Klasszikus

Esti harmóniák

2011.10.15. 08:00
Ajánlom
Liszt élete alkonyán elmondta Carolyne hercegnének, hogy muzsikusként már csak az az egyetlen vágya, “hogy gerelyemet a jövő határtalan terébe hajítsam”! Tudta, hogy nem ő az egyetlen komponista a világegyetemben, aki lekörözte közönségét, s bár a meg nem értettség fájdalmas sebeket ejtett rajta, hitt benne, hogy “világtalan közönsége ” talán még látóvá válik.

Saját művészete Liszt szemében Istentől származott, az elhivatottságnak ebben a tudatában irányította sorsát, ezt a célt a látszat ellenére sosem tévesztette el. Azt azonban, hogy Liszt 1861-ben Rómába költözött ennek ellenére is legfőképpen magánéleti motívumok vezérelték. Néhány életrajzíró véleményével ellentétben, dokumentumokból tudjuk, hőn vágyott rá hogy hitvesének nevezhesse Carolyne Sayn-Wittgenstein hercegnét. Carolyne már több mint egy éve Rómában tartózkodott, elkeseredett harcot vívva a Vatikánnal fiatalkori házasságának felbontásáért. A pápai engedély tudatában 1861. október 22-re volt a ceremónia kitűzve, melyet az utolsó pillanatban visszavontak Caroline egy unokatestvére azon tanúsítására, miszerint a házasság közös megegyezéssel, s nem kényszer hatására köttetett.

 

Liszt élete a meghiúsult házasság után gyökeres fordulatot vett. Caroline végig a legjobb barátja maradt, kapcsolatuk azonban más alapokra helyeződött. Mindenesetre Rómába jövetele az elkövetkezendő években egészen más értelmet nyert. Mivel mélyen vallásos ember volt, aki érzelmi világát meghatározó katolicizmusát még a szülői házból hozta, nagy hatást gyakorolt rá e város. Lisztet élete folyamán több ízben is megkísértette már a világtól való elvonulás, a papi pálya, melyhez legközelebb 1863 és 1865 között került, amikor Rómában a Madonna del Rosario kolostorban két évig visszavonultan élt. Az ötvenes évei elején járó művész az egyházi kisebb rendek közül felvett négyet: ajtónálló, fölolvasó, ördögűző és katolikus oltárszolga lett. Nem tett nőtlenségi fogadalmat, s bár voltak ez irányú tervei, végül lemondott a papságról, melynek kötelezettségei jelentősen csökkentették volna a zeneszerzésre fordított idejét, ami egyre fontosabb volt számára.

 

Kezdetben IX. Pius pápa személyes barátságban állt a mesterrel, s találóan “Palestrinájának” nevezte őt. Azonban Lisztnek nem adatott meg, mint hajdani kollégájának az egyházzene szentesített reformja, de darabjaiban testet öltenek a Palestrina stílus elemei, a modális hangnemek, s a gregorián dallamok. Ez figyelhető meg az 1846-os Pater noster férfikarban, s a zongoraciklusában a Költői és vallásos harmóniákban. Gregorián dallamokkal találkozhatunk még az 1848-ban komponált Férfikari misében, s 1850 és 1860 között az Esztergomi mise egyes tételeiben, a Haláltánc zongoraversenyben, a Dante-szimfóniában, s szimfónikus költeményeiben.  Ez a stílus az 1860-as évektől még inkább sajátjává válik. Betetőző művei a Missa choralis, a Szent Erzsébet legendája, a Krisztus című oratóriumoks a Via crucis. A koncerten elhangzó kórusművei is egyre nagyobb teret hódítanak napjainkban. A gerely földet ért.

