csak arra utalt vissza, hogy a 18 előadó igen sokféle szempontból világította meg a francia kortárs zenei élet két nagy becsben tartott „öregjének" és a konferenciával párhuzamosan a Louvre-ban is ünnepelt Eötvös Péternek a tudományok által is erősen inspirált képzelőerejét, hanem egyúttal egy szélesebb kontextusba is helyezte a fent említett urakat.

Nyilván ugyanez a kontextus (Varèse, Cowell, Cage, Messiaen, Xenakis, Stockhausen, Ligeti, Reich és hasonló mesterek társasága) lebegett a konferenciát kezdeményező Grabócz Márta (Université de Strasbourg) szeme előtt is, amikor e három, kimondottan független, kollektív stílusirányzatokba nem sorolható komponistát helyezte a találkozó fókuszába. A zenei hangzás lehetséges forrásainak kutatása és az új hangzásoknak megfelelő, innovatív zenei struktúrák létrehozására irányuló szándék kétségtelenül közös platformot teremt az egyébként klasszika-filológusként és zeneelméleti teoretikusként is aktív, az élő elektronikus zenében fáradhatatlanul kutató François-Bernard Mâche (*1935), a komputerzenei pionírként számon tartott, a kortárs akusztikai kutatásokban nemzetközi tekintélynek számító Jean-Claude Risset (*1938), valamint a pályája kezdetén (még operái előtt) a hangzás és a struktúra experimentális megközelítését tanúsító Eötvös Péter (*1944) között. A konferencia szervezőinek azonban határozott meggyőződése volt az is, hogy a három zeneszerző munkásságának további közös vonásai vannak. Mindenekelőtt az, hogy a kísérleti eljárások mindegyiküknél alapvetően expresszív alkotói közlésekbe torkollnak. Magyarán szólva számukra a kísérlet nem önmagát igazolja, hanem eszközévé válik egy olyan művészetnek, aminek van mondanivalója, s ami élő kapcsolatban áll az elbeszélés és a dramaturgia ősi tradícióival. Mi sem igazolja ezt világosabban, mint az a közös érdeklődés, amit a nyelv (élő és holt, megszólaló és lejegyzett) iránt táplálnak, midőn a zeneszerző észjárásával a beszéd és a nyelv kimeríthetetlen titkait kutatják: hol az opera, hol a hangszeres zenés színház, hol az elképzelt jelenet műfajában.

Mâche Messiaen egykori tanítványaként és a francia Művészeti Akadémia Xenakis-t váltó elnökeként olyan életművet hozott létre, ami egyszerre nyitott a legmodernebb technika eredményeire, az antik kultúrák rejtélyes emlékeire, és olyan időtlen realitásokra is, mint amelyekhez az ornitológia (sőt a zoo-muzikológia) fér hozzá. Műhelyének strukturális modelljeit Jean-Marc Bardot (Université Jean Monnet) elemezte, a kompozíciók időbeli dimenzióit a konferenciát záró koncerten nagyszerű zongoristaként is megismert Georges Bériachvili értelmezte, a Xenakis-kapcsolatot pedig Cyrille Delhaye (Université de Rouen) tárgyalta. Jean-Claude Risset fantasztikus hangtájait és elképzelt jeleneteit Elsa Filipe (Sorbonne) valamint Pascal Pistone (Université de Bordeaux III) vette górcső alá. Eötvös Péter korai remekművéről, a Kosmosról Marie Laviéville-Angelier (Université Paris-Est Marne-la-Vallée) készített történetileg is tájékozódó metszetett, újabb operáiról pedig Béatrice Ramaut-Chevassus (Université Jean Monnet) értekezett. Míg az előbbi előadó arra mutatott rá meggyőzően, hogy a teatralitás kezdettől jelen volt Eötvös művészetében és töretlenül fejlődött első korszakában is, az utóbbi felszólaló az újabb operákban még mindig kitapintható természeti modellek jelenlétét igazolta: tehát Eötvös korai korszakának egyik fő karakterisztikumát. Többen vállalkoztak arra is, hogy összehasonlító elemzését adják a három mester munkáinak: Grabócz Márta, François-Gildas Tual (Conservatoire de Grenoble), Laurent Pottier (Université Jean Monnet) és Olivier Baudoin (Sorbonne) ennyiben a konferencia legátfogóbb vállalásait tették. A tudományos program végeztével Thierry Miroglio és Georges Bériachvili előadásában Eötvös Péter Kosmos és Thunder című alkotásai, Jean-Claude Risset Nature contre nature c. elektroakusztikus kompozíciója, valamint François-Bernard Mâche zongorára és saját „elektronikus árnyékára" írott Nocturne-je szólalt meg.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

