Klasszikus

Érzelmi svédasztal az operaházi katakombákban

2005.03.16. 00:00
Ajánlom
A lassan húsz éve tartó sikertörténetből már csak ez hiányzott. Andrew Lloyd Webber musicalje, Az operaház fantomja felköltözött a mozivászonra, és ezzel újabb sikertörténet veheti kezdetét. Nem kétséges, az eddigi színpadi előadások 80 millió nézőjéhez újabb tízmilliók csatlakoznak majd, erre valók a multiplexek, a tökéletes látvány- és hangtechnika felerősíti a romantikus mese és a slágerré lett dalok hatását.

A zene fülbemászik, a történet szép és kerek, mi kell még. A filmsikerhez minden adott Webber musicaljében. Titok, borzongás, szenvedély, misztika, vágy, indulat, félelem, bosszú és megbocsátás. Gazdag érzelmi svédasztal, ahol minden együtt van, ami a mese iránti örök kiváncsiság tárgya lehet. Joel Schumacher rendezése mindent kihasznál és semmit sem kockáztat. Nem viszi el semmiféle áttételesebb értelmezés felé a filmet, a zsenialitás, a magány, a kitaszítottság csak akkora hangsúlyt kap, amennyi a rejtelmes hangulathoz kell, s egy cseppel sem többet, ami már érdes és karcol. Egy reménytelen szenvedély történetét viszi filmre, Fantomja egy szerelmi háromszög kisemmizettje, aki csak annyira ébreszt rémületet, amennyi még nem kerekedhet felül a nézői együttérzésen. Webberrel a szorongásos titkot is jónak látták némi magyarázattal oldani a filmben, egy jelenet idézi fel a gyerekkori megaláztatást, a torz arc és torz elme titkát, szájunkba rágva, hogyan is kerülhetett a párizsi opera alatti katakombákba a Fantomként emlegetett zenei és építész (!) géniusz.

A kiállítás nagyoperai, a látványos képek a hangulati feszültséget a látványelemek ellentéteivel erősítik fel: a csillogás és a félhomály, a pazarul berendezett tágas terek és a színpadi zsinórpadlás kiismerhetetlen kuszasága, a meghitt zugok menedékhelyei és a klausztrofóbiás szűk alagutak sötétje egy stilizált világ szerves részei. Schumacher pontosan illeszti össze ennek a stilizát világnak az elemeit, amelyek természetes teret adnak annak a nem természetes szituációnak, hogy a szereplők időről-időre dalra fakadnak. Nevetségessé is csak egy-két helyen válik a szélsőségesre színezett romantika (például a szerelmesek elcsónakázása a Fantom szeme elől), ennyi azonban belefér a sok, valóban mesterien megtervezett látványos jelenet sorába.

Gerard Butler Fantomja kifejezetten vonzó, Patrick Wilson szerelmes mecénása drámai színt kap az öregkori jelenetektől, a Christine-t alakító Emmy Rossum légies jelenség, akiben egy díva hangja szólal meg. Miranda Richardson a balettmester kis, ám annál lényegesebb szerepében a legizgalmasabb figura, aki mögött egy nagy személyes dráma sejlik fel. Talán ő ennek a történetnek az igazi drámai hőse, csak hát nem erről szól Az operaház fantomja.

A pazar kiállítású filmlátványossághoz csak annyit: a kellékcsillár, amely a Fantom bosszújaként a közönségre szakad, 1,3 millió dollárba került. Csupa Swarowski kristályfigyegő villog rajta, összesen több mint húszezer. Ha tág a materiális határ, szabadon szárnyalhat a fantázia.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Minden este hazaviszek én is valamit” – interjú Schell Judittal

Mit tegyünk, hogy elkerüljük a szokásos párkapcsolati zsákutcákat? Hogyan építünk torlaszt és falakat a játszmáinkból? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a Szeretetkert című előadás a Kultkikötőben július 27-én. Balatonszárszón négy kiváló színművész, Schell Judit, Jordán Adél, Mészáros Máté és Szervét Tibor várja a nézőket.
Zenés színház

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.
Vizuál

Nyaralástörténeti kiállítással nyílt meg a balatonfüredi Esterházy-kastély, amely újra régi fényében látható

A közelmúltban átadott Esterházy-kastély állandó kiállítása mélyebben foglalkozik a város kultúrtörténetével, minden oldalról körüljárva a gyógyvíz és a köré épült komplex gyógyászati központ múltját.
Zenés színház

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Színház

Margaret Atwood az asszonyi hűségről szóló mítoszadaptációját is bemutatja a Gyulai Várszínház

A Gyulai Várszínház fesztiválprogramjának fontos csomópontjai a saját bemutatók, idén például négy olyan előadás, amelyet a színház részben saját fejlesztésben, részben koprodukciós partnerrel hoz létre.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Huszadik alkalommal rendezik meg a Crescendo Nyári Akadémiát

Július 21-én kezdődik a 20. Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál, melyre rekordszámú hallgató jelentkezett, hogy a mesterkurzus és fellépéseik által fejlődhessenek, és közösen ünnepelhessék a jubileumi eseménysorozatot.
Klasszikus ajánló

Európai és argentin tánczenék találkozása – Pápán lép fel a Pannon Ifjúsági Zenekar

Július utolsó előtti vasárnapján különleges zenei programra várja a hallgatóságot a Pannon Ifjúsági Zenekar Pápán, a lenyűgöző Esterházy-kastély udvarán: az elmúlt évszázadok dél-amerikai és európai zenéje ad egymásnak randevút az együttes tolmácsolásában.
Klasszikus kritika

Világrengető dallamok – az elmúlt száz évből származó zenéket játszottak a Berlini Konzerthausban

A modern kor mesterművei – ezzel a címmel hirdette évadzáró koncertjét a Berlini Konzerthaus Zenekara. Az együttes idén nagy hangsúlyt fektetett a 20-21. századi alkotásokra, már a szezon elején is hangversenyt szenteltek a témának.
Klasszikus hír

Osztrák és román versenyzők nyertek az 5. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyen

A Kokas Katalin és Kelemen Barnabás által kilenc éve életre hívott Fesztivál Akadémia Budapest keretében rendezték meg július 4. és 14. között Budapesten a 22 év alattiaknak szóló 5. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyt.
Klasszikus ajánló

Idén is régizenei hétvégék várják a közönséget Eszterházán

Idén nyáron is Eszterházára invitálja a közönséget a Haydneum – Magyar Régizenei Központ, ahol július 19. és augusztus 25. között hat hétvégén keresztül magas színvonalú, korhű hangszeres régizenei hangversenyeket rendeznek.