Klasszikus

Ezért szerepel ennyi őrült szerelmi történet Puccini operáiban

2019.04.03. 09:40
Ajánlom
A csábítás szimfóniája című könyv megmutatja a romantikus zeneszerzők legismertebb műveinek hátterét, és élvezetes történetekkel vázolja fel, hogy szerettek a legnagyobb muzsikusok.

Berlioz írta, hogy a szerelem nem fejezheti ki a zene lényegét, de a zene kifejezheti a szerelem lényegét. Ebből a nézőpontból érdemes közelítenünk Christopher Lawrence könyvéhez, A csábítás szimfóniájához, amely a Rózsavölgyi és Társa kiadásában jelent meg magyarul. Nem véletlen, hogy a hazai fordításhoz Nyáry Krisztián írt előszót: a kötet remekül illeszkedik az utóbbi évek slágerkiadványaihoz, az Így szerettek ők sorozathoz.

Tegyünk föl egy lemezt, és nyissuk ki a könyvet: így szerettek a világ legnagyobb muzsikusai!

– ajánlja Nyáry.

Vásárolja meg a könyvet itt!

csabitas-150657.jpg

A csábítás szimfóniája (Fotó/Forrás: Rózsavölgyi és Társa Kiadó)

Izgalmas végiggondolni, hogy a zenetörténet nagy szerelmi sztorijai micsoda pikáns legendákat gyártottak remekműveik köré. Így vagy úgy, de megjelenik az alkotásokban, hogy milyen viszony volt Brahms és Schumann felesége, Clara Wieck között, hogy miben állt Wagner szélsőséges szerelemeszménye (és mi jelent meg ebből a hétköznapokban), vagy hogy hogyan élt Puccini, a legromantikusabb operaszerző. Nem beszélve a legvadabb szerelmes opusz, a Fantasztikus szimfónia megalkotójáról, Hector Berliozról, aki a negyedik történet ebben a könyvben. El tudjuk képzelni ezt a szimfóniát a kontextus nélkül? Minden bizonnyal, de mégis segít a zenehallgatásban, ha ismerjük a Harriet Smithson iránti szerelem történetét.

A 21. századi ember a Tinder, az antibébi tabletta, a szinglikultúra korában sokszor mulat azon a szerelemeszményen, amely a 19. században Goethe Werthere után kibontakozott. Pedig e szerelemidea nélkül nem születtek volna meg a romantika máig játszott és agyonjátszott alkotásai sem. Az excentrikus Erik Satie, aki csak fehér ételeket evett és ugyanolyan öltönyöket hordott mindennap, például csak egyszer talált szerelemre életében. Schumann kész volt bíróság elé rángatni az apósát, hogy megkapja Clara Wieck kezét. Berlioz öngyilkossági kísérletre vetemedett, illetve legalábbis olyasmire, ami annak tűnhetett.

Puccini viszont éppoly szenvedélyes (és csalfa) volt, mint operahősei:

mindenhol szeretői voltak, mégis azzal a szolgálólánnyal vette szájára a kisváros, aki végül is öngyilkosságot követett el, és a boncolás derítette csak ki, hogy szűz. Ez sem kevésbé tragikus, mint a Pillangókisasszony.

Christopher Lawrence könyve természetesen nem szakszerű életrajz, nem is akarja annak eladni magát. Művészbulvár, mondhatnánk elutasítóan, de az vesse az első követ a szerzőre, akit nem érdeklik ezek a történetek. S az olvasás után azon is elgondolkodunk, vajon hova tűnt ez a fajta a szenvedély a mai klasszikus zenei színtérről. A mai komponistákról és előadóművészekről hiába áhítoznánk ilyen történetekre. Pedig a csábítás szimfóniái mögött kellenek csábítók és elcsábítottak, ez máshogy nem működik.

Rózsavölgyi és Társa Kiadó, 2018. Megvásárolom>>>

Puccini élete pont olyan szenvedélyes volt, mint művei

Kapcsolódó

Puccini élete pont olyan szenvedélyes volt, mint művei

Az opera műfajának megújítója, a huszadik század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője önmagáról csak így nyilatkozott: „Nem vagyok én igazi muzsikus, színész vagyok, komédiás!”. 1858. december 22-én született Luccában, az évfordulóról tíz érdekességgel emlékezünk meg.

Bartók Béla reménytelen szerelme

Bartók Béla reménytelen szerelme

„Ez a maga Leitmotívja” – írta Bartók fiatalkori szerelmének, a csodagyereknek, aki hegedűjátékával elbűvölte őt – Geyer Stefinek. Fél évig tartott a fellángolás, amelyre egészen máshogy emlékeznénk, ha nem lett volna Nietzsche, egy szeptimakkord és egy hegedűverseny.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Jazz/World

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Klasszikus magazin

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus hír

Kínába vitte Balázs János Bartók III. zongoraversenyét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyitotta a Csiangszui Nemzetközi Zenei Fesztivál programját a kínai Nankingban Balázs János zongoraművész közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.
Klasszikus london

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Klasszikus interjú

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.