Klasszikus

Évadnyitás Bartókkal és Kocsissal

2014.09.19. 11:40
Ajánlom
A Nemzeti Filharmonikusok szeptember 25-i évadnyitó hangversenyükkel Bartók Bélára emlékeznek a zeneszerző halálának évfordulóján, Kocsi Zoltán dirigálásában.

A Művészetek Palotájában tartandó koncert sztárvendége Párizsból érkezik. Laurent Korcia neve Magyarországon talán kevésbé ismert, de Nyugat-Európában és különösen Franciaországban a hegedűművész a legrangosabban jegyzettek közé tartozik. Koncertműsorai és lemezei tanúsítják, hogy egyik legkedvesebb zeneszerzője Bartók Béla. Ezen a hangversenyen azonban a romantikus irodalom emblematikus alkotását szólaltatja meg, Brahms Hegedűversenyét. Korcia átiratokat is készít - Brahms Magyar táncait hegedűre, nagybőgőre és cimbalomra hangszerelte át - és kitekintget a jazz világába is.

Az este nem múlhat el azonban Bartók alkotásai nélkül: az 1910-ben komponált, majd 1926-ban revideált Négy régi magyar népdal csak ritkán hallható. A 20. század első évtizedeiben sok férfikar működött Magyarországon, melyeknek tagjai általában nem tudtak kottát olvasni, de nagy énekkari tapasztalattal rendelkeztek. Ez a körülmény magyarázza, hogy a férfikarra írt Bartók-kórusok nehezebbek és hangterjedelmük is jóval nagyobb, mint a női, illetve gyermekkaroké. A Négy régi magyar népdal alapjául szolgáló dallamok mindegyike a zeneszerző saját gyűjtése: az első kettő Erdélyből (Csík megyéből), a harmadik a felvidéki Nagymegyerről, a negyedik a Dunántúlról származik.

Az 1929-ben keletkezett Húsz magyar népdal széles ívű négy sorozata nemcsak a paraszti világ, hanem a bartóki zene kompendiuma is. Eredetileg zongorára íródott, a zeneszerző ötöt írt át belőle zenekarra, a további tizenöt dalt Kocsis Zoltán hangszerelte.  "Meghatározó élményről maradnak le azok a zenerajongók, akik a sorozattal nem ismerkednek meg közelebbről, hiszen egészen egyedülálló, ahogy Bartók ezekhez a már egyszólamú mivoltukban is remekmívű dalocskákhoz mindig avatott kézzel, a tartalom megkövetelte szellemben nyúl." - vallja Kocsis Zoltán, az est karmestere.

"Egyes dalok kizárólag egyetlen élethelyzetet ábrázolnak, míg mások egész eseménysort mondanak el, vagy éppen csapnak át valódi, már-már színpadias drámába. Ráadásul a zeneszerző nem különösebben törődik az egyes darabokon belüli stílusegységgel. Mintha valamiféle magasabb eszmeiség, "a népek testvériségének" jegyében olvasztaná össze a különböző, jobbára kelet-európai hangvételeket, nem egyszer azt az illúziót keltve, mintha a magyar énekes a dallamát román, szlovák vagy rutén környezetben adná elő. Ezt a leghumánusabb értelemben vett internacionalizmust Bartók 1929-ben már csak belekódolni tudta műveibe: a szintén Kodály hatására felvállalt gyűjtőútjai az ország feldarabolásával gyakorlatilag megszűntek. A folklórhoz való, minden etnikai diszkrimináció nélküli közeledés azonban továbbra is nyilvánvaló.

Mindenképpen remekbe szabott kompozícióval - sőt, bizonyos értelemben az egyik főművel - van dolgunk, de vajon olyannal-e, amiből elvenni és amihez hozzátenni sem lehet semmit? Kezdetben pusztán a teljes sorozat igen ritka előadásai felett érzett bosszúság késztetett arra, hogy a hiányzó tizenöt dallal kiegészítsem Bartók Béla hangszerelését. A sorozat darabjai közötti mélyebb összefüggések legtöbbjére akkor derült fény, amikor már jól benne jártam a munkában. Szinte természetes, hogy ezeknek megértése magától értődően vezetett el annak felismeréséhez, hogy a szerző által foglalkoztatott kis együttes egyes számok esetében egyszerűen nem elégséges a szavak egyszerűsége mögött megbúvó gondolati és lélekábrázolási árnyaltság illusztrálásához. Így kerül bele az orkesztrális megvalósításba a vegyeskar, akár, mint a természeti hátteret személytelenül megjelenítő zümmögő-kórus, akár a történésekben aktívan részt vevő szereplő. Így válik a Pár-ének valóságos párbeszéddé, helyesebben szólva két, egymást szervesen kiegészítő monológgá. Ezért duzzad meg a hangszerelés, természetesen szigorúan követve a bartóki intenciókat. " - részlet Kocsis Zoltán írásából.

