Klasszikus

Évadnyitás Bartókkal és Kocsissal

2014.09.19. 11:40
Ajánlom
A Nemzeti Filharmonikusok szeptember 25-i évadnyitó hangversenyükkel Bartók Bélára emlékeznek a zeneszerző halálának évfordulóján, Kocsi Zoltán dirigálásában.

A Művészetek Palotájában tartandó koncert sztárvendége Párizsból érkezik. Laurent Korcia neve Magyarországon talán kevésbé ismert, de Nyugat-Európában és különösen Franciaországban a hegedűművész a legrangosabban jegyzettek közé tartozik. Koncertműsorai és lemezei tanúsítják, hogy egyik legkedvesebb zeneszerzője Bartók Béla. Ezen a hangversenyen azonban a romantikus irodalom emblematikus alkotását szólaltatja meg, Brahms Hegedűversenyét. Korcia átiratokat is készít - Brahms Magyar táncait hegedűre, nagybőgőre és cimbalomra hangszerelte át - és kitekintget a jazz világába is.

Az este nem múlhat el azonban Bartók alkotásai nélkül: az 1910-ben komponált, majd 1926-ban revideált Négy régi magyar népdal csak ritkán hallható. A 20. század első évtizedeiben sok férfikar működött Magyarországon, melyeknek tagjai általában nem tudtak kottát olvasni, de nagy énekkari tapasztalattal rendelkeztek. Ez a körülmény magyarázza, hogy a férfikarra írt Bartók-kórusok nehezebbek és hangterjedelmük is jóval nagyobb, mint a női, illetve gyermekkaroké. A Négy régi magyar népdal alapjául szolgáló dallamok mindegyike a zeneszerző saját gyűjtése: az első kettő Erdélyből (Csík megyéből), a harmadik a felvidéki Nagymegyerről, a negyedik a Dunántúlról származik.

Az 1929-ben keletkezett Húsz magyar népdal széles ívű négy sorozata nemcsak a paraszti világ, hanem a bartóki zene kompendiuma is. Eredetileg zongorára íródott, a zeneszerző ötöt írt át belőle zenekarra, a további tizenöt dalt Kocsis Zoltán hangszerelte.  "Meghatározó élményről maradnak le azok a zenerajongók, akik a sorozattal nem ismerkednek meg közelebbről, hiszen egészen egyedülálló, ahogy Bartók ezekhez a már egyszólamú mivoltukban is remekmívű dalocskákhoz mindig avatott kézzel, a tartalom megkövetelte szellemben nyúl." - vallja Kocsis Zoltán, az est karmestere.

"Egyes dalok kizárólag egyetlen élethelyzetet ábrázolnak, míg mások egész eseménysort mondanak el, vagy éppen csapnak át valódi, már-már színpadias drámába. Ráadásul a zeneszerző nem különösebben törődik az egyes darabokon belüli stílusegységgel. Mintha valamiféle magasabb eszmeiség, "a népek testvériségének" jegyében olvasztaná össze a különböző, jobbára kelet-európai hangvételeket, nem egyszer azt az illúziót keltve, mintha a magyar énekes a dallamát román, szlovák vagy rutén környezetben adná elő. Ezt a leghumánusabb értelemben vett internacionalizmust Bartók 1929-ben már csak belekódolni tudta műveibe: a szintén Kodály hatására felvállalt gyűjtőútjai az ország feldarabolásával gyakorlatilag megszűntek. A folklórhoz való, minden etnikai diszkrimináció nélküli közeledés azonban továbbra is nyilvánvaló.

Mindenképpen remekbe szabott kompozícióval - sőt, bizonyos értelemben az egyik főművel - van dolgunk, de vajon olyannal-e, amiből elvenni és amihez hozzátenni sem lehet semmit? Kezdetben pusztán a teljes sorozat igen ritka előadásai felett érzett bosszúság késztetett arra, hogy a hiányzó tizenöt dallal kiegészítsem Bartók Béla hangszerelését. A sorozat darabjai közötti mélyebb összefüggések legtöbbjére akkor derült fény, amikor már jól benne jártam a munkában. Szinte természetes, hogy ezeknek megértése magától értődően vezetett el annak felismeréséhez, hogy a szerző által foglalkoztatott kis együttes egyes számok esetében egyszerűen nem elégséges a szavak egyszerűsége mögött megbúvó gondolati és lélekábrázolási árnyaltság illusztrálásához. Így kerül bele az orkesztrális megvalósításba a vegyeskar, akár, mint a természeti hátteret személytelenül megjelenítő zümmögő-kórus, akár a történésekben aktívan részt vevő szereplő. Így válik a Pár-ének valóságos párbeszéddé, helyesebben szólva két, egymást szervesen kiegészítő monológgá. Ezért duzzad meg a hangszerelés, természetesen szigorúan követve a bartóki intenciókat. " - részlet Kocsis Zoltán írásából.

A sorozatokat nemzetközi hírnevet is szerzett énekesek és fiatal, díjazott művészek adják elő. Szakács Ildikó a 2011. évi Armel Operaverseny felfedezettje és a Nemzeti Énekkar tagja. Palerdi András a Magyar Állami Operaház állandó vendége. Brickner Szabolcs a belgiumi Erzsébet Királyné Verseny győztese, a Bayerische Staatsoper, az Oper Frankfurt valamint a Nationaltheater Weimar vendégszólistája. Wiedemann Bernadett Székely Mihály-emlékplakett és Liszt-díj birtokosa, aki neves karmesterekkel és énekművészekkel lép fel Európa, Japán és Brazília színpadain. Közreműködik a Nemzeti Énekkar (karigazgató Antal Mátyás), vezényel Kocsis Zoltán.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Klasszikus

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Jazz/World

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Senki nem akart négyoldalas Mozart-kéziratot venni 163 millióért

A Figaro házassága utolsó felvonásának egyik zenei vázlata az előzetes becslések szerint 500 ezer euróért kelhetett volna el egy árverésen. Nem vette meg senki.
Klasszikus ajánló

„A kezdetekben minden zene kamarazene volt”

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világhírű hegedűművészek által alapított Fesztiválakadémiát június 23-29-ig rendezik a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.