Klasszikus

Ezért nem kértem aláírást Arvo Pärttől

Varsói napló az Eufonie Fesztiválról 3.
2018.11.27. 15:30
Ajánlom
Tegnapelőtt este én is beálltam a rajongók sorába, de aztán meggondoltam magam. Végül mégsem akartam aláírást kérni Arvo Pärttől, de hazafelé is a kórusműveit hallgattam.

A Festiwal Eufonie harmadik napján a Kultúra Érdemrendjével (Zasłużony Kulturze) tüntették ki Arvo Part észt zeneszerzőt, aki személyesen is jelen volt a II. János Pál Múzeum kupolatermében rendezett koncerten. Ez ugyanaz a koncert, amit a budapesti közönség november 23-án hallhatott a Zeneakadémián: az Észt Filharmónia Kamarakórusa és a Tallini Kamarazenekar lépett fel Tõnu Kaljuste vezényletével.

Hogy mennyire szeretem Pärt zenéjét, arról a mester legutóbbi magyarországi látogatása alkalmával már eleget áradoztam, ezért igyekszem ettől megkímélni az Olvasókat. Mindenesetre bizsergető érzés látni, amikor Pärt tiszteletére megtelik egy terem olyan emberekkel, akiknek láthatóan élő élményük van ezzel a zenével.

eufonie-2018-11-25-ar-62990_auto_1600x800-133602.jpg

Arvo Pärt a Gloria Artis-kitüntetéssel Varsóban, 2018. november 25-én (Fotó/Forrás: Paradox / Festiwal Eufonie)

De miben áll Arvo Pärt zenéjének ereje?

Amikor a hetvenes években a zeneszerző előállt a tinntinabuli-technikával, és elmélyült, puritán stílusával (erről bővebben itt), egészen új színt jelentett a Cage, Stockhausen és Xenakis nevével fémjelzett avantgarde körökben. „Korábban olyan zenét írtam, amiben rengeteg hangjegy volt a papírra vetve” – mondta egy interjúban. – „Úgy voltak odavetve, mint a garasok. Nem őriztem azokat a hangjegyeket kincsként, nem szorítottam őket a tenyerembe, egyiket a másik után. Pedig minden egyes hangjegy döntő, mindegyik mondd valamit.”

eufonie-2018-11-25-ar-125212_auto_1600x800-131627.jpg

Tõnu Kaljuste vezényli a Tallini Kamarazenekart (Fotó/Forrás: Paradox / Festiwal Eufonie)

Ez az új stílus tonális, letisztult, de mégsem az előző évszázadok zenéjének visszhangja. Illetve egy szempontból mégis: a középkori görögkeleti egyházi himnuszokig nyúlik vissza, azok statikusságát, meditatív erejét idézi. Jarosław Sellin lengyel kulturális államtitkár a zeneszerző szavait idézi, miután a nyakába akasztotta a Gloria Artis-érdemrendet:

A zenémet a fehér fényhez tudnám hasonlítani, amelyben ott van minden szín. Van egy prizma, amely megjelenítheti a színeket, és ez a prizma a hallgató lelke.

A ceremónia közben Pärtot figyelem, a békés, kicsit szomorkás tekintetét, amivel a tapsot, az ünneplést, a hosszúra nyúló beszédeket fogadja. Kíváncsi vagyok, mi jár a fejében. Biztos mulat azon, hogy a koncert címe szerint ő „a kortárs spiritualitás új arca”. Mit jelent ez egyáltalán? És azzal, hogy őt most kitüntetjük, magunkhoz öleltük az Istent? Hiszen Pärt az ellen is tiltakozott a maga csendes módján, hogy „szent minimalista” volna. Azt mondja, ő saját magának ír zenét, a saját tapasztalatai alapján. Örül neki, ha másnak is fontos, amit ő értéknek tart.