A sorozatokat nemzetközi hírnevet is szerzett énekesek és fiatal, díjazott művészek adják elő. Szakács Ildikó a 2011. évi Armel Operaverseny felfedezettje és a Nemzeti Énekkar tagja. Palerdi András a Magyar Állami Operaház állandó vendége. Brickner Szabolcs a belgiumi Erzsébet Királyné Verseny győztese, a Bayerische Staatsoper, az Oper Frankfurt valamint a Nationaltheater Weimar vendégszólistája. Wiedemann Bernadett Székely Mihály-emlékplakett és Liszt-díj birtokosa, aki neves karmesterekkel és énekművészekkel lép fel Európa, Japán és Brazília színpadain. Közreműködik a Nemzeti Énekkar (karigazgató Antal Mátyás), vezényel Kocsis Zoltán.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Kezdenek visszaköszönni a ’70-es évek” – színházi emberek tiltakoznak

Kováts Adél, Mácsai Pál, Pintér Béla és Ónodi Eszter is megszólal abban a videóban, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap kiszivárgott, radikális átalakítása miatt meghirdetett december 9-i demonstráció kapcsán tettek közzé.
Színház

Vidnyánszky az igazságtalanságok megszüntetését várja a törvénytervezettől

A Magyar Teátrumi Társaság elnöke az M1-nek nyilatkozott az új színháztörvénnyel kapcsolatban.
Színház

„Tudsz még hallgatni?” – Beszámoló a színházi alkotók tüntetéséről

A szabad színházért, a kultúra függetlenségéért szerveztek tüntetést december 9-én estére a Madách térre, és noha a bírált törvényjavaslat időközben módosult, sokan úgy érezték, ott a helyük a megmozduláson.
Plusz

Használt a tiltakozás? Végül nem bántaná az NKA-t az új törvényjavaslat

Nem szerepel a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása a Nemzeti Kulturális Tanácsról szóló törvényjavaslatban, de a színházaknak közös fenntartási megállapodást kell kötniük a kormánnyal.
Színház

SZFE: Gothár Péter ügyét ürügyként használják fel az egyetem lejáratására

Közleményben tiltakoznak a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai az egyetem lejáratása, ellehetetlenítése, a színházvezetői kinevezések befolyásolása és a független színházi szféra sarokba szorítása ellen.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Liszt mindig forrófejű lázadó maradt – interjú Borbély Lászlóval

Liszt idős korában is forradalmár maradt, csak másért küzdött. Ez derül ki Borbély László új albumából, amelyen a mester kései műveit hallhatjuk. De a zongoraművésznek egy második lemeze is megjelent a napokban, ezen a Goldberg-variációkat találjuk.
Klasszikus gyász

Elhunyt Friedrich Ádám Liszt-díjas kürtművész

Életének 82. évében elhunyt Friedrich Ádám Liszt-díjas kürtművész - közölte hétfőn a Zeneakadémia.
Klasszikus ajánló

Áthallások – az Egri & Pertis Zongoraduó új koncertsorozata a BMC-ben

Milyen maszkban pantomimozott volna Debussy? Mi köze volt Faurénak a bergamaszkokhoz? Sétált-e Händel London komédiás negyedében, és mit talált Sztravinszkij Petruska szobájában?
Klasszikus galéria

Láttál már hangszobrot?

Élmény marad – különleges hangszobor-kiállítással készül az ünnepekre a Müpa és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Világsztárok által aláírt hangszobrokból és egy közel öt méter magas, függesztett elemből álló grandiózus installáció várja a látogatókat az ünnepi készülődés jegyében a Müpa Zászlóterében december 5-től.
Klasszikus gyász

Elhunyt Bónis Ferenc zenetörténész

Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence egykori tanítványa 87 éves volt.