Klasszikus

Ezért szerepel ennyi őrült szerelmi történet Puccini operáiban

2019.04.03. 09:40
Ajánlom
A csábítás szimfóniája című könyv megmutatja a romantikus zeneszerzők legismertebb műveinek hátterét, és élvezetes történetekkel vázolja fel, hogy szerettek a legnagyobb muzsikusok.

Berlioz írta, hogy a szerelem nem fejezheti ki a zene lényegét, de a zene kifejezheti a szerelem lényegét. Ebből a nézőpontból érdemes közelítenünk Christopher Lawrence könyvéhez, A csábítás szimfóniájához, amely a Rózsavölgyi és Társa kiadásában jelent meg magyarul. Nem véletlen, hogy a hazai fordításhoz Nyáry Krisztián írt előszót: a kötet remekül illeszkedik az utóbbi évek slágerkiadványaihoz, az Így szerettek ők sorozathoz.

Tegyünk föl egy lemezt, és nyissuk ki a könyvet: így szerettek a világ legnagyobb muzsikusai!

– ajánlja Nyáry.

Vásárolja meg a könyvet itt!

csabitas-150657.jpg

A csábítás szimfóniája (Fotó/Forrás: Rózsavölgyi és Társa Kiadó)

Izgalmas végiggondolni, hogy a zenetörténet nagy szerelmi sztorijai micsoda pikáns legendákat gyártottak remekműveik köré. Így vagy úgy, de megjelenik az alkotásokban, hogy milyen viszony volt Brahms és Schumann felesége, Clara Wieck között, hogy miben állt Wagner szélsőséges szerelemeszménye (és mi jelent meg ebből a hétköznapokban), vagy hogy hogyan élt Puccini, a legromantikusabb operaszerző. Nem beszélve a legvadabb szerelmes opusz, a Fantasztikus szimfónia megalkotójáról, Hector Berliozról, aki a negyedik történet ebben a könyvben. El tudjuk képzelni ezt a szimfóniát a kontextus nélkül? Minden bizonnyal, de mégis segít a zenehallgatásban, ha ismerjük a Harriet Smithson iránti szerelem történetét.

A 21. századi ember a Tinder, az antibébi tabletta, a szinglikultúra korában sokszor mulat azon a szerelemeszményen, amely a 19. században Goethe Werthere után kibontakozott. Pedig e szerelemidea nélkül nem születtek volna meg a romantika máig játszott és agyonjátszott alkotásai sem. Az excentrikus Erik Satie, aki csak fehér ételeket evett és ugyanolyan öltönyöket hordott mindennap, például csak egyszer talált szerelemre életében. Schumann kész volt bíróság elé rángatni az apósát, hogy megkapja Clara Wieck kezét. Berlioz öngyilkossági kísérletre vetemedett, illetve legalábbis olyasmire, ami annak tűnhetett.

Puccini viszont éppoly szenvedélyes (és csalfa) volt, mint operahősei:

mindenhol szeretői voltak, mégis azzal a szolgálólánnyal vette szájára a kisváros, aki végül is öngyilkosságot követett el, és a boncolás derítette csak ki, hogy szűz. Ez sem kevésbé tragikus, mint a Pillangókisasszony.

Christopher Lawrence könyve természetesen nem szakszerű életrajz, nem is akarja annak eladni magát. Művészbulvár, mondhatnánk elutasítóan, de az vesse az első követ a szerzőre, akit nem érdeklik ezek a történetek. S az olvasás után azon is elgondolkodunk, vajon hova tűnt ez a fajta a szenvedély a mai klasszikus zenei színtérről. A mai komponistákról és előadóművészekről hiába áhítoznánk ilyen történetekre. Pedig a csábítás szimfóniái mögött kellenek csábítók és elcsábítottak, ez máshogy nem működik.

Rózsavölgyi és Társa Kiadó, 2018. Megvásárolom>>>

Puccini élete pont olyan szenvedélyes volt, mint művei

Kapcsolódó

Puccini élete pont olyan szenvedélyes volt, mint művei

Az opera műfajának megújítója, a huszadik század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője önmagáról csak így nyilatkozott: „Nem vagyok én igazi muzsikus, színész vagyok, komédiás!”. 1858. december 22-én született Luccában, az évfordulóról tíz érdekességgel emlékezünk meg.

Bartók Béla reménytelen szerelme

Bartók Béla reménytelen szerelme

„Ez a maga Leitmotívja” – írta Bartók fiatalkori szerelmének, a csodagyereknek, aki hegedűjátékával elbűvölte őt – Geyer Stefinek. Fél évig tartott a fellángolás, amelyre egészen máshogy emlékeznénk, ha nem lett volna Nietzsche, egy szeptimakkord és egy hegedűverseny.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Apagyilkosok játszótere

A Ki ölte meg az apámat című előadás a Jurányiban egészen különös módon nyúl a regényhez, amiből készült. Míg a regény talán nem más, mint egy fiú kétségbeesett küzdelme az apja emlékéért, a független produkció máshonnan indít és máshová is ér el.
Klasszikus

Bretz Gábor és Dragony Tímea kapta idén a Bartók–Pásztory-díjat

A kuratórium 2023-ban Bretz Gábor operaénekesnek és Dragony Tímea zeneszerzőnek ítélte a Bartók–Pásztory-díjat, az átadóünnepséget a hagyománynak megfelelően március 25-én tartották a Zeneakadémián.
Színház

Tizenhárom bemutatót tervez a Kecskeméti Nemzeti Színház az új évadban

Amennyiben végre nem lesznek nehezítő körülmények, a kecskeméti teátrum a musicaltől a thrillerig, a kortárs balettől a koncertszínházig, a vígoperától a mesejátékon át a drámáig számos műfajban kínál új produkciókat a 2023-24-es évadban.
Könyv

Beleolvasó – Prieger Zsolt: Kedves Teréz!

„Szentek leszünk, makulátlanok, szeplőtelenek, mint az állatok” – írja az Anima Sound System vezetője, aki új könyvében Martonvásárhely leghíresebb grófnőjéhez címzett leveleiben írja meg a gondolatait. Olvasson bele ön is a kötetbe!
Vizuál

Időutazás Pécsett – Kulturális túra az ókori Sopianae-tól a Zsolnay család pompájáig

Pécset nem véletlenül emlegetik a kultúra városaként. Történelme, kulturális öröksége kiemelkedik a többi város közül. A legjelentősebb látnivalókat egy csokorba gyűjtve, akciósan fedezhetjük fel áprilisban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Modern szenvedéstörténet – különleges koncertre készül a Berlini Rádiózenekar

A klasszikus szenvedéstörténet és a modern krízis hangjai szólalnak meg a Berlini Rádiózenekar nagyheti koncertjén, amelyet online is meghallgathat a közönség.
Klasszikus ajánló

Kortárs oratórium három zeneszerző tollából – Jób könyve hangzik el a Magyar Zene Házában

Nagypénteken egy ószövetségi témájú, vadonatúj zeneművet ismerhet meg a közönség a Magyar Zene Házában tartott koncerten. Dargay Marccell, Dinyés Dániel és Futó Balázs a bibliai Jób könyvét dolgozták fel.
Klasszikus hír

Bretz Gábor és Dragony Tímea kapta idén a Bartók–Pásztory-díjat

A kuratórium 2023-ban Bretz Gábor operaénekesnek és Dragony Tímea zeneszerzőnek ítélte a Bartók–Pásztory-díjat, az átadóünnepséget a hagyománynak megfelelően március 25-én tartották a Zeneakadémián.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia a világ száz legjobb előadó-művészeti egyeteme közé került

A Quacquarelli Symonds (QS) 2023-as ranglistája alapján előadó-művészet kategóriájában a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem az 51-100. hely közé került. Egyetlen más hazai egyetem sem kapott ilyen magas helyezést.
Klasszikus ajánló

Tedi Papavramival ad koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar

A Grandioso-sorozat harmadik koncertjén, április 22-én ismét egy világhírű hegedűművésszel, Tedi Papavramival ismerteti meg a hazai közönséget az Anima Musicae Kamarazenekar.