Klasszikus

Északi tükör

2004.02.04. 00:00
Ajánlom
A Helsingin Juniorijouset (felhasználóbarát változatban: The Helsinki Strings) nemrég megjelent felvételén három különleges kompozíciót hallhat a halványlila márványkezek látványától felcsigázott zenerajongó.

A magyar származású karmester-testvérpár, Szilvágyi Géza és Csaba által irányított finn együttes Schubert c-moll Overture-jét (D 8), A halál és a lányka vonósnégyes (D 810) Mahler-féle vonószenekari változatát és Joonas Kokkonen 20. századi finn zeneszerző „…durch einen Spiegel…” („…tükör által homályosan…”) c. darabját vette lemezre.

Schubert Overture-je (1811) a címadás és az előadói apparátus szempontjából kissé bonyolult: az eredetileg a családi vonósötösnek szánt kompozícióból később kvartett, majd vonószenekari darab lett, de az Overture cím makacsul tartotta magát – hogy miért, rejtély. A mű hangvételén még nagyon erősen érződik Haydn és különösen Mozart hatása (ennél nagyobb baj sose legyen), ami viszont az alapvetően szonátaformájú tétel hangnemi rendjét illeti, már itt látszik, hogy Schubert – Beethovent követve – nem lesz kibékülve a „megyünk-szépen-a-dominánsba” bevált és jól működő alapreceptjével. Megindító az a sötét és drámai hang, ami ennek a tizennégy éves kamasznak a zenéjéből árad. Az Overture 313 ütemének ránk zúduló moll-özönéből csak nagyon kevés helyen bukkanhatunk fel egy-egy rövidke dúr szakasz erejéig.

A következő Schubert-kompozíció az életmű végéről való: „A halál és a lányka” nevet viselő d-moll vonósnégyes 1824-ben keletkezett. A CD-n hallható változat azonban egy másik mester, Gustav Mahler keze nyomát is magán viseli. Eljárása átdolgozásnak, feldolgozásnak, de még meghangszerelésnek se nagyon nevezhető: egyszerűen arról van szó, hogy Mahler a 19-20. század nagy méretű hangversenytermeihez igazodva, szólamonként több hangszert és nagybőgőt alkalmazva felerősítette a vonósnégyes intimebb környezetbe szánt hangzását. Egy vonósnégyes választékos nyelvezetének, hangzásának megfelelő egységességet és arányokat teremteni egy negyvenkét fős zenekarral: haladóknak való feladat, s a helsinki vonósok nagyszerűen oldják meg ezt a kényes problémát.

Bár korban és stílusban egyaránt nagy ugrásnak tűnik, sajátosan északi misztikájával Kokkonen „…durch einen Spiegel…” című, tizenkét vonósra és csembalóra írt kompozíciója nem hat törésként a Schubert-művek után. A különleges cím az első Korinthusi levél Szeretethimnuszának híres soraira utal: „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre…”. Az 1977-es kompozíció a mélyen vallásos finn mester kései alkotóperiódusából való, s Pál szavain kívül egy nyelvi és egy képi jelenség ihlette: egyrészt a német „durch” szó kétértelműsége, amely a tükrön való fizikai áttörés jelentését is magában hordja, másrészt a régi, ezüstbevonatukat már itt-ott elvesztett tükrök mélyén látszódó sejtelmes képek megfoghatatlansága.

A „… durch einen Spiegel…” alcíme: metamorfózis. Így utal a szerző arra az átváltozásra, mely a tört üveg roppanásaként ható csembaló-akkordok, a fájdalmas cselló-recitatívók után sokszorosan osztott vonósok éteri lebegésétől kísérve történik egy másik világban – a tükör túloldalán.

(Schubert-Mahler: A halál és a lányka, Helsinki Vonósok – Szilvay Csaba, Szilvay Géza – Warner Music Hungary)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.