Klasszikus

Évadnyitó

2008.09.29. 00:00
Ajánlom
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar első szeptemberi hangversenyének akkor is van valami tagadhatatlan évadnyitó jellege, ha a koncertszezont kezdő jelentőségteljes események némelyike már hetekkel korábban lezajlott. Nem történt ez másként az idén sem: a zenekar hagyományosan Bartók halála előestéjének évfordulójára időzített szeptemberi fellépése telt házat vonzott a Művészetek Palotájába.

A klasszikus műfajtípusokból összeállított műsor, amelyen Debussy, Beethoven és Rahmanyinov egy-egy kompozíciója szerepelt, épp csak jelezte a koncert kitüntetett időpontjának kulturális kapcsolódási pontjait, anélkül azonban, hogy didaktikus nyíltsággal, a közönség figyelmét egyetlen irányba kényszerítve mutatott volna rá arra az európai szellemi közegre, amelyben az előző századforduló magyar zenei élete kibontakozott.

Noha a program a legkevésbé sem tűnt rejtélyesnek, megvalósítása bőségesen tartogatott meglepetéseket. A váratlan események sorát Debussy híres, Mallarmé-költeményre alapozott alkotása, az Egy faun délutánja nyitotta meg, amely Kocsis Zoltán irányításával teljesen nélkülözte az élveteg álmodozás zenei megjelenítésének megszokott fordulatait. A lustán nyújtózó motívumok zsongása helyett puhán ruganyos figurák strukturálisan tudatos, áttekinthetően szigorú szépségű rendszere bontakozott ki, olyasféle Debussy-értelmezés, ami Kocsis hódítóan virtuóz zongorajátékára emlékeztetett. A zenekari változatot azonban nem fogta össze a zongoradarabok előadására jellemző hideg fényű, örökmozgó energia, így a mű egyes részletei kissé álomszerű esetlegességgel követték egymást.

A szokatlanul, de jólesően induló este igazán különös fordulatot akkor vett, amikor Beethoven D-dúr hegedűversenyében (op. 61) a két koncert kedvéért Budapestre érkezett Vadim Repin lépett színpadra. Jóllehet a technikai boszorkányságért hálás közönség utóbb még egy ráadást is kikényszerített a láthatóan vonakodó művészből, az első percektől fogva nyilvánvaló volt, hogy Repinnek nincs jó napja. A legnagyobb problémát nem is a hangszer középső hangtartományában visszatérő intonációs nehézségek okozták, vagy az első tétel cadenzájának inkább csak felvázolt, mint megvalósított szemfényvesztése, hanem sokkal inkább az a súlytalan üresség, ami a gurgulázó trillák és fürge futamok mögött húzódott. Repin interpretációs elképzelései megfejthetetlennek bizonyultak, azt a kényelmetlen, feszélyező érzést keltve a hallgatókban, hogy művészi attitűdje – aznap este legalábbis – egy cigányprímásé, aki biztonságosan kiszámítható manírokkal és bőségesen vibrált hangon azzal szórakoztatja közönségét, amit csak kérnek tőle, ő maga azonban nem azonosul semmivel.

Ebből fakadóan a zenekarral való szellemi együttműködés is nehézségekbe ütközött, a tutti tételindítások világosan jelzett karakterei rendre sápadt jelentéktelenségbe süppedtek a szólóhegedű belépése után. A nyitótétel pontosan adagolt hangsúlyainak méltóságteljessége megkopott, és a drámai kitörések erejének lanyhulása következtében vonszoltan kiszélesedő szerkezet együgyűvé egyengetett melodikusságba fulladt. Nem várt sokkal jobb sors a második tételre sem, amely ugyan megmenekült a mű kezdetének zilált intonációs nyűgeitől, plasztikus bensőségessége azonban hamarosan harcias egykedvűséggel torkollt a rondótétel friss játékossága által keltett megkönnyebbülésbe.

Mindezek után megdöbbentő erővel hatott Rahmanyinov 2. szimfóniájának (e-moll, op. 27) gyönyörűen érzékeny, mégsem szentimentális, grandiózus megszólaltatása, amely tartózkodó okossággal domborított ki minden, az áradó dallamosság sodrásában fanyarul szokatlan ötletet. Kocsis végtelenül fegyelmezett, koncentrált arányérzékkel egyetlen szálra fűzte fel a négy tételt, egészen a kompozíció végéig kérlelhetetlenül fogva tartva lenyűgözött hallgatói figyelmét, akik a szimfónia végén katartikus lelkesedéssel ünnepelték.

(2008. szeptember 25. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - A Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertje; Debussy: Egy faun délutánja; Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61; Rahmanyinov: II., e-moll szimfónia, op. 27; km.: Vadim Repin (hegedű); vez.: Kocsis Zoltán)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Színház

A színház kritizál, a művész lázad – Beszélgetés Peller Károllyal a Latabárné fia kapcsán

Latabár Kálmán születésének százhuszadik, színpadra lépésének századik évfordulójak a tiszteletére rendhagyó monodrámával állt elő a Spinoza Színház. Peller Károly 39 év eseményeit eleveníti meg hét jelenetben: egyszemélyes színházat varázsol a Spinoza picinyke színpadára, és társrendezőként is jegyzi A Latabárné fiát.
Zenés színház

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Könyv

Írók és költők is kiállnak a tiltakozó tanárok mellett

Számos író, költő, irodalmár csatlakozott már ahhoz a petícióhoz, amit Erdős Virág indított a tiltakozó tanárok és diákok mellett. Az aláírók között szerepel Závada Pál, Kiss Judit Ágnes, Schein Gábor és Berg Judit is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Thür Sylvia hárfaművész

A művész négy évtizeden át volt a Magyar Állami Operaház Zenekarának oszlopost tagja, turnékon, hangversenyeken is rendszeresen részt vett. Halálhírét az intézmény osztotta meg közösségi oldalán.
Klasszikus interjú

„Kapcsolatot teremteni a fentiekkel” – Beszélgetés Oláh Patrikkal

Alighogy kitüntetéssel lediplomázott, már tanít is a Zeneakadémián. Ő komponálta a zenetörténet első lovári nyelvű miséjét, és döntőbe jutott az idei Bartók Világversenyen. Oláh Patrik zeneszerző gazdag díjgyűjteménye nemrég az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal bővült.
Klasszikus ajánló

Út a sötétségből a világosság felé – kortárs karácsonyi darab hallható a Zeneakadémián

A 21. századi zenetörténet egy monumentális alkotásának bemutatására készül a Filharmónia Magyarország: december 8-án a Zeneakadémia Nagytermében első alkalommal hallhatja a magyar közönség Hilarion Alfejev Karácsonyi oratóriumát.
Klasszikus magazin

Wagner-tenor és rockénekes – Peter Hofmannra emlékezünk

Az operarajongók alighanem Patrice Chéreau legendás Ringjéből emlékeznek Peter Hofmannra, miközben a német tenor jelentős könnyűzenei munkássággal is rendelkezett. Három videóval mutatjuk be sokoldalúságát.
Klasszikus ajánló

December 1-től látható a mozikban A mi Kodályunk második része

Petrovics Eszter dokumentumfilm-trilógiájának második része az I. világháborútól a Psalmus Hungaricus bemutatójáig kíséri figyelemmel Kodály Zoltán életét. A főszerepeket Fekete Gábor színművész és Radnóti Róza zongoraművész alakítják.