Klasszikus

Érzelmekkel teli elevenség Várdai István új lemezén

2018.03.31. 15:04
Ajánlom
Várdai István Dancing Cello című lemeze nagyobb, átfogó rátekintést ad a tánc klasszikus zenei megjelenéseire a (Stravinsky szemüvegén keresztül figyelt) barokktól Bartókig és Piazzolláig, olasz, lengyel, spanyol, magyar és argentin területekre kirándulva.
Várdai István

Várdai István (Fotó/Forrás: Hungaroton)

Van egy anekdota, amely szerint Lynn Harrel, az 1673-ban készített Stradivarius cselló korábbi birtoklója egyszer egy New York-i taxiban felejtette a hangszerét. A taxis azonban visszafordult, nem ugrott meg a szerény 10-20 millió dolláros hangszerrel. De mi lett volna, ha igen?

Várdai István ugyanis néhány éve ezen a hangszeren játszik: az 1673-as Stradivarius korábban Jacqueline du Pré csellójavolt, később Lynn Harrell és Nina Kotova birtokába került. Ezzel készült a 2016-os Singing Cello című album, amelyen Várdai – ehhez az új lemezhez hasonlóan – Julien Quentin zongoraművésszel hallható.

Új hangszert kapott Várdai István

Kapcsolódó

Új hangszert kapott Várdai István

Világhírű csellistánk, Várdai István ma délelőtt mutatta be a Művészetek Palotájában a sajtó képviselőinek azt a Stradivari csellót, amelyet a közelmúltban egy anonomitását megőrizni kívánó német mecénás vásárolt számára a hangszer amerikai tulajdonosától.

Szóval mi lett volna, ha a taxisofőr meglép a csellóval? Várdai a Dancing Cello albumszámain szárnyal, játéka szenvedélyes, sodró, hangja karakteres, lenyűgözően változatos. Egyébként pedig szólistaként sikert sikerre halmoz. Kell mindehhez a Du Pré-Stradivarius? Talán igen, nem is pusztán azért, mert kivételes minőségű darabról van szó, hanem a hangszer története miatt is. Inspiráló. Várdai játékán hallatszik ez az inspiráció.

Szívből jön, zsigeri, eleven, tele van érzelmekkel.

Várdai István - Julien Quentin: Singing Cello

Várdai István - Julien Quentin: Singing Cello (Fotó/Forrás: Hungaroton)

Sztravinszkij Olasz szvitje – amely egyébként a Pulcinella részleteinek átdolgozása – klasszikus, mérsékelt hangú, szokatlanul, érzékenyen elegáns. A záró Menütt & Finálé tüzes, energikus. A majd tízperces Chopin-mű (Introduction & Polonaise brillante) a lemez emocionális csúcspontja, a hatás pedig a már említett átéltség mellett a tökéletes technikákban, a súlyos basszustartományon és az éneklő, egyben ritmikus a magasabb húrokon.

Gaspar Cassadó méltatlanul elhanyagolt zeneszerző: legalább ugyanolyan érdekes, mint hegedűs kollégája, Fritz Kreisler, és számos művében éppoly invenciózus, mint a „főállású zeneszerző” kortársai – Ravel vagy Kodály. Azért említem ezt a két szerzőt, mert habár Raveltől és Kodálytól idéz a szólócsellóra írott Szvit, önmagában is nagyszerű alkotás. Egyszerre könnyed és érzelmes, fájdalmas, nosztalgikus – és micsoda könnyedén szólnak Várdai keze alatt üveghangok az első tételben.

Ahogy a legtöbb magyar zenész számára, Várdai számára is anyanyelv Bartók. Az eredetileg hegedűre és zongorára írt I. rapszódia legalábbis erről tanúskodik. Ebben a műben bontakozhat ki igazán a zongoraművész, Julien Quentin. Talán nem ez a „legcsellószerűbb” alkotás egy szólista repertoárjában, de ez az előadás feltárja azt a bartóki sokszínűséget, ami még máig is elevenné teszi ezt a zenét.

A két záródarab újra mediterránia: Piazzolla lenyűgöző erejű és sodrású tánca, a Le Grand Tango. Ravel Habanerája pedig inkább levezetés, ugyanez a mediterránia francia tartózkodásba csomagolva.

Hungaroton, 2018

Várdai István Kodály-lemezéről itt írtunk. A művészről hosszabb portrét itt olvashat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

A Fesztiválzenekar két tagja eljárt egy tüzes tangót, aztán lecsapott Stravinsky

Két pár táncos láb a hegedűszólamból, közös éneklés, és egy olyan Tavaszi áldozat, hogy a fal adta a másikat. Ezzel töltötte meg háromszor a Müpát a Fesztiválzenekar.
Klasszikus ajánló

Hogy lesz egy párkapcsolati drámából krimi?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása február 23-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kálid Artúrral, Szigetvári Dáviddal, Tóth Endrével és Zsuráfszky Zoltánnal.
Klasszikus interjú

Bencze Máté: "Sikerült olyan átütő erővel játszanom, hogy ez a közönségnek is átjöjjön"

Virtuózok közönségdíjas, Eurovision Young Musicians döntős, és múlt hétvégén a szerbiai FEMUS 2019 nemzetközi fúvósverseny minden elérhető díját is besöpörte. Európa egyik legmagasabb klasszikus zenészével, a 203 centis, 18 éves hajdúböszörményi szaxofonossal, Bencze Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.
Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.