Klasszikus

„Ez a mi végjátékunk” – Új operájáról beszélt Kurtág György

2018.11.09. 15:00
Ajánlom
Hamarosan bemutatják Kurtág György első operáját, a Samuel Beckett-dráma alapján készült Végjátékot. Ebből az alkalomból a New York Times portrét közölt a 92 éves zeneszerzőről.

A New York Times újságírója, az erdélyi származású Kárász Palkó az 1956-os forradalom leverésénél kezdi Kurtág György történetét. A harminc éves zeneszerző összeomlott, amikor a tankok bejöttek: „Nem csak a külső világ, hanem belső univerzumom is” – mondta. Két évet töltött Párizsban, Messiaen-nál tanult, megismerkedett Webern, Schönberg és Boulez zenéjével. Ebben az időszakban látta Samuel Beckett Fin de Partie című drámáját, amelyből mintegy 60 évvel később operát írt.

A Végjátékon, amelyet a Scalában november 15-én mutatnak be, tíz évet dolgozott a szerző. Az opera rendkívül fontos műfaj számára, vallotta meg Kurtág, és inspirációért egészen Claudio Monteverdiig, az opera egyik első pionírjáig nyúlt. Monteverdinél „a szöveg nem szorul háttérbe a zene javára.” A Végjáték nagyon tömör mű, életrajzírója, Wilheim András szerint a cím arra is utal, hogy Kurtág operája a műfaj végét is kijelölheti, legalábbis azt, ahogy az operáról gondolkodunk.

ECMRecords-145532.jpg

Kurtág György (Fotó/Forrás: Christoph Egger / ECM Records)

Kurtág – írja a New York Times – legszükségesebb elemeire redukálta a zenét, egy olyan stílust alakított ki, amelyet „a precízen kontrollált intenzitás” jellemez. Kafka töredékei pár másodperc hosszúságú darabok. „A világháború után felemelkedő nagy európai zeneszerzők generációjának utolsó tagja: barátja, Ligeti György 2006-ban hunyt el, Boulez, a háború utáni avantgarde doyenje 2016-ban.”

Kurtág 1994-es zenekari darabja, a Stele olyan, mintha az európai zene sírfelirata lenne

– mondta Simon Rattle egy interjúban.

A Végjáték nehezen készült el: Alexander Pereira, a milánói Scala főigazgatója tíz évig szinte minden évben tervbe vette a premiert – a Zürich-i Operában, a Salzburgi Fesztiválon –, és azt mindig el kellett halasztani. Persze sok követelése nem lehetett, mert mint kiderült, a felkérés mellé Kurtág nem kért se szerződést, se honoráriumot. Ahogy a zeneszerző mondta, még sok ideig dolgozhatott volna a művön, de „csak egy életem van, szóval most már ki kell adnom a kezemből ezt a változatot”.

A Samuel Beckett Fin de Partie című drámájából készült operának négy szereplője van, a zsarnoki úr, Hamm, annak anyja, Nell, apja, Nagg, és szolgája, Clov. A mű nem szűkölködik a fekete humorban, az abszurd alaphelyzetet pedig az adja, hogy Hamm kerekesszékben ül végig a színpad közepén. Amit Beckett csinál, az már zene – mondta Kurtág, bevallva, hogy két évet töltött azzal, hogy a drámaíró szóhasználatát tanulmányozza.

Kurtag Gyorgy es Marta 3

Kurtág György és Márta (Fotó/Forrás: Marjai Judit / BMC)

A zeneszerzés folyamatában Kurtág Márta segédkezett. „Végül nem egyszerűen gondolatai voltak a hangszerelésről, ő komponált” – mondta a férj. „Ez némi túlzás” – szólt közbe Márta.

Az opera elkészülte kettejük kapcsolatában is nagyon fontos.

„Tudomásul kell venni, hogy a házasság nem puszta életforma; amíg tart és működik, egyben megbonthatatlan – hogy mennyiben szükségszerű, ez most mellékes – közösséget jelent a felek közt. Tetszik, nem tetszik, két világ olvad eggyé, s ebben a közegben a házastárs ilyen-olyan szinten akarva-akaratlan beépül a másik fél egyéniségébe, világképébe, nemkülönben – értelemszerűen – a produktumaiba is” – írta róluk Kocsis Zoltán a Holmiban 2010-ben.

Nem érzik úgy, hogy az ő életükről szólna a Beckett-opera, de mégis – mintha jelen lennének a darabban. „Mi vagyunk a Végjátékban” – mondja Kurtág. Mire Márta hozzáteszi:

Ez a mi végjátékunk.

A teljes, angol nyelvű portrét itt lehet elolvasni.

Videó: A Kurtág-házaspár Bachot zongorázik

Kapcsolódó

Videó: A Kurtág-házaspár Bachot zongorázik

Október 1-jén, a zene világnapján ünnepli születésnapját Kurtág Márta. Az alábbi felvételen férjével, Györggyel Bach műveit adják elő.

A KULT50 bemutatja: Kurtág György

A KULT50 bemutatja: Kurtág György

A Kurtág házaspár jelenleg a Budapest Music Centerben él, unokájuk, Judit évek óta készíti róluk portréfilmjét. Kurtág György portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A Scalában mutatják be Kurtág György első operáját

A Scalában mutatják be Kurtág György első operáját

A Samuel Beckett darabjából készült operát, A játszma végét november 15-én mutatják be Milánóban. A premiert az olasz közrádió is közvetíti.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Plusz

Eredeti formájában állítják helyre a Notre-Dame-székesegyházat

A tavalyi áprilisi tűzvész nyomán leomlott huszártornyot a francia elnök szerette volna kortárs építészeti tervek szerint újjáépíteni, hogy magán hordozza a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus rácz ödön

Rácz Ödön nagybőgős rekordot döntött A dongóval

Rimszkij-Korszakov eredetileg hegedűre és zongorára írt darabját már majd' minden hangszercsoport képviselői eljátszották, most egy extra gyors nagybőgő verziót mutatunk. Videó!
Klasszikus beszámoló

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Klasszikus magazin

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus hír

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Klasszikus hír

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.