Klasszikus

Európa hangokban

2004.05.20. 00:00
Ajánlom
Lőn pedig, hogy Zeusz igen beleszeretett a szépséges Európéba [sic!]. Magára öltötte hát egy gyönyörű, aranyszőrű bika alakját, s a királylányt a tengeren átkelve Kréta szigetére vitte, ahol – nyilván a hókarú Héra nagy örömére – nyomban feleségül is vette. Az Európa elrablásaként ismert mítosz folytatásában az olümposzi papa és a türoszi mama frigyéből megszületett Minósz; az ő nevével fémjelzik azt a kultúrát, mely a görög és végeredményben az európai kultúra bölcsője lett.

A főisten félrelépésével tehát igen jól járt az utókor. Még jobb hír, hogy jeles kulturális szervezetek fellelték az elrabolt „büszke nőt”, és örömükben – konkrétabban: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország uniós csatlakozása alkalmából – mindenféle remek kulturális programot szerveznek e hónapban A megtalált Európa címmel.

A Francia Intézet, a Cseh Centrum, a Lengyel Intézet, a Szlovák Intézet, a Közép-Európai Kulturális Intézet és a Magyar Nemzeti Filmarchívum mellett az Olasz Intézet is csatlakozott a programsorozathoz: május 17-én Marisa Tanzini, Mitilineou Cleo és David Grimal közreműködésével itt adott hangversenyt az Alpaslan Ertüngealp vezette Szombathelyi Szimfonikus Zenekar. Íme, a sokat emlegetett kulturális sokszínűség: magyar zenekar élén török karmester olasz, görög és francia szólistákat irányított. A program még tovább tágította a kört: Sosztakovics op. 35-ös zongoraversenyével az orosz, Brahms hegedűversenyével a német művészet is jelen volt, a franciák pedig nem csak Grimal játéka, hanem Ravel Seherezádéja révén is képviseltették magukat.

Sosztakovics vonószenekarra, zongorára és szólótrombitára írt első zongoraversenye a concertáló rezes szólam révén helyenként inkább kettősversenynek tűnik, s a nemes versengésben Horváth Bence trombitaművész Marisa Tanzini méltó partnerének bizonyult. A zongorista telt, meleg hangon játszotta a szinte chopini érzelmességű nyitótémát, s a középrész harcias fanfármotívumait is inkább gömbölyű, mint szikáran éles hangokkal tolmácsolta a vonósok kidolgozott, egyenletes tizenhatod-meneteinek fedezékében. A második tétel „valse triste”-jében Ertüngealp és Tanzini bátor, de ízléses rubatókkal fűszerezték a melankolikusan lépdelő keringőt; a visszatérés előtti terület szinte tapinthatóan puha, leheletfinom zenekari pianissimója pedig még a hátsó sorok amúgy zavartalanul ki-bejárkáló és sutyorgó hallgatóit is rezzenéstelen figyelemre kényszerítette. A befejezés valamivel halványabban sikerült: a finálé vérbőségéhez képest a zenekart túl óvatosnak éreztem. A hegedűjátékosok a magas regiszterben veszítettek intonációs biztonságukból, s a több kisebb egységből álló zárótétel kissé szétesett. Tanzini duhaj játékán mindez cseppet sem hagyott nyomot, a biztonságosan és muzikálisan játszó Horváth Bence számára pedig valóságos jutalomjáték volt a negyedik tétel hol Stravinskyra hajazó, hol Haydntól kölcsönző, hol a hőskor olasz filmjeinek kísérőzenéire emlékeztető, virtuóz trombitaszólama.

Maurice Ravel, aki egész életében vonzódott az egzotikus témákhoz, Seherezádé című dalciklusában Tristan Klingsor három versét (Ázsia, Varázsfuvola, A közömbös) zenésítette meg. A színes képekben, felvillanó-eltűnő víziókban tobzódó szöveg ideális alapanyagul szolgált a Debussy zenéjéért rajongó, impresszionista zeneszerző számára. Mitilineou Cleo, a fiatal görög énekesnő szopránjának – talán csak erre az alkalomra, a mezzo-szerephez alakított – kissé sötét, gyönyörű színe, olvadékonysága tökéletesen illett a zenéhez, a „mondok egy mesét” karakterhez. Hangjának szépségét az első és harmadik dalban az amúgy szépen szóló fafúvós szekció hangereje miatt inkább csak a zenekari hangzást gazdagító színként, az áttetszőbben hangszerelt középső tételben viszont teljes pompájában élvezhettük.

A meghirdetettől eltérően a szünet után nem Bartók, hanem Brahms hegedűversenye hangzott fel David Grimal szólójával. A fiatal Stradivari-birtokos olyan ember benyomását keltette, aki két végén égeti a gyertyát: pillanatnyi lazítás nélkül, lobogó intenzitással játszotta végig a hosszú versenyművet. Ez persze lenyűgöző teljesítmény, de nekem jobban esett volna, ha egy kicsit többször jutok levegőhöz, mint amennyiszer ritka befelé fordulásai, pianói révén lehetőségem volt. A hév az első tételben alkalmanként forszírozott hangot és kontúrvesztett hangmagasságokat is eredményezett, a harmadik tételt uraló téma felütéseivel pedig többször is a zenekar elébe vágott a szólista – nagy lendületében nem bírta cérnával, míg a vonósok tizenhatodainak homokszemcséi leperegnek a zenei folyamat homokóráján. A zenekar tagjai közül elsősorban a második tételt indító oboistáé volt minden elismerésem.

Grimal játékának legemlékezetesebb percei azok voltak, amikor egyedül maradt hangszerével. A Brahms-versenymű első tételének kadenciájában az tűnt föl, milyen jó időérzékkel rendelkezik a francia ifjú: a viszonylag szabad, virtuózkodásra csábító anyag nem folyt ki kezei közül, hanem anélkül vált értelmesen formálttá, hogy közben szenvedélyességéből veszített volna. Még lenyűgözőbb hatást tett a ráadásként adott nyitótétel Bach a-moll szólószonátájából. A fülünk hallatára végbement metamorfózison talán még Kafka is elámult volna: az előbb még romantikus tűztől emésztett fiatalember meghajolt, kiment, és egy historikus játékos jött vissza, aki olyan megrendítően bensőséges, személyes hangú előadással lepte meg közönségét, hogy megtörtént a legnagyobb varázslat, ami hazai koncertteremben elképzelhető: az utolsó hangok elhaltával egyetlen viszkető tenyerű ügyeletes tapsgép sem törte meg az isteni csendet, mely még hosszú másodpercekig lebegett felettünk.

(2004. május 17., Olasz Kultúrintézet, a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar koncertje; Sosztakovics: I. zongoraverseny; Ravel: Seherezádé (szopránra és zenekarra); Brahms: Hegedűverseny; km.: Marisa Tanzini (zongora), Cleo Mitilineou (szoprán), David Grimal (hegedű); vez.: Alpaslan Ertüngealp)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.