Az abbé - Egyházi kórusművek orgonakísérettel

2011. október 18. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Km.: Debreceni Kodály Kórus (karig.: Pad Zoltán), Király Csaba (orgona)
Vez.: Scholcz Péter

Liszt: B-A-C-H fantázia és fúga, op. 46; Ave Maria; Ave verum; O salutaris Hostia; Qui seminant in lacrimisi; Quasi cedrus; Qui Mariam absolvisti; Missa choralis
Mosonyi Mihály: Ave Maria; Ave verum

 

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Fel kell találni magunkat” – Interjú Bretz Gáborral

Bretz Gábor az Opera állandó művésze, aki az elsők között kapta meg a Kamaraénekesi címet, egy-egy évad során több szerepet is alakít. Legutóbb a – címlapfotót is inspiráló – Don Carlos online premierjén láthattuk. A világhírű basszbaritonnal a pandémia teremtette kihívásokról, az énektanítás rejtelmeiről és arról is beszélgettünk, mit kívánna egy jótündértől.
Színház

Új bemutatókkal kezdi jubileumi évadát a Vígszínház

Több mint 90 éves hagyományát követve a Vígszínház május 1-jén megkezdte a következő évad bérleteinek értékesítését. Bár egyelőre csak decemberig hirdettek műsort, az elmúlt időszak közönség előtt be nem mutatott előadásai mellett újdonságokat is tartogat a 2021/2022-es szezon.
Klasszikus

A Liszt Ferenc Kamarazenekar Juliane Banse operaénekessel és Várdai Istvánnal búcsúztatja az évadot

Nemcsak különleges vendégekkel, hanem izgalmas átiratokkal is készül a 2020/21-es zeneakadémiai évad online szezonzáró koncertjére a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az együttes május 14-én először Várdai Istvánnal Bach-szonátát játszik kamarazenekari felállásban, ezt követően a világhírű Juliane Banse közreműködésével Mendelssohn jól ismert dalai csendülnek fel új köntösbe bújtatva.
Vizuál

Formabontó koncertfilmek a Budapest Ritmo-n

„Szükségből erényt, koncertből filmet” – ez a Budapest Ritmo idei mottója, amely a Bartók Tavasz keretében május 10. és 12. között különleges látványvilágú koncertfilmekkel várja az érdeklődőket.
Klasszikus

„Újraéled a karanténba zárt kultúra”- kihirdette a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadát

Fischer Iván rendezte új operaelőadás, Richard Strauss-maraton és nemzetközi sztárok, köztük Danyiil Trifonov vagy Jordi Savall is szerepelnek a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadjában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Haydn és magyar nóta az Óbudai Danubia Zenekar online kínálatában

Az Óbudai Danubia Zenekar május 15-én a Best of BMC sorozat keretében Haydn műveit szólaltatja meg, míg május 22-én a magyar nóta értékeit felvillantva, Liszt Ferenc valamint Brahms művei mellett, Ott Rezső kifejezetten erre az alkalomra írt szimfonikus magyar nótacsokrát játssza.
Klasszikus hír

„Újraéled a karanténba zárt kultúra”- kihirdette a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadát

Fischer Iván rendezte új operaelőadás, Richard Strauss-maraton és nemzetközi sztárok, köztük Danyiil Trifonov vagy Jordi Savall is szerepelnek a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadjában.
Klasszikus hír

A Liszt Ferenc Kamarazenekar Juliane Banse operaénekessel és Várdai Istvánnal búcsúztatja az évadot

Nemcsak különleges vendégekkel, hanem izgalmas átiratokkal is készül a 2020/21-es zeneakadémiai évad online szezonzáró koncertjére a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az együttes május 14-én először Várdai Istvánnal Bach-szonátát játszik kamarazenekari felállásban, ezt követően a világhírű Juliane Banse közreműködésével Mendelssohn jól ismert dalai csendülnek fel új köntösbe bújtatva.
Klasszikus hír

Mesterhangszerek használatára lehet pályázni

A Magyar Állami Operaház pályázatot hirdet magyar állampolgárok, valamint felsőfokú zenei végzettséggel rendelkezők számára: állami tulajdonban lévő mesterhangszerek több évre szóló használatára lehet jelentkezni.
Klasszikus újranyitás

A közönséget is várják a Cziffra György-emlékév következő koncertjére

Az első, közönség számára is nyitott koncertet május 11-én tartják Szegeden, a Nemzeti Színházban. Az Hommage a Cziffra elnevezésű esten Szabó Marcell zongoraművész és a Szegedi Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Medveczky Ádám.