Klasszikus

Évadzáró a Nemzeti Filharmonikusoknál

2011.05.23. 15:58
Ajánlom
Május 24-én zárja évadát Liszt Szent Erzsébet legendájával a Kocsis Zoltán vezette NFZ, hogy aztán 27-én a Vatikánba lépjenek fel.

Liszt Ferenc oratóriumát egyházi témájú "koncertoperának" is nevezik. A ritkán hallható nagyszabású alkotást a zeneszerző 1856-ban kezdte el komponálni, Otto Roquette költő szövegkönyvére, de csak 1862-ben, római évei alatt fejezte be. Bár német nyelvű műről van szó, a zeneszerző témaválasztásában - a vallásos lelkület mellett - Magyarországhoz fűződő bensőséges viszonya is szerepet játszott, hiszen a kétrészes oratórium II. András magyar király 1207-ben született lánya életének eseményeit dolgozza fel hat képben. (Erzsébetet négyéves korában IV. Lajos türingiai őrgróf jegyezte el, de önként vállalt nélkülözésben és szenvedésben a szegények felkarolását tekintette küldetésének. Áldásos tevékenységét csodák sorozata kísérte, melyek közül leghíresebb a rózsacsoda - Liszt Ferenc izgalmas megzenésítésből ezt is megismerhetjük. Erzsébetet korai halála után négy évvel, 1235-ben szentté avatták.)

A zeneszerzőt többek közt Moritz von Schwind, osztrák festő hat freskója ihlette a mű megírására, amelyeket 1855-ben helyeztek el a türingiai királyok történelmi székhelyén, Wartburg várában. A mintegy három óra időtartamú, kórusra, szólistákra, vegyes- és gyermekkarra, valamint harmóniummal, orgonával és haranggal kibővített zenekarra írt oratórium öt, vezérmotívumként vissza-visszatérő zenei témán alapul: gregorián ének, a zeneszerző által magyarnak vélt népdal, egy 1695-ben nagyszombati gyűjteményből való egyházi népének ("Szent Örzsébet asszony..."), zarándokének, valamint keresztet szimbolizáló háromhangos motívum. A mű először 1865. augusztus 15-én hangzott el a pesti Vigadóban, Ábrányi Kornél magyar fordításában. Az eseményt megörökítő híres metszeten Liszt abbé papi ruhában látható a karmesteri pulpituson. A Szent Erzsébet legendája előadása a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a magyarországi Liszt-év egyik csúcspontjának ígérkezik.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar a soros EU-elnökségi félév és a Liszt-év egyik kiemelkedő eseményére készül.  2011. május 27-én XVI. Benedek pápa jelenlétében Kocsis Zoltán vezényletével tart ünnepi koncertet az Auditorium Paolo VI-ban. A hangverseny 18.00 órakor kezdődik, amelyen Liszt 13. zsoltára hangzik el, és Kocsis Zoltán hangszerelésében a Festmarsch zu Goethe's Jubiläumsfeier, az Obermann völgye (Vallée d'Obermann) valamint az Ave Maria.

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

2011. május 24. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Km.: Bátori Éva (Szent Erzsébet), Ulbrich Andrea (Zsófia őrgrófnő), Sebestyén Miklós (Lajos őrgróf), Cser Krisztián (Hermann őrgróf), Kelemen Zoltán (II. Frigyes császár, egy magyar nemes), Nemzeti Énekkar (karig.: Antal Mátyás), MR Gyermekkórus (karig.: Thész Gabriella)
Vez.: Kocsis Zoltán

Liszt: Szent Erzsébet legendája

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.
Klasszikus bencze máté

Bencze Mátéért szurkolhatunk a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén

A Virtuózokban megismert fiatal szaxofonos augusztus 18-án, a verseny elődöntőjében elsőként áll színpadra Edinburghben.
Klasszikus ajánló

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus kulissza

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.