Klasszikus

Érzelmekkel teli elevenség Várdai István új lemezén

2018.03.31. 15:04
Ajánlom
Várdai István Dancing Cello című lemeze nagyobb, átfogó rátekintést ad a tánc klasszikus zenei megjelenéseire a (Stravinsky szemüvegén keresztül figyelt) barokktól Bartókig és Piazzolláig, olasz, lengyel, spanyol, magyar és argentin területekre kirándulva.
Várdai István

Várdai István (Fotó/Forrás: Hungaroton)

Van egy anekdota, amely szerint Lynn Harrel, az 1673-ban készített Stradivarius cselló korábbi birtoklója egyszer egy New York-i taxiban felejtette a hangszerét. A taxis azonban visszafordult, nem ugrott meg a szerény 10-20 millió dolláros hangszerrel. De mi lett volna, ha igen?

Várdai István ugyanis néhány éve ezen a hangszeren játszik: az 1673-as Stradivarius korábban Jacqueline du Pré csellójavolt, később Lynn Harrell és Nina Kotova birtokába került. Ezzel készült a 2016-os Singing Cello című album, amelyen Várdai – ehhez az új lemezhez hasonlóan – Julien Quentin zongoraművésszel hallható.

Új hangszert kapott Várdai István

Kapcsolódó

Új hangszert kapott Várdai István

Világhírű csellistánk, Várdai István ma délelőtt mutatta be a Művészetek Palotájában a sajtó képviselőinek azt a Stradivari csellót, amelyet a közelmúltban egy anonomitását megőrizni kívánó német mecénás vásárolt számára a hangszer amerikai tulajdonosától.

Szóval mi lett volna, ha a taxisofőr meglép a csellóval? Várdai a Dancing Cello albumszámain szárnyal, játéka szenvedélyes, sodró, hangja karakteres, lenyűgözően változatos. Egyébként pedig szólistaként sikert sikerre halmoz. Kell mindehhez a Du Pré-Stradivarius? Talán igen, nem is pusztán azért, mert kivételes minőségű darabról van szó, hanem a hangszer története miatt is. Inspiráló. Várdai játékán hallatszik ez az inspiráció.

Szívből jön, zsigeri, eleven, tele van érzelmekkel.

Várdai István - Julien Quentin: Singing Cello

Várdai István - Julien Quentin: Singing Cello (Fotó/Forrás: Hungaroton)

Sztravinszkij Olasz szvitje – amely egyébként a Pulcinella részleteinek átdolgozása – klasszikus, mérsékelt hangú, szokatlanul, érzékenyen elegáns. A záró Menütt & Finálé tüzes, energikus. A majd tízperces Chopin-mű (Introduction & Polonaise brillante) a lemez emocionális csúcspontja, a hatás pedig a már említett átéltség mellett a tökéletes technikákban, a súlyos basszustartományon és az éneklő, egyben ritmikus a magasabb húrokon.

Gaspar Cassadó méltatlanul elhanyagolt zeneszerző: legalább ugyanolyan érdekes, mint hegedűs kollégája, Fritz Kreisler, és számos művében éppoly invenciózus, mint a „főállású zeneszerző” kortársai – Ravel vagy Kodály. Azért említem ezt a két szerzőt, mert habár Raveltől és Kodálytól idéz a szólócsellóra írott Szvit, önmagában is nagyszerű alkotás. Egyszerre könnyed és érzelmes, fájdalmas, nosztalgikus – és micsoda könnyedén szólnak Várdai keze alatt üveghangok az első tételben.

Ahogy a legtöbb magyar zenész számára, Várdai számára is anyanyelv Bartók. Az eredetileg hegedűre és zongorára írt I. rapszódia legalábbis erről tanúskodik. Ebben a műben bontakozhat ki igazán a zongoraművész, Julien Quentin. Talán nem ez a „legcsellószerűbb” alkotás egy szólista repertoárjában, de ez az előadás feltárja azt a bartóki sokszínűséget, ami még máig is elevenné teszi ezt a zenét.

A két záródarab újra mediterránia: Piazzolla lenyűgöző erejű és sodrású tánca, a Le Grand Tango. Ravel Habanerája pedig inkább levezetés, ugyanez a mediterránia francia tartózkodásba csomagolva.

Hungaroton, 2018

Várdai István Kodály-lemezéről itt írtunk. A művészről hosszabb portrét itt olvashat.

Programkereső

Legolvasottabb

Jazz/World

Gryllus Samu hangszerelte át Gryllus Dániel Weöres Sándor prózájára komponált dalsorozatát

Weöres Sándor költői prózájának, az 1945-ben publikált A teljesség felének sorai közmondásként ma is köztünk élnek. Ezeket a gondolatokat ültette át a zene nyelvére Gryllus Dániel csaknem 40 évvel ezelőtt, most pedig fia hangszerelésében lesznek hallhatóak február 5-én, a Magyar Zene Házában.
Könyv

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.
Színház

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.
Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Minden korosztályból várja az énekelni szerető gyerekeket a Magyar Rádió Gyermekkórusa

Nagycsoportos óvodások és általános iskolás gyermekek számára hirdet felvételt a Magyar Rádió Művészeti Együttesei tagjaként működő Magyar Rádió Gyermekkórusa. A jelentkezési határidő a leendő elsősöknek február 23., a felsőbb évfolyamokba jelentkezők számára pedig április 4. 
Klasszikus videó

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Klasszikus gyász

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Klasszikus ajánló

Kurtág György életműve előtt tisztelegnek a BMC-ben

A zeneszerző fia, ifjabb Kurtág György, Kiss Péter zongoraművész, valamint egy francia művészekből álló kamaraegyüttes ad koncertet a Budapest Music Centerben február 18-án.
Klasszikus interjú

„Minden művészet a káoszból épül fel” – Beszélgetés a Chaos String Quartet tagjaival

Második helyezést ért el a tavaly ősszel tartott Bartók Világversenyen, és a Fidelio különdíjával is gazdagodott a bécsi központú, de különböző nemzetiségű fiatalokból álló Chaos String Quartet. A vonósnégyes két hegedűse, Susanne Schäffer és Kruchió Eszter mesélt együttesükről, a versenyen szerzett élményekről és arról, hogy milyen különleges helyszíneken léptek már fel.