A zene mindenesetre csodálatosan szól a kupolateremben: a Fratres és a Cantus után megszólal a kórusra és zenekarra írt Ádám panasza (Adam’s Lament): „Ádám, minden ember ősatyja, amikor a paradicsomban élt, ismerte Isten szeretetének édességét” – szól Áthoszi Szent Sziluán szövege. „(…) Amikor kiűzetett az Édenből, fájdalmas panaszra nyitotta a száját, amelybe beleremegett a sivatag.” Homofón szerkesztésű, kinyilatkoztatásszerű kórusfrázisok követik egymást, az egymásba torlódó szólamok és a feloldások a szenvedés és a vigasztalódás örök körforgását jelenítik meg. A mű végén unisono csendül fel zárszó: „Bánata széles lett, mint a tenger, és panaszát csak az a lélek értheti meg, aki megismerte az Istent, és végtelen szeretetét irántunk.”

eufonie-2018-11-25-ar-148978_auto_1600x800-131627.jpg

Az Észt Filharmónia Kamarakórusa Arvo Pärt szerzői estjén (Fotó/Forrás: Paradox / Festiwal Eufonie)

Ezt a lelket keresi Pärt a hallgatóban.

„Milyen tempót szeretne? Játssza a szívverésének tempójában”

– mondta egyszer egy előadónak. A második koncertrészben felhangzó Salve Regina például ilyen, egy szüntelen lefelé haladó zenei motívum, és ezt az állandó süllyedést a zenekar és a kórus szemléletesen valósítja meg. Az estét záró Te Deumot rövid időn belül másodszor hallom koncerten (a Fesztiválzenekar adta elő a Müpában), de a II. János Pál pápa Múzeumban – egy kisebb létszámú együttestől és kórustól – mégis egészen más élmény. Pärt műveit legszívesebben egy távoli, zengő akusztikájú templomban hallanám szívesen.

arvo_part-150945.jpg

Arvo Part megköszöni a tapsot, és az öltönye alá rejti a virágot (Fotó/Forrás: Paradox / Festiwal Eufonie)

Eszembe jut a nevezetes zen koan: ha kidől egy fa az erdőben, és senki nincs ott, hogy hallja, van-e hangja? Úgy érzem, Pärt zenéje ennek a fának a hangja lehet.

A koncert után legyőzöm a szégyenlősségemet, én is beállok a sorba egy aláírást kérni. Elég sok ember gyűlik össze, fotókat, lemezeket, koncertfüzeteket tartanak a zeneszerző elé, aki eleget tesz a kéréseknek. Egy idő után azon kapom magam, hogy hátrébb álltam, és csak figyelem a jelenetet. Ez most jobban érdekel, mint a jegyemmel a közelébe furakodni, és autogramot kérni. Azon gondolkodom, hogy vajon szívesen dedikál-e. „No selfies, please” – kérik a szervezők, de aztán kattan néhány telefon, készül egy-két kép. Arvo Pärt nem szeretné, ha kiragadnánk a pillanatot az örökkévalóságból. Pont az ellenkezőjét szolgálja a zenéje: örökkévalósággá emelni a pillanatot.

Hazafele tartok, a fülemben a zenéje. Nem szereztem tőle autogramot, de nem is bánom.

A varsói utazást a Festiwal Eufonie meghívása tette lehetővé. A fesztivál másik két beszámolója itt és itt olvasható.

5 Arvo Pärt-zenemű, amit hallanod kell a mester születésnapján

Kapcsolódó

5 Arvo Pärt-zenemű, amit hallanod kell a mester születésnapján

Szeptember 11-én ünnepli a 83. születésnapját Arvo Pärt, a kortárs zene egyik legnagyobb és legismertebb komponistája. Összeszedtünk néhány zeneművet, ismerteket és kevésbé ismerteket, hogy betekintést nyerj ebbe a zenei világba, amely több a filozófiánál.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Könyv

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.
Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.
Klasszikus díj

Dés László és Kurtág György is az Artisjus díjazottai között

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján.