Klasszikus

Ezért szerepel ennyi őrült szerelmi történet Puccini operáiban

2019.04.03. 09:40
Ajánlom
A csábítás szimfóniája című könyv megmutatja a romantikus zeneszerzők legismertebb műveinek hátterét, és élvezetes történetekkel vázolja fel, hogy szerettek a legnagyobb muzsikusok.

Berlioz írta, hogy a szerelem nem fejezheti ki a zene lényegét, de a zene kifejezheti a szerelem lényegét. Ebből a nézőpontból érdemes közelítenünk Christopher Lawrence könyvéhez, A csábítás szimfóniájához, amely a Rózsavölgyi és Társa kiadásában jelent meg magyarul. Nem véletlen, hogy a hazai fordításhoz Nyáry Krisztián írt előszót: a kötet remekül illeszkedik az utóbbi évek slágerkiadványaihoz, az Így szerettek ők sorozathoz.

Tegyünk föl egy lemezt, és nyissuk ki a könyvet: így szerettek a világ legnagyobb muzsikusai!

– ajánlja Nyáry.

Vásárolja meg a könyvet itt!

csabitas-150657.jpg

A csábítás szimfóniája (Fotó/Forrás: Rózsavölgyi és Társa Kiadó)

Izgalmas végiggondolni, hogy a zenetörténet nagy szerelmi sztorijai micsoda pikáns legendákat gyártottak remekműveik köré. Így vagy úgy, de megjelenik az alkotásokban, hogy milyen viszony volt Brahms és Schumann felesége, Clara Wieck között, hogy miben állt Wagner szélsőséges szerelemeszménye (és mi jelent meg ebből a hétköznapokban), vagy hogy hogyan élt Puccini, a legromantikusabb operaszerző. Nem beszélve a legvadabb szerelmes opusz, a Fantasztikus szimfónia megalkotójáról, Hector Berliozról, aki a negyedik történet ebben a könyvben. El tudjuk képzelni ezt a szimfóniát a kontextus nélkül? Minden bizonnyal, de mégis segít a zenehallgatásban, ha ismerjük a Harriet Smithson iránti szerelem történetét.

A 21. századi ember a Tinder, az antibébi tabletta, a szinglikultúra korában sokszor mulat azon a szerelemeszményen, amely a 19. században Goethe Werthere után kibontakozott. Pedig e szerelemidea nélkül nem születtek volna meg a romantika máig játszott és agyonjátszott alkotásai sem. Az excentrikus Erik Satie, aki csak fehér ételeket evett és ugyanolyan öltönyöket hordott mindennap, például csak egyszer talált szerelemre életében. Schumann kész volt bíróság elé rángatni az apósát, hogy megkapja Clara Wieck kezét. Berlioz öngyilkossági kísérletre vetemedett, illetve legalábbis olyasmire, ami annak tűnhetett.

Puccini viszont éppoly szenvedélyes (és csalfa) volt, mint operahősei:

mindenhol szeretői voltak, mégis azzal a szolgálólánnyal vette szájára a kisváros, aki végül is öngyilkosságot követett el, és a boncolás derítette csak ki, hogy szűz. Ez sem kevésbé tragikus, mint a Pillangókisasszony.

Christopher Lawrence könyve természetesen nem szakszerű életrajz, nem is akarja annak eladni magát. Művészbulvár, mondhatnánk elutasítóan, de az vesse az első követ a szerzőre, akit nem érdeklik ezek a történetek. S az olvasás után azon is elgondolkodunk, vajon hova tűnt ez a fajta a szenvedély a mai klasszikus zenei színtérről. A mai komponistákról és előadóművészekről hiába áhítoznánk ilyen történetekre. Pedig a csábítás szimfóniái mögött kellenek csábítók és elcsábítottak, ez máshogy nem működik.

Rózsavölgyi és Társa Kiadó, 2018. Megvásárolom>>>

Puccini élete pont olyan szenvedélyes volt, mint művei

Kapcsolódó

Puccini élete pont olyan szenvedélyes volt, mint művei

Az opera műfajának megújítója, a huszadik század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője önmagáról csak így nyilatkozott: „Nem vagyok én igazi muzsikus, színész vagyok, komédiás!”. 1858. december 22-én született Luccában, az évfordulóról tíz érdekességgel emlékezünk meg.

Bartók Béla reménytelen szerelme

Bartók Béla reménytelen szerelme

„Ez a maga Leitmotívja” – írta Bartók fiatalkori szerelmének, a csodagyereknek, aki hegedűjátékával elbűvölte őt – Geyer Stefinek. Fél évig tartott a fellángolás, amelyre egészen máshogy emlékeznénk, ha nem lett volna Nietzsche, egy szeptimakkord és egy hegedűverseny.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus hír

Bara Hajnal erdélyi zenetanárnak, műfordítónak ítélték az idei Lajtha-díjat

Bara Hajnal erdélyi zenetanár, műfordító érdemelte ki idén a Lajtha-díjat, amelynek jelképes átadása csütörtökön lesz a Lajtha László-emlékkoncerten, amelyet a Bartók Rádió élőben közvetít.