Klasszikus

Ezért szerepel ennyi őrült szerelmi történet Puccini operáiban

2019.04.03. 09:40
Ajánlom
A csábítás szimfóniája című könyv megmutatja a romantikus zeneszerzők legismertebb műveinek hátterét, és élvezetes történetekkel vázolja fel, hogy szerettek a legnagyobb muzsikusok.

Berlioz írta, hogy a szerelem nem fejezheti ki a zene lényegét, de a zene kifejezheti a szerelem lényegét. Ebből a nézőpontból érdemes közelítenünk Christopher Lawrence könyvéhez, A csábítás szimfóniájához, amely a Rózsavölgyi és Társa kiadásában jelent meg magyarul. Nem véletlen, hogy a hazai fordításhoz Nyáry Krisztián írt előszót: a kötet remekül illeszkedik az utóbbi évek slágerkiadványaihoz, az Így szerettek ők sorozathoz.

Tegyünk föl egy lemezt, és nyissuk ki a könyvet: így szerettek a világ legnagyobb muzsikusai!

– ajánlja Nyáry.

Vásárolja meg a könyvet itt!

csabitas-150657.jpg

A csábítás szimfóniája (Fotó/Forrás: Rózsavölgyi és Társa Kiadó)

Izgalmas végiggondolni, hogy a zenetörténet nagy szerelmi sztorijai micsoda pikáns legendákat gyártottak remekműveik köré. Így vagy úgy, de megjelenik az alkotásokban, hogy milyen viszony volt Brahms és Schumann felesége, Clara Wieck között, hogy miben állt Wagner szélsőséges szerelemeszménye (és mi jelent meg ebből a hétköznapokban), vagy hogy hogyan élt Puccini, a legromantikusabb operaszerző. Nem beszélve a legvadabb szerelmes opusz, a Fantasztikus szimfónia megalkotójáról, Hector Berliozról, aki a negyedik történet ebben a könyvben. El tudjuk képzelni ezt a szimfóniát a kontextus nélkül? Minden bizonnyal, de mégis segít a zenehallgatásban, ha ismerjük a Harriet Smithson iránti szerelem történetét.

A 21. századi ember a Tinder, az antibébi tabletta, a szinglikultúra korában sokszor mulat azon a szerelemeszményen, amely a 19. században Goethe Werthere után kibontakozott. Pedig e szerelemidea nélkül nem születtek volna meg a romantika máig játszott és agyonjátszott alkotásai sem. Az excentrikus Erik Satie, aki csak fehér ételeket evett és ugyanolyan öltönyöket hordott mindennap, például csak egyszer talált szerelemre életében. Schumann kész volt bíróság elé rángatni az apósát, hogy megkapja Clara Wieck kezét. Berlioz öngyilkossági kísérletre vetemedett, illetve legalábbis olyasmire, ami annak tűnhetett.

Puccini viszont éppoly szenvedélyes (és csalfa) volt, mint operahősei:

mindenhol szeretői voltak, mégis azzal a szolgálólánnyal vette szájára a kisváros, aki végül is öngyilkosságot követett el, és a boncolás derítette csak ki, hogy szűz. Ez sem kevésbé tragikus, mint a Pillangókisasszony.

Christopher Lawrence könyve természetesen nem szakszerű életrajz, nem is akarja annak eladni magát. Művészbulvár, mondhatnánk elutasítóan, de az vesse az első követ a szerzőre, akit nem érdeklik ezek a történetek. S az olvasás után azon is elgondolkodunk, vajon hova tűnt ez a fajta a szenvedély a mai klasszikus zenei színtérről. A mai komponistákról és előadóművészekről hiába áhítoznánk ilyen történetekre. Pedig a csábítás szimfóniái mögött kellenek csábítók és elcsábítottak, ez máshogy nem működik.

Rózsavölgyi és Társa Kiadó, 2018. Megvásárolom>>>

Puccini élete pont olyan szenvedélyes volt, mint művei

Kapcsolódó

Puccini élete pont olyan szenvedélyes volt, mint művei

Az opera műfajának megújítója, a huszadik század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője önmagáról csak így nyilatkozott: „Nem vagyok én igazi muzsikus, színész vagyok, komédiás!”. 1858. december 22-én született Luccában, az évfordulóról tíz érdekességgel emlékezünk meg.

Bartók Béla reménytelen szerelme

Bartók Béla reménytelen szerelme

„Ez a maga Leitmotívja” – írta Bartók fiatalkori szerelmének, a csodagyereknek, aki hegedűjátékával elbűvölte őt – Geyer Stefinek. Fél évig tartott a fellángolás, amelyre egészen máshogy emlékeznénk, ha nem lett volna Nietzsche, egy szeptimakkord és egy hegedűverseny.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Karinthy Vera: „Felelősséggel dolgozom a színház jövőéért”

A Karinthy Színház alapítójának lánya lapunknak úgy nyilatkozott, jelenleg tárgyalások folynak a színház jövőjéről, a támogatások lehetőségeiről.
Színház

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.
Zenés színház

„Maradj otthon, hallgass zenét” – Dalposta Kolonits Klárától és Dinyés Dánieltől

Az operavilág meghatározó művészházaspárja, Kolonits Klára énekesnő és Dinyés Dániel karmester dalpostát indított a közösségi médiában, mert a zene nem némulhat el világjárvány idején sem. A mai epizódot nálunk, a Fidelio olvasói is meghallgathatják.
Klasszikus

Rohmann Ditta: Úgy teszünk, mintha normális életet élnénk

A Művészi szabadság című sorozatban Rohmann Ditta csellóművészt is megkérdeztük, mivel tölti az időt a járványhelyzet alatt. Természetesen ő sem unatkozik, sőt, hangfelvételt is küldött nekünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus playlist

Klasszikusok merengős és borongós estékre

Zenei válogatásunk magányos vagy csöndes estékhez, amikor egy forró bögre teával az ember átadja magát a semmittevésnek, a meditációnak, majd előbb-utóbb az álomnak is.
Klasszikus hír

Anne-Sophie Mutter elkapta a koronavírust

A német hegedűművész bejelentette, hogy pozitív lett a COVID-19 tesztje. Bizakodik a felépülésben.
Klasszikus videó

Így dolgozik otthonról egy szimfonikus zenekar

A Rotterdami Filharmonikusok otthonról dolgoznak, és az internet segítségével adják elő együtt Beethoven IX. szimfóniáját.
Klasszikus interjú

Rohmann Ditta: Úgy teszünk, mintha normális életet élnénk

A Művészi szabadság című sorozatban Rohmann Ditta csellóművészt is megkérdeztük, mivel tölti az időt a járványhelyzet alatt. Természetesen ő sem unatkozik, sőt, hangfelvételt is küldött nekünk.