Klasszikus

EQ

2006.02.27. 00:00
Ajánlom
Adott egy zongorista, aki arról híres, hogy a 20-21. század zenéjéből bármit lezongorázik. Akár fejből is. Ez már magában elég ahhoz, hogy tiszteljük. Társul ehhez technikája, mely közismerten brilliáns. Mi történik, ha kilép a legmodernebb repertoárból?

Egyetlen koncert alapján természetesen nem ildomos erre válaszolni. Mégis: számomra nagy meglepetés volt Pierre-Laurent Aimard hangversenye, mely „A zongora” című, hazai viszonylatban talán a legrangoabb bérletsorozatban hangzott el. Tudom, ismét sokan fognak velem vitatkozni: a közönség jelentős részének nagyon tetszett a koncert – nekem pedig nagyon nem.

Már Debussy nagy sorozata, a Prelűdök első kötete vegyes érzéseket váltott ki belőlem. Alighanem kétféle Debussy-felfogás létezik. Fazekas Gergely például a Hangjegyzet 6. számában (2004 ősz) Walter Gieseking Debussy-játékában azt kifogásolja, hogy túl érzéki: „Vibráló virtuozitása, érzékeny billentése, kifinomult pedálkezelése zene és erotika talán soha nem tapasztalt egységét hozza létre”, írja. Én nem lennék ilyen sommás Giesekinggel kapcsolatban, ami viszont Aimard Debussy-játékát illeti, arra az erotika gyanújnak még az árnya se vetülhet, épp ellenkezőleg.

Lehet, hogy ez nem baj – bár a magam részéről ebben a vonatkozásban is Giesekinggel értek egyet. Aimard helyenként bámulatos sokszínűséggel szólaltatja meg a zongorát, játékában mégis van valami nem természetes. Ha azt mondom, embertelen, az talán túlzás, de túl sok emberi vonást hiába keresnék zongorázásában. A Sisley-képeket felidéző Voiles- („Vitorlák”) tétel visszafogottsága túl kevés, az „Amit a nyugati szél látott” harsánysága nem elég finom. Ennél is zavaróbb, hogy Puck tánca darabos, a Félbeszakadt szerenád is humortalan. Az elsüllyedt katedrális Aimard interpretálásában akár lehetne Elsüllyedt hajó, „A Titanic bukása”: nem hallom sem a harangokat, sem a darab „süllyedésében” is meglévő emelkedettségét, a víz alatt is növekvő teret – csak a zsongást.

Közben rendre úgy érzem, Aimard túlzottan is szó szerint értelmezi a darabok címét – nála (Gyarmati Eszter találó szavaival) nem „a lábtörlő alá rejtett tartalékkulcs” a művek címe. Még ennél is jobban meglep, hogy Aimard – minden híresztelés ellenére – görcsös. Részint fújtat, a feszültség nem a zenéjében, hanem a fogain szűrődik át – hová lett a legendás légzési technikája? Másrészt nem szépek a trillái, különösen a terctrillák bukdácsolnak. (Aki a zongorára szeretné kenni a hibát, emlékezzék vissza Virszaladze finom trilláira ugyanezen a hangszeren). Van persze Aimard előadásának erénye is: a tizenkét apró darab csodálatos egységgé áll össze, ritkán hallani, hogy ennyire összefüggő a mű egésze.

Kurtág Játékokja már közelebb áll Aimard igazi arcához. Ám itt sem érzem elég finomnak, elég közép-európainak a humort, a játékosságot. „A megvadult lenhajú lány” a francia zongoristánál csak címében és utolsó akkordjában Debussy, amúgy inkább pirosra festett kisördög vagy bohóc, aki Debussyt gúnyolja. Szerintem ez a mű félreértése. Hasonlóan: a „Játék a végtelennel”-ben sem a játékot, sem a végtelent nem lelem. Ezzel együtt a nyolc Kurtág-darab hozza a legjobb élményt az este folyamán.