A Sziget harmadik és negyedik napján is a felhőtlen szórakozásé volt a főszerep – GALÉRIA

A délutánt még pihenéssel és sportolással töltötték a Sziget Szitizenek, az esti koncertre azonban már a fesztiválozók nagy része a színpadok köré csoportosult.
Könyv

Halálosan megfenyegették J. K. Rowlingot, amiért kiállt Salman Rushdie mellett

„Ne aggódj, te leszel a következő" – ez a komment érkezett a Harry Potter-sorozat szerzőjének Twitter-bejegyzése alá, amelyben együttérzéséről biztosította Salman Rushdie-t. A megtámadott író egyébként már felébredt az altatásból, beszélni is tud, állapota azonban még súlyos.
Színház

Résztvevőket keres új előadásához a Paralel Alkotócsoport

Az Otthon című készülő közösségi színházi performanszhoz nemcsak közreműködőket, történeteket is vár a társulat.
Plusz

Ami körül a világ forog – Programajánló a Sziget 6. napjára

Kihagyhatatlannak ígérkezik a fesztivál utolsó, hétfői napja is: a Fidelio Színház- és táncplaccon megtudhatod, mi lesz a cirkusz, a tánc és a performansz ötvözetéből, és, hogy két évnyi korlátozás után hogyan reagál a művészet az érintés lehetőségére. Búcsúztassuk együtt a Szigetet augusztus 15-én!
Színház

Szigorodnak a belépési szabályok a Budapest Bábszínházban

Az intézmény átalakította a házirendjét, komoly életkori feltételekhez kötve a belépést.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Tihanyban lép fel a világhírű Marmen Quartet

A brit vonósnégyes első Magyarországi koncertjét adja az Esterházy Magyarország Alapítvány meghívására, az esemény a Harmónia a Vizek Felett III. – Bencés Zenei Ünnep programsorozat részeként valósul meg, és egyben tiszteleg Joseph Haydn előtt születésének 290. évfordulója alkalmából.
Klasszikus ajánló

Mozarttal járja körül a Balatont a Concerto Budapest

A Jupiter szimfónia, a Varázsfuvola-nyitány, a Kis éji zene, a Serenata notturna, a klarinétverseny, az Üvegharmonika-kvintett, a D-dúr és az F-dúr divertimento is megszólal azokon a hangversenyeken, amelyeket a Concerto Budapest rendez augusztus 11-14. között, nyolc balatoni helyszínen.
Klasszikus ajánló

A Magyar Dal Napja a Pesti Vigadóban

A szeptember 11-i eseményen magyar költők kortárs zeneszerzők által megzenésített verseivel találkozhat a közönség. A Zeneművészeti Tagozat részvétele a Magyar Dal Napján lehetőséget ad arra, hogy a tagozat ösztöndíjasa, Nagy Márta bemutatkozzon mint fellépő zongoraművész, s mint a műsor szerkesztője.
Klasszikus ajánló

Magyarországi bemutatók és világsztárok a Kaposfesten

2022. augusztus 13-16. között újra megrendezik az ország egyik legfontosabb kamarazenei ünnepét, a 13. Kaposfestet. Az idei fesztivál kiemelt vendége lesz Elisabeth Leonskaja, a zongora nagyasszonyaként emlegetett világhírű zongoraművésznő.
Klasszikus ajánló

A megújulás útján – augusztusban újra Arcus Temporum Művészeti Fesztivál

Valódi mélységek és tartalmak. Ezt kínálja minden évben az Arcus Temporum a Pannonhalmi Főapátságban. A monostor csodálatos tereiben idén is a zenei, az irodalmi és a képzőművészeti élet hazai és nemzetközi kiválóságai, és persze a bencés szerzetesek várják a közönséget augusztus 26–28. között.