Klasszikus

És Ön olvas még zenei könyveket?

2019.03.24. 10:25
Ajánlom
A klasszikus zene közönsége szűk, de szeret olvasni. Ez kihívás egy könyvkiadónak, a Rózsavölgyi pedig számos újdonsággal szolgálhat az érdeklődőknek.

Valljuk be, klasszikus zenét nem hallgatnak sokan, viszont ez az a műfaj, amelyet egyedülálló minőségű szakirodalom és ismeretterjesztő irodalom vesz körbe. A Rózsavölgyi és Társa Kiadó vezetője, Ignácz Ádám szerint ez különleges kihívás egy könyvkiadónak. Egyaránt szükség van a nagyobb közönség által olvasott könyvekre, és a szűkebb tudósréteg számára írott szakirodalomra. A Rózsavölgyi az utóbbi időszakban sorozatokban gondolkodik. A recept egyszerű: aki megveszi az egyiket, az a másikhoz is nagyobb valószínűséggel hozzájut majd.

Franz Schubert monográfiája, Debussy összegyűjtött írásai, Hans von Bülow regényes életrajza, Alma Mahler élete – olyan könyvek jelentek meg a Rózsavölgyinél az elmúlt években, amelyek olvasmányosak, a hangversenylátogatók számára is érdekes tartalommal bírnak. (Több könyvről a Fidelio hasábjain is írtunk már.)

Nem ismerjük Schubertet, de ismerjük a muzsikáját

Kapcsolódó

Nem ismerjük Schubertet, de ismerjük a muzsikáját

Hogy gondolkodtunk Schubertről korábban, és hogy látjuk őt ma? Ez a két kérdés áll Christopher Gibbs magyarul is olvasható biográfiájának középpontjában.

A Rózsavölgyi Kiadó kiadványai között itt böngészhet.

fg-144654.jpg

Johann Sebastian Bach és a zenei forma két kultúrája (Fotó/Forrás: Rózsavölgyi és Társa Kiadó)

Hasonló sorozatot képeznek a magyar zenetörténészek – Fazekas Gergely, Hamburger Klára, Kerékfy Márton, Papp Márta és Bozó Péter – monográfiái.

  • Hamburger Klára Liszt Ferencről szóló tanulmányai kerültek a „Nem pusztán zenész” című kötetbe;
  • A válogatott írások Kerékfy Márton a népzene hatását vizsgálta a nosztalgia aspektusából Ligeti György zeneműveiben;
  • Fazekas Gergely arról írt könyvet, miként gondolkodtak a zenei formáról Bach és kortársai;
  • Orosz kerékvágás címmel Papp Márta az orosz zenéről írt tanulmányai kerültek egy kötetbe;
  • Bozó Péter a dalszerző Lisztről írt, akit a mai közönség kevésbé ismer.

kenneth-hamilton-ignacz-adam-az-aranykor-utan-romantikus-zongorajatek-es-modern-eloadas-145116.jpg

Az aranykor után (Fotó/Forrás: Rózsavölgyi és Társa Kiadó)

A könyvkiadó vezetője szerint „meg lehet, és meg is kell találni azokat az alkotásokat és szerzőket, amelyek és akik magas színvonalon szórakoztatnak, vagy a könnyed stílus ellenére is informatívak. (…) Az idei könyvfesztiválra megjelenő Alma Mahler-életrajz, amelyet a szerző, Oliver Hilmes történészi alapossággal, hatalmas levéltári anyagot megmozgatva készített el, s amely mégis regényszerű mű egy olyan figuráról, akinek az élete bulvárlapok oldalain sem mutatna rosszul.”

Az idei év egyik legérdekesebb kiadványa Az aranykor után című kötet, amely a 19. századi zongoraművészetet járja körbe: miért hasonlított jobban akkor egy koncert a mai jazzkoncertekhez, miben volt utolérhetetlen Liszt Ferenc, és miért feszengünk ma egy hangversenyen?

isserlis-144842.jpg

Miért hordott póthajat Haydn hajdanán?

A Rózsavölgyi ugyanis a klasszikus zenét hallgató nagyközönségnek is tud olvasmánnyal szolgálni. Steven Isserlis világhírű csellista Miért hordott póthajat Haydn hajdanán? a zenetörténet érdekes sztorijait gyűjtötte össze. Miért akarta kidobni Händel az egyik legjobb énekesnőjét az ablakon? Kikkel és hogyan bulizott együtt Schubert? Hogyan kerülte el Csajkovszkij, hogy személyesen is találkozzon legnagyobb hódolójával? Miért húzta végig az osztálytermen orruknál fogva a növendékeit Dvořák?

Hasonlóan igényeket elégít ki A csábítás szimfóniája című kötet, amelyben zeneszerzők szerelmi életéről olvashat a nagyérdemű. Mellékes téma lenne? Sokszor igen, máskor viszont, gondoljunk csak Berlioz Fantasztikus szimfóniájára vagy Wagner szerelemfelfogására, aligha.

A Rózsavölgyi és Társa Kiadó mellett még mindig működik a nagy hagyományokkal rendelkező Rózsavölgyi Zeneműbolt is. „Talán nem véletlen, és a kereslet létezésére is rávilágít, hogy [ennek] kottakínálata még ma is az egyik legnagyobbnak számít Európában.”

(via MNK)

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Színház

Így mennek tovább a budapesti színházak - itt a megállapodás és néhány vélemény

Hosszú hetek egyeztetései után ma megállapodott a kormány és a Fővárosi Önkormányzat a színházak működtetéséről.
Klasszikus

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Könyv

Gergely Ágnes: „Egyszer csak újra eszméletéhez tér a világ”

A napokban jelentették be: a Tiszatáj folyóirat 2019-es díját Gergely Ágnesnek ítélték oda. A 87 éves Kossuth-díjas költőt, írót, műfordítót Karácsony Ágnes hívta föl telefonon.
Vizuál

A világ leghíresebb angyalai csak mellékszereplők Raffaello Sixtusi Madonnáján

A két kis kerub nagy karriert futott be, ahhoz képest, hogy épp csak ráfértek az 1512-ben festett műre. Alakjukhoz több anekdota is fűződik, festőjük ma 500 éve hunyt el.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Művészi szabadság

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.