A szünet után következett kedvenc Schumann-művem, a Szimfonikus etűdök, amelyet Aimard a posthumus variációkkal együtt szólaltatott meg. Számomra ez a szenvedés meghosszabbítását jelentette, de úgy láttam, számára is. Itt már csak az nem vette észre, mennyire görcsösen, erőlködve játszik, aki nem akarta. A zongoristának a mű végén alig maradt ereje meghajolni, s bár a meghajlás nem a produkció része, darabossága, méltóságot, nyugalmat nélkülöző sietsége a teljes Schumann-műre visszautalt. A Schumann-műre, melynek vége szinte értékelhetetlen volt (nem elsősorban az utolsó ütemek tévesztésére gondolok), a „molto animato” nála azt jelentette: „gyorsabban” – de ha egy előadás egészéből hiányzik a lélek, akkor nem is jelenthet mást.

Pedig egyik-másik lassabb posthumus variációban kiderült, hogy Aimard akár szépen is zongorázhatna – annál értehetlenebb, miért a düh az egyetlen érzelem, amit bemutatott. Sajnos ez a technika rovására ment – a tizenhatodok rendre összeakadtak, s ha a leütött akkord még egyszerre szólalt is meg, ritkán maradt abba egyszerre. Schumann rendkívül tudatosan építkezik, hosszasan készít elő egy-egy indulatmenetet. Aimard előadásában azonban e helyeken gyakran üresjáratokat tapasztalhattunk, a fortissimók tehát nem voltak felépítve, így vagdalkozásnak hatottak. Holott a darab elején kiderült, képes ő szépen és értelmesen vezetni a szólamokat, csak aztán mintha az egésztől elment volna a kedve, s túl akart volna lenni a koncerten.

A ráadásként eljátszott Debussy-műben, a Nyolcujjas etűdben aztán megint megvillantotta technikai tudását, de számomra ez is (és bizonyos értelemben Kurtág Pantomimja is) azt bizonyította: Aimard-nak nem a zongorával vagy a zongorázással, hanem az érzelmekkel van problémája. Hogy ez mennyire egyszeri vagy átmeneti, nem tudom. De úgy érzem, Aimard számára könnyebben érthető a huszadik század teljes zongorarepertoárja, mint Flaubert vonatkozó műve. Ezért nem tetszett a koncertje.

(2006. február 23. 19:30 Zeneakadémia Nagyterme; Pierre-Laurent Aimard zongoraestje; Debussy: Prelűdök – I. kötet; Kurtág: Játékok – válogatás; Schumann: Szimfonikus etűdök, op. 13)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Jazz/World

„Mecky, drága, jó utat!” – Pályatársai búcsúznak Kóbor Jánostól

December 6-án elhunyt az Omega legendás énekese, Kóbor János, akit egy hónapja szállították kórházba koronavírus-fertőzéssel. Menedzsere később megerősítette: covid okozta szövődmények vezettek a zenész halálához. Kóbor Jánost pályatársai és számos közéleti személy gyászolja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Magyar Valentin: „Minél szélesebb repertoár kiépítése a célom”

Az ifjú zongoraművész neve nemcsak a szakmabeliek, de a zenerajongók körében is egyre ismerősebben cseng. Rendszeres szereplője a hazai és külföldi koncertéletnek, feltűnt a Virtuózok televíziós tehetségkutatóban is, nemrég pedig weimari versenyeredményétől volt hangos a sajtó. Most az MVM Zrt. jóvoltából frissen átadott Junior Prima díja kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Koncerttel és parfümmel ünnepli 210 éves jubileumát a Pannon Filharmonikusok

A december 9-én a Kodály Központban és december 10-én a Müpában elhangzó est programján a zenekar alapítójának, Lickl Györgynek egy ősbemutatója is szerepel.
Klasszikus hír

Próbaéneklést hirdet a Magyar Rádió Énekkara

A Magyar Rádió Énekkara próbaéneklést hirdet határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott tenor és basszus énekművész állásra. Jelentkezési határidő: 2022. január 6.
Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.