Klasszikus

Ezeket a kortárs zenéket kell hallgatni az olvasóink szerint

2017.12.20. 09:25
Ajánlom
Arvo Pärt, Philip Glass és Ola Gjeilo a legnépszerűbb kortárs komponisták között a Fidelio olvasói szerint. Van még egy-két meglepetés is a listában.

December 4-én elkezdtünk egy 100 napon át tartó kihívást, hogy jobban megismerjük az Olvasóinkat. Nap mint nap kérdések elé állítunk titeket: Melyik zenét hallottad életed első koncertjén? Vagy melyik volt az az előadás, amelyről hazamentél a szünetben?

A kihívás hatodik napján arra kértünk Titeket, ajánljatok egy hallgatható kortárs zeneművet.

Korábban mi is összeállítottunk ilyen listát, ezt itt lehet megtekinteni. Több mint hatvan hozzászólás alapján az alábbi zenéket szeretitek leginkább.

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

Kapcsolódó

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

„Az életben nem akarok többet ilyen zagyvaságot hallgatni!” – Tiszteletben tartjuk, ha mondtál már valaha valami hasonlót, ezért készítettünk egy listát azokról a kihagyhatatlan zenékről, amiket soha nem akarsz hallani ebben az életben… de talán érdemes visszatérni rájuk, miután meghaltál.

Arvo Pärt

Arvo Pärt

10. Henri Dutilleux: Ainsi la nuit – vonósnégyes

A huszadik század vonósnégyes repertoárjának ékkövét 1976-ban írta a zeneszerző a Juilliard Quartet számára. A legnagyobbak hatottak Dutilleux-re – Beethoven, Bartók, valamit Webern. Egyébként erre a darabjára volt a legbüszkébb, főként koherenciája miatt. „Legyező alakú”-nak nevezte ezt a művét: hét tételből áll, amelyben – noha elsőre atonálisnak tűnhet – három rokon hangnem tart össze. A másik építkezési mód a darabban a „progresszív növekedés”, amely a szerző meghatározása szerint ebben áll: „Általában – és ez szinte teljes egészében intuitív – nem mutatkozik meg egy téma a maga teljességében rögtön. Apránként halad előre, és úgy bontakozik ki. Ez talán irodalmi hatás, például Proust az emlékezetről alkotott szemléletét tükrözi.”

9. Olga Wojciechowska: To Feel Much More Than Now

A lengyel zeneszerzőnő nem ismer műfaji határokat – hozzátesszük, szerencsére. To Feel Much More Than Now egy szintetizátorokra írt szerzemény. Wojciechowska egyébként mindenfélét komponál, a modern klasszikus zenétől az elektronikusig.

8. Karl Jenkins: Sarikiz – hegedűverseny

A walesi zeneszerző népszerűbb már nem is lehetne, és a karrierje is kalandos. Jazz-rockerként kezdte a Soft Machine nevű együttesben, aztán tévéreklámokhoz írt zenét. És csodák csodájára épp egy kommercionális zenéből nőtt a legismertebb műve, az Adiemus. Most a hegedűversenyének egyik tételét ajánljuk, amely világzenei hangjával és dinamikus karakterével több olvasónk tetszését elnyerte.

 7. Alfred Schnittke: Gogol-szvit

A Gogol-szvit jobb, mint ahogy hangzik: egy szórakoztató, de sietve összerakott mű, amelyet a zeneszerző barátjának írt – Gennagyij Rozsgyesztvenszkij karmesternek. Nem véletlen, hogy Gogol műveihez készült ez a kísérőzene, a drámaíró ugyanis Schnittkéhez hasonlóan mestere volt a különös és ambivalens kifejezésmódoknak, a szegényes alapanyagoknak. (Rokonítsuk gyorsan a csinovnyikokat a zenedarabban hallható kopott keringővel!) És ez a zseni még arra is képes, hogy Beethoven magasztos V. szimfóniáját is beleépítse ebben az iróniától csöpögő szvitbe.

 6. Vedres Csaba: Miserere

A dunabogdányi plébánia hittantermében kezdtem el írni a darabot,s nyugodtan mondhatom: megtámadott. Amikor elvonultam oda a csendbe és nyugalomba, az volt a tervem, hogy befejezek egy zongoradarab-ciklust. Három napon át küzdöttem vele, aztán egyszerre valahogy ott volt a szó: »miserere, miserere«” – mesélte Vedres Csaba zeneszerző a Parlando folyóiratban 2016-ban. Az oratórium az 50. zsoltárt dolgozza fel, és a fő üzenete: „Isten előtt legkedvesebb áldozat a megtört lélek”. A műfajból fakadóan is leginkább régizenei hatásokról árulkodik.

5. Ola Gjeilo: Winter Song

A mezőny legfiatalabb zeneszerzője 1978-ban született, és a világ legjobb iskoláiban (Juilliard, Royal College, Norvég Zeneakadémia) tanult zeneszerzést. Minden hatott rá Keith Jarrett improvizációjától kezdve Dale Chihuly üvegművészig. Sok kórusművet írt, ezek jó részét a Decca dobta ki lemezen. Még egy fontos dolog: a nevét [jéjlo]-nak kell ejteni. A Northern Lights (Északi fények) című kórusműve szól.

4. David Lang: Simple Songs

Ha láttad a Paolo Sorrentino Ifjúság című filmjét, a ciklus harmadik dalát is ismerned kell – ez az, amit a történet szerint Fred Ballinger (Michael Caine) a felesége számára írt, végül pedig felcsendül a film zárójelenetében. Lang egyébként ért a hatásos zenéhez: készített vonósnégyes átiratot a Rekviem egy álomért zenéjéből, írt zenét törött hangszerekre, suttogásokból álló operát és dalciklust, amelyet a halál karaktere énekel.

Törött hangszerekre írt gyönyörű szimfóniát David Lang

Kapcsolódó

Törött hangszerekre írt gyönyörű szimfóniát David Lang

Nemcsak maga a zene, de annak üzenete is nagyon szép. A grammy-díjas David Lang gyerekkori élményeire alapozva komponálta meg a sokatmondó darabot.

 3. Steve Reich: Electric Counterpoint

Gyors, lassú, gyors – ebből a három tételből áll Steve Reich minimalista remekművel amelyet elektromos gitárra és hangszalagra írt, de egyébként előadható gitárzenekarral is. A felvételt, amelyen két basszusgitár és hét elektromos gitár hangja hallható, Pat Metheny rögzítette először 1987-ben – ha valaki el szeretné játszani a művet, akkor a világhírű művésszel teheti ezt meg. A darab számos más hangszerest inspirált, főként a jazz, a prog, és más alternatív műfajokból, a Radiohead gitárosa, Jonny Greenwood például gyakran játssza a koncertjein.

 2. Philip Glass: Glassworks

Utálja, ha minimalistának nevezik a zenéjét, de hát mindannyian így tartjuk számon az Órák, az Einstein a tengerparton és a Glassworks zeneszerzőjét. Igen, ő a 80 éves Philip Glass, aki Steve Reichhel és Terry Rileyvel egészen új irányzatot hoztak létre, mára pedig az amerikai zene nagyöregjévé vált, olyan művészek dolgoztak vele, mint Martin Scorsese, Allen Ginsberg, Robert Wilson és David Bowie. Ha nem tudod, hogy mit csinálj, jó esélyed van rá, hogy valami újat hozz létre – vallotta a zeneszerző az egyéni hangról. Ha csak ilyen egyszerű lenne. A Glassworks című sorozatot halljuk.

 1. Arvo Pärt: Spiegel im Spiegel

Egyáltalán nem meglepő, hogy az észt zeneszerző 'slágerdarabja' került a népszerűségi lista első helyére. De ezúttal a népszerűség minőséggel is párosul. 1978-ban készült, mielőtt a zeneszerző elhagyta volna Észtországot, hogy Berlinbe menjen. Meditatív és megtisztítóan gyönyörű zene, amely hegedűre és zongorára készült, noha számos hangszerelésben játsszák.

Arvo Pärt a hatvanas években sok mindennel kísérletezett – szerialista, neoklasszikus, disszonáns és kollázsműveket is komponált, hogy végül ráunva az avantgárd száraz játszmáira, megtalálja a saját stílusát, amely szorosan kapcsolódik az ortodox valláshoz és a gregorián énekhez.

A német cím – Spiegel im Spiegel – azt jelenti: tükör (vagy tükrök) a tükörben. A zenében az arpeggioszerűen kibomló akkordok végtelen egymásutánja illusztrálja az egymás felé fordított tükröket. Technikailag könnyű darab, az előadása épp azt követeli meg, ami a zene legfontosabb része: az alázatot. Lépj hátra, és hagyd, hogy a mű eljátssza magát. Legyen hited a zenében – ezt üzeni Pärt legszebb műve.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hitte volna? Rudolf Péter 60 éves!

Hobbija a sakk, a horgászat és a foci, szerepálmai nincsenek. Ma ünnepli 60. születésnapját Rudolf Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész, a legsokoldalúbb magyar színészek egyike. PORTRÉ
Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Balázs János a Steinway nagykövete lett

A zongoraművész október 14-én, Hamburgban vehette át a Young Steinway Artist nemzetközi elismerést.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

Ritka zenei ünnep volt Várjon Dénes és a Pannon Filharmonikusok koncertje

Október 10-én Bogányi Tibor vezényelte a Pannon Filharmonikusokat a pécsi Kodály Központban; a műsoron két vérbeli romantikus alkotás szerepelt, jóllehet keletkezésüket jó hat évtized választja el egymástól.
Klasszikus interjú

A lantművész, akit nem csak Sting révén kellene ismernünk

Közös lemezt készített Stinggel, Beatlest játszott lanton, fellépett a Hesperionnal, Andreas Scholl-lal és a Hilliard Együttessel. Zenész, nem lantos, állítja, és sok kérdésben mást gondol a zenéről, mint a legtöbb klasszikus zenész. Október 25-én a Zeneakadémián lép fel Edin Karamazov.
Klasszikus magazin

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus magazin

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Klasszikus hír

Balázs János a Steinway nagykövete lett

A zongoraművész október 14-én, Hamburgban vehette át a Young Steinway Artist nemzetközi elismerést.