Klasszikus

Érzelmi svédasztal az operaházi katakombákban

2005.03.16. 00:00
Ajánlom
A lassan húsz éve tartó sikertörténetből már csak ez hiányzott. Andrew Lloyd Webber musicalje, Az operaház fantomja felköltözött a mozivászonra, és ezzel újabb sikertörténet veheti kezdetét. Nem kétséges, az eddigi színpadi előadások 80 millió nézőjéhez újabb tízmilliók csatlakoznak majd, erre valók a multiplexek, a tökéletes látvány- és hangtechnika felerősíti a romantikus mese és a slágerré lett dalok hatását.

A zene fülbemászik, a történet szép és kerek, mi kell még. A filmsikerhez minden adott Webber musicaljében. Titok, borzongás, szenvedély, misztika, vágy, indulat, félelem, bosszú és megbocsátás. Gazdag érzelmi svédasztal, ahol minden együtt van, ami a mese iránti örök kiváncsiság tárgya lehet. Joel Schumacher rendezése mindent kihasznál és semmit sem kockáztat. Nem viszi el semmiféle áttételesebb értelmezés felé a filmet, a zsenialitás, a magány, a kitaszítottság csak akkora hangsúlyt kap, amennyi a rejtelmes hangulathoz kell, s egy cseppel sem többet, ami már érdes és karcol. Egy reménytelen szenvedély történetét viszi filmre, Fantomja egy szerelmi háromszög kisemmizettje, aki csak annyira ébreszt rémületet, amennyi még nem kerekedhet felül a nézői együttérzésen. Webberrel a szorongásos titkot is jónak látták némi magyarázattal oldani a filmben, egy jelenet idézi fel a gyerekkori megaláztatást, a torz arc és torz elme titkát, szájunkba rágva, hogyan is kerülhetett a párizsi opera alatti katakombákba a Fantomként emlegetett zenei és építész (!) géniusz.

A kiállítás nagyoperai, a látványos képek a hangulati feszültséget a látványelemek ellentéteivel erősítik fel: a csillogás és a félhomály, a pazarul berendezett tágas terek és a színpadi zsinórpadlás kiismerhetetlen kuszasága, a meghitt zugok menedékhelyei és a klausztrofóbiás szűk alagutak sötétje egy stilizált világ szerves részei. Schumacher pontosan illeszti össze ennek a stilizát világnak az elemeit, amelyek természetes teret adnak annak a nem természetes szituációnak, hogy a szereplők időről-időre dalra fakadnak. Nevetségessé is csak egy-két helyen válik a szélsőségesre színezett romantika (például a szerelmesek elcsónakázása a Fantom szeme elől), ennyi azonban belefér a sok, valóban mesterien megtervezett látványos jelenet sorába.

Gerard Butler Fantomja kifejezetten vonzó, Patrick Wilson szerelmes mecénása drámai színt kap az öregkori jelenetektől, a Christine-t alakító Emmy Rossum légies jelenség, akiben egy díva hangja szólal meg. Miranda Richardson a balettmester kis, ám annál lényegesebb szerepében a legizgalmasabb figura, aki mögött egy nagy személyes dráma sejlik fel. Talán ő ennek a történetnek az igazi drámai hőse, csak hát nem erről szól Az operaház fantomja.

A pazar kiállítású filmlátványossághoz csak annyit: a kellékcsillár, amely a Fantom bosszújaként a közönségre szakad, 1,3 millió dollárba került. Csupa Swarowski kristályfigyegő villog rajta, összesen több mint húszezer. Ha tág a materiális határ, szabadon szárnyalhat a fantázia.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

Frissítette minden idők legjobb 500 albumának listáját a Rolling Stone

Tizenhét évvel első kiadása után napra kész állapotba hozta a Rolling Stone magazin minden idők legjobb 500 albumának listáját, amelynek élén Marvin Gaye What's Going On című albuma felváltotta a Beatles együttes Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band című albumát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.