Klasszikus

Erőteljes gyengédség

2004.06.16. 00:00
Ajánlom
Schubert Winterreise című dalciklusa a klasszikus dalirodalom egyik legnehezebb, de legizgalmasabb énekelnivalója. A 24 dal Wilhelm Müller verseire íródott, s bár a versek nem alkotnak összefüggő szöveget, tematikailag mégis világosan összetartoznak, ugyanúgy, ahogy megzenésítésük. Müller nem a német költészet nagy alakja, magyarul pedig alig-alig olvasható. A szövegek olykor egész banális egyszerűséggel, közvetlenül fejezik ki a magány, az útkeresés, az elhagyatottság, a halálközeliség élményét, mely leggyakrabban a téli természet képeibe ágyazva (néhány lapát hó alatt) jelenik meg.

A költemények tele vannak kérdésekkel. Schubert zenéjének érzésem szerint egyik nagy újítása az, hogy a kérdéseket zeneileg megfogalmazza – és az említett egyszerűséget a schuberti természetesség, ez a dalszerűen áradó, időnként merészen modern zene közvetíti. Az előadók feladata tehát az, hogy ezt az érzelmileg nagyon őszinte, de korántsem egyszerű világot megteremtsék. Ehhez két szereplő kell: az énekes és a zongorista.

Bár igen gyakran jellegzetes kísérőzongorista a zongorakísérő (mindenekelőtt Gerald Moore, aki legalább három Fischer-Dieskau- és egy Hotter-felvétel zongoristája vagy Jörg Demus), nem kevésszer találhatunk köztük nagy zongoraművészeket is: Szvjatoszlav Richtert Peter Schreier és Fischer-Dieskau egy-egy felvételén, Benjamin Brittent Peter Pearsén (ez a kedvencem), és most Alfred Brendelt Matthias Goerne kísérőjeként.

Nem szeretnék általánosítani, ahány előadás, annyiféle felfogás – de van különbség a moore-i semleges zongorakísérés és a neves zongoristák hozzájárulása közt. A különbség nem értékbeli: Hotter vagy Fischer-Dieskau monó felvételét kihagyhatatlannak tartom, Moore miatt is. Másrészt akármilyen ragyogó legyen az énekes, egy rossz zongorakíséret tönkreteheti a produkciót (ld. Hampson-Sawallisch).

Megint más az, mikor a zongoraszólam külön is érdekes, és a Winterreise bőven ad lehetőséget megmutatni, mit gondol a zongorista (pl. Die Lindenbaum, Rückblick, Das Wirtshaus). És hogy Brendelnek mondandója van Schubertről, azt évtizedek óta tapasztaljuk. Zongorázása alapvetően egyszerű, mint a szonátákban vagy a kisebb zongoradarabokban; ám ez az egyszerűség jobban megvizsgálva nagyon színes. Sehol egy túlzás, egy kiugró hangsúly, Brendel finoman árnyal, de ha kell, igen határozott (pl. Gefrorne Tränen). És a hangképet is tudja árnyalni, a Täuschungban pl. egészen szárazan szól az amúgy szép hangú zongora.

Brendel tehát Goerne lemezének egyik értéke. A másik maga Goerne. Sűrűn vibrált baritonja a magasban sem válik élessé, az F fejhangon és támaszból egyaránt megvan (pl. Das Wirtshaus), sőt a Fisz is (Letzte Hoffnung). Már a Gute Nachtban tapasztalhatjuk: ez a hang egyszerre tud erős és gyengéd, féltő lenni, érzelmi skálája igen széles, de mentes az érzelgősségtől. A könnyed hajlítások (Gefrorne Tränen), a sóhajszerű fájdalom (Erstarrung), mely akár szinte „slágeresen” érzelmes is lehet (Die Lindenbaum), a „sehr leise” pianissimók (Auf dem Flusse) és az éles („stark”) forték szembenállása (Wasserflut, Rast), a pontos és világos hangsúlyozás (Irrlicht) inkább technikailag válnak Goerne dicséretére. Igazán azonban az tetszik, ahány karaktert képes megmutatni (csak a Frühlingstraumban legalább hármat). A reménytelenség, a személyesség, a szomorúság talán az Einsamkeitban a legszebb – ez a dal úgyis nagyon fontos: tizenkettedikként épp a ciklus felét zárja le (Schubert eredetileg abba is hagyta itt a művet, a másik tucat csak később íródott hozzá).

A második tizenkét dal talán jobban összefügg – vagy csak előadásukban? A kétszer tizenkettőn belül a négyszer hat dal is alciklust alkot, mégis világos, hogy a huszonnégy dal egy műegész (nem érintjük itt a versek és a zene szabadkőműves szimbolikáját – zárójelben erről csak annyit: lám, még a romantika esetében is milyen reménytelen a korhűség, mennyire nehéz mai világunkból „átlépni” a hermeneutikai körbe!). A második fele azonban még problematikusabb, még modernebb – gondoljunk a Die Krähe dalba rejtett kromatikájára vagy épp a Der Wegweiser végének monoton hangjaira, a Letzte Hoffnung töredékes voltára vagy a Der greise Kopf hangnemektől való menekülésére. Különösen Goerne pianói félelmetesek (a Das Wirtshausban szinte már túlzottan is), de a határozottságot, a szinte katonás keménységet is megkapjuk (Mut!), ha a darab úgy követeli.

A harmadik érték az, ahogy ez a két nagy művész együttműködik. Koncertfelvételről van szó, egy és negyed órát végigállni se csekélység, nemhogy végigénekelni, ekkora hang- és érzelmi terjedelemben pláne. De ennyire odafigyelve egymásra az első hangtól az utolsóig hibátlanul, stílusban és hangban egyaránt: ez nagy szó, erre csak a legnagyobbak képesek. Goernének van már egy Winterreise-felvétele 1997-ből (Hyperion); Brendelnek több is (pl. Fischer-Dieskauval, 1986-ból). Brendel számos énekessel, Goerne korához képest meglepően sok zongoristával dolgozott együtt – nem tudom, hogy e lemez egyszeri találkozásuk emléke-e, lesz-e folytatás, vagy ki-ki marad a maga útkeresésénél. Egy biztos: sok híres előadása van Schubert Téli utazásának, akad közte jópár nagyon szép – és ez a sor most egy újabb remek felvétellel gazdagodott.

(a szerző az EMI munkatársa)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Én vagyok a legszéle, innen már nincs hova esnem – beszélgetés Urbanovits Krisztinával

Május 23-án volt a premierje az Apertúrában Thomas Bernhard ismert darabjának, A színházcsinálónak, aminek az eredetileg férfira írt főszerepét, Bruscont a darabot rendezőként és dramaturgként is jegyző Urbanovits Krisztina játssza. A friss bemutató kapcsán a KV Társulat alapító tagjával a megszállottság teremtő erejéről beszélgettünk.
Színház

Visszatér a színpadra Kulka János – évadot hirdetett a Jurányi Ház

A Nemzet Színésze egy Thomas Mann-adaptációban lesz látható szeptembertől a Jurányi Ház 2024/205-ös évadában. A játszóhely évadzáró ülésén Rozgonyi-Kulcsár Viktória ismertette a következő szezon előadásait. 
Vizuál

Elhunyt Anouk Aimée

A huszadik századi francia filmművészet egyik legismertebb sztárja 92 éves korában halt meg párizsi otthonában kedden – jelentette be ügynöke és családja.   
Vizuál

10 kihagyhatatlan program az idei Múzeumok éjszakáján

Több száz izgalmas programmal, koncertekkel, tárlatvezetésekkel, interaktív eseményekkel, családi foglalkozásokkal, valamint számos meglepetéssel várják az érdeklődőket június 22-én országszerte a múzeumok és kiállítóterek.
Klasszikus

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„A művek mélyebb megértését tartom a legfontosabbnak” – beszélgetés Szalai Molli zongoraművésszel

Külföldön értük utol a friss Junior Prima-díjas zongoraművészt, aki jövőre már második mesterdiplomáját szerzi. Az MVM Zrt. jóvoltából idén megemelt, hárommillió forinttal járó elismerést ezért felkészülésre, új hangszerre és megszakítás nélküli, folyamatos munkára fordítja majd.
Klasszikus hír

Balogh Máté olasz zeneszerzőversenyen nyert első díjat

A trieszti Friedrich Schiller Kulturális Társaság által kiírt dalversenyen a nagy német költő szövegeit kellett megzenésíteni. A megmérettetést az első alkalommal rendezték meg, Jörg Widmann fővédnöksége alatt.
Klasszikus ajánló

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.
Klasszikus interjú

„Emberi kapcsolat nélkül nem lehet tanítani” – interjú Szecsődi Ferenccel

Kortárs vonóshangszer-kiállítással nyílik meg A magyar hegedű ünnepe június 22-én délelőtt az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. A kétnapos összművészeti esemény idén összekapcsolódik Szecsődi Ferenc hetvenedik születésnapi ünneplésével.
Klasszikus hír

Molnár Anna neves izraeli kortárs zenei együttessel lép fel

Az Israel Contemporary Players június 22-án ad koncertet Tel-Avivban, az elsősorban szintén kortárs zenei produkcióiról ismert mezzoszoprán Steve Reich Tehillim című művében működik közre.