Klasszikus

Ezt gondolják rólunk a lengyelek

2016.09.27. 13:48
Ajánlom
Október 1-jén, a zene világnapján tűzi műsorra Magyar Évadának első hazai vonatkozású nagyszínpadi bemutatóját az Opera. Kodály Zoltán Székely fonóját először állítja színpadra külföldi rendező.

Michał Znaniecki feladata nem volt könnyű. A Székely fonó műfaja nehezen meghatározható, Kodály tulajdonképpen új stílust teremtett, amikor népdalfeldolgozásainak füzérét egyfelvonásos zenedrámává hizlalta. Magyar életkép Erdélyből, írta a partitúrára a szerző, a lelkes kritika pedig hol drámai hőskölteményként, hol operaméretű balladaként méltatta. Nevezhetjük-e egyáltalán operának a darabot?

Tudta, hogy Kodály Zoltán édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt?

Hiányoznak a  Háry János ból ismert prózai párbeszédek, a népdalfeldolgozások zárt zenei egységeit összekötő cselekmény pedig – az opera műfajától eltérően – nem recitativókban, hanem zenekari epizódokban és színpadi némajátékokban bontakozik ki.

Szekelyfono 1920x1080px

Szekelyfono 1920x1080px

"Amikor ennek a csodálatos társulatnak elkezdtem tervezni Faust című produkciómat, mindenki nagy szeretettel fogadott, és a munkafolyamat során végig fantasztikus csapatmunka részese lehettem. Amikor ennek a csodálatos társulatnak elkezdtem tervezni Faust című produkciómat, mindenki nagy szeretettel fogadott, és a munkafolyamat során végig fantasztikus csapatmunka részese lehettem."

 A számos díjjal kitüntettet Znanieckitöbb mint kétszáz rendezéssel a háta mögött bátran nyúlt a témához. Elképzelései Európa országaiban szerzett színházi tapasztalataira épülnek. A lengyel művész felkészülése során több szempontból is vizsgálta a Székely fonót: egyszerre keresett egyetemes és jellemzően magyar gesztusokat, motívumokat a kompozícióban. Magyar kollégák segítségével tanulmányozta a honi népművészetet – kiemelt figyelemmel a népzenét, a néphagyományt, a népviseletet és a díszítőművészetet –, valamint Kodály Zoltán életét és munkásságát. Fontosnak tartotta megismerni azt a kort, amelyben e kivételes alkotó élt és dolgozott, illetve Erdély és Magyarország történelmét a 20. század elejétől egészen a rendszerváltásig. 

0U0B9638  resize

0U0B9638 resize

"Most azt a megtisztelő felkérést kaptam, hogy az új szezonban egy magyar kincset, a Székely fonót állítsam színpadra, amelyet Kodály Zoltán hazája népzenéjéből komponált. Amikor hozzáfogtam a tervezéshez, az első gondolatom az volt, mennyire messze vagyok attól, hogy magaménak tekinthessem ezt a darabot, és mennyi időbe telik majd megértenem ennek a varázslatos kompozíciónak a lényegét."

Egy székely falu fonóházában zajló eseménysort általános emberi élmények mozgatják: a szerelmesek kényszerű elválása, majd boldog egymásra találása; a gazdag legény ármánykodásának   lelepleződése.  A zárt falusi közösség életét sajátos, az év természetes ritmusához kapcsolódó törvények szabályozzák. A külső, a falu szervezeti szintje felett álló (hatósági) kontrollt a zsandárok jelenítik meg. A cselekmény két végpontja közti epizódszerű történések színpadra állítása minden rendezőnek igazi kihívást jelent. A libretto egymást követő folklórszövegei többféle értelmezést is megengednek, balladai homályba burkolva bizonyos részleteket.

"Teljes magabiztossággal nyitottam hát ki az ajtót a Székely fonó világára, de sohasem tévesztettem szem elől azt, hogy valójában mekkora kiváltság ez a feladat."

Michał Znaniecki koncepciójában két külön – térbeli és időbeli – szintet alakított ki a színtérben. Az előszínpadon, egyszerű, sötétebb színekkel ábrázolt környezetben, reális időben, kronologikusan zajlik a darab. Innen indulnak ki, de a kerettörténettől elemelve, egy másik szinten jelennek meg a Háziasszony további élményei, visszaemlékezései. A függöny felemelkedésekor élénk, mozgalmas képekben elevenednek meg a nagyszínpadon a Háziasszony korábbi boldogságának, életének fő momentumaiként értelmezhető epizódok. Az előszínpad komor realitásával szemben a hátul feltáruló jelenetek színesek, tablószerűek. A két színtér kontrasztját a díszlet és a jelmezek tovább árnyalják, és a tervezők – szakítva a hagyományos felfogással – kerülték a népművészet díszítőelemeinek túl konkrét megjelenését, követve a rendezői koncepció térkezelésének kettősségét. A vizuális környezet kialakításában az olasz díszlettervező, Luigi Scoglio, valamint a lengyel jelmeztervező, Magdalena Dabrowska volt a rendező segítségére. Scoglioés Znaniecki 1999 óta dolgozik együtt, gyümölcsöző munkakapcsolatukat számos előadás dicséri.

Nem egész egy évet kell kibírni Operaház nélkül

Kapcsolódó

Nem egész egy évet kell kibírni Operaház nélkül

Kiemelt összegű kormányberuházás keretében a közművektől a homlokzaton át a műhelyekig mindent felújítanak a Magyar Állami Operaházban. Az Andrássy úti épület csaknem egy teljes évig zárva tart majd.

A végeredmény egy olyan, képi világában és rendezői elképzelésében újszerű, rendkívül izgalmas előadás, amely nem szakít a mű gyökereivel, eredeti elképzeléseivel, sokkal inkább egy új, sajátosan európai nézőponttal gazdagítva mutatja be a magyar kultúra elévülhetetlen értékeit.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.
Klasszikus bencze máté

Bencze Mátéért szurkolhatunk a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén

A Virtuózokban megismert fiatal szaxofonos augusztus 18-án, a verseny elődöntőjében elsőként áll színpadra Edinburghben.
Klasszikus ajánló

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus kulissza